Faksimile

Text

eegeeehunscheneche
e en en des draut den miumet vin
jäték halvfnyuló emlékét. André Wormser¬
dabb lesz, mig végre Pierette aléltan a földre
nek hivtäk az elzäszi szärmazäsu muzsikust,
roskad. Az aitôt betörik és Pierrot barätai
aki valösäggal meglepte a vilägot (Tékozló
rémülve häträlnak a borzasztó lätväny elöl.
fius-jäval, amely, a régi Népszinhäz arany¬
korszakäban, szäznäl több zsufolt häzat esi¬
nält, Hegyi Arankäval a Pierrot szerepé¬
Läthatjuk az elmondott eselekményböl
ben. Wormser modern iskolät alapitott ez¬
hogy az szinte räkivänkozik az olyan zene¬
zel a pompäs munkájával, és ime, egy csa¬
szerzö tollára, akinek megvan a tehetsége 6#
pässal gombamödra szaporodott azok szäma,
tudäsa arra, hogy az egymäsra torlódó drámai
akik ezt a megujhodott välfajt müvészi am¬
mozzanatokra megtalälja a megfelelö zenei
bicziöjuk körébe vontäk. Séverin tärsulatot
illuszträczidt, a kifejezés eszközeit, a csat¬
alakitott a modern drámai pantomimiäk ter¬
tanó zenei jellemzésre: a szäzfejü zenekarböl
jesztésére, és beutazta a vilägot a hagyomä¬
kihozhaté szinhatäsokat, a harmöniai kolorit
nyos Pirrot- és Pierette-meséböl kiala¬
gazdagsägával. Dohnányi Ernó mär szim¬
kult izgató drámäkkal. Megfordult ez a tärsu¬
föniájában megmutatta, hogy van az ö mu¬
lat nälunk is. ahol a házaló zsidó vérfagyasztó
Telephon 12.801.
zsikájában drámai erö, amely a szerzôt egye¬
drämäjával több estén ät valösäggal izgalomban
nesen a szinpadra utalja és csak azt värtuk,

tartotta a Vigszinhäz közönzégét. Pierrot
7
hogy valami häläs librettó jusson neki, ami
„OBSEHVEN
és Pierette tollra kivánkozó alakjai min¬
alkotásra ösztönözhetné. Schnitzler némajáté-
dig häläs témäja volt a zeneszerzöknek.
känak a megzenésitési jogät mär évekkel ez¬
Fr. behördl. konz. Unternehmen für Zeitungs-Aussohnltte
Wormser utän is még akadtak vällalkozök,
elött szerezte meg a zseniälis szerzö. Ameny¬
Wien, I., Concordiaplatz 4.
akik a népszerü témät szinpadra hoztäk.
nyire idegeinkre hat a rémes cselekmény, olyan
Vertretungen
Riccordi, a milänói kiadó, nem elégedett
izgató és részleteiben fölôtte erdekes muzsi¬
meg azzal a sikerrel, amit négykézre irt Pier¬
lin, Budapest, Chicago, Christiania, Genf, Kopen¬
kät irt hozzá Dohnányi, aki jé mintäkra
London, Madrid, Mailand, Minneapolis, New-Vork,
rot-darabjával vilägszerte aratott, hanem még
tämaszkodik utänérzésében, de azért emellett
s. Rom, San Francisco, Stockholm, St. Petersburg.
szöveget is iratott hozzä, hogy ezt a dallamos
elég önälló. Szimföniájában, kamarai alkotä¬
(Guellenangabe ohne Gewähr).
munkäjät szinpadon is érvényre juttassa.
saiban még Brahms és Bruckner roman¬
Trm
Szép és hatäsos némajätékot irt ebben a milieu¬
tikäjára tämaszkodott a fiatal mester. Pie¬
halt anet Kahpuru. utec), Bichane
ben Costa is: cLe roman de Pierrot) czimmel.
rette-jében mär hajlandósägot látunk
Strauss és Debussy szertelenkedéseire,
Legujabban Dohnänyi Ernó és Schnitz¬
—SMALLDIE
ler Arthur, az ismert bécsi iró, szövetkeztek
de helyenként feltünd rokonszenvet Wagner
iränt is. De ne értsenek félre: Dohnányi
arra, hogy Pierrot, Pierette és Ar¬
lechino képzelt alakjait zenés némajäték
nem szolgai mödon köpizälia ezeket, hanem a
kölcsön vett dolgokat a maga okos raffine¬
alakjäban szinpadra hozzäk. Ismerjük ennek
SZINHAZ, NüvESZET.
az érdekes müvészi tärsuläsnak az elözmé¬
ment-jával, a maga eredeti koloritjával és ta¬
nyeit, és tudjuk, hogy Schnitzler Arthur
läló kifejezési mödjával dolgozza fel. Nagy¬
Pierette fätyola.
eredetileg ötfelvonäsos drämät irt -Beatrice
szerüen sikerült a szerzönek a II-ik felvonás
— Dohnányi Ernö zenés némajätéka. —
drämai szituäcziöit megfesteni. Mesteri mö¬
fätyolas czim alatt, és csak azutän, amikor
don illuszträlja itt a félelmetesen groteszk
a bécsi Burgszinhäz igazgatója nem fogadtà el
Bemutatója az Operdban ma este.
helyzeteket és a plasztikusen kidomborodó ve¬
elöadäsra a népszerü iró darabjät, Berlinben
pedig kegyetlenül megbuktattäk azt, hatärozta
zérmoti umok kontrapunktikus szembeällitäsa,
Budapest, mäjus 7.
a hatäs hihetetlen felfokozésa, olyan mester
el magät S hnitzler arra, hogy némajátékot
A szinpadi alkotäsoknak ezt a välfajät, a
tollára vall, aki nemesak külsó eszközökkel,
csinäljon belöle Dohnányi Ernó szämära, aki¬
melyet Dohnányi Ernó és Schnitzler
hanem a gondolkozó fó észszerürérével igyek¬
nek amugy is régi vägya volt eminens zene¬
Arthur közös munkdia képvisel, ma Gste az
szik tehe érének érvényt szererni. Illuszträló
szerz6 kvalitäsait valami szinpadi alkotäsban
Opera szinpadán, mär a régi römaiak is is¬
ereje a II-ik és III-ik kép befeiezésében éri
is fruktifikältatni, miután a kamarazene 6s
merték. Az emberi szivben megmozdrló bensö
el a hatäs legmagasabb fokät. Motivumai'soha¬
szimföniai zene terén egyre-mäsra aratta a
erzéseket pantomimiäval juttattäk kifeiezésre
sem tartjäk meg eredeti formäjukat, hanem
legfényesebb diadalokat. Orvendezett, hogy
a szereplök, amihez aztän, mint mäsodik fon¬
aszerint vältoznak, eltolödnak, ritmikailag ät¬
olyan iré-emberrel juthatott ily mödon szövet¬
tos tényezö: a täncz is járult.
alakulnak, ahogy azt a pszichológiai momen¬
kezésre, aki maga is lelkes zenebarät, és ala¬
Lullyés Quinault idejében a täncz jät¬
tumok kivänjäk. Ha pedig Dohnányi muzsikája
pos hozzäértöje a nemesebb zenei stilusnak
szott dominäló szerepet a zenés pantomimiäk¬
önälló tényezökent szerenel és különvälik a
is. Dohnányi fantäziäjät érthetö mödon iz¬
ban, és ezek a szerzök önällóan megälló néma¬
cselekménytöl, bälos megnrilatkozfsät kapjuk
gathatta Schnitzler drämäja, amelynek eselek¬
jätékok helyett, az operákba vitték bele di¬
a szerzö melódiai tehetrégrének. Amikor erröl
ménye a renaissance-korba, a bécsi Bieder¬
vertissement-ok alakjäban a némajáté¬
8z6 van, kiemeljük a partituráböl az eis6 kép
meier-milieu-be nyulik vissza. A dräma fö¬
kot és tänczot. Fétis szerint azonban No¬
francziásan könnyed keringöjét, a két-tablôt
alakjai Pierrot, Pierette és Arlechino
verre volt az elsö, aki a ballet-pantomimiä¬
összekôtó, ritmikusan friss és bécsiesen kiéle¬
alarczäban jelennek meg, Schnitzler eredeti
nak drámai karaktert adott. A fontaine¬
zett nagy keringôt és a finoman kidolgozott,
darabja pedig a némajátékban 3 képre zsugo¬
bleaui udvar, késöbb a pärisi nagy Operá¬
antikizálómenuette-et, hangulatos triójával,
rodott össze.
nak a neves balletmestere, szakitott az el¬
ahol különösen a fafuvöknak juttat fontos
Cselekménye röviden ez: Pierette meg¬
avult sablonnal, és a täncz jellemzö erejének
szerepet a szerzö. Nagyon hatäsos a harma¬
szökik a nászéiszakán völegényétöl: Arlechi¬
a feilesztésére helyezte a fösulyt. Pantomi¬
dik képhez ätvezetö drämai közzene, az el6zö
no-töl és kedveséllez, Pierrot-hoz menekül.
miäit, päsztorjátékait Starzer és Deller
kép groteszk galopnja pedig meglepöen“hat
Még mindig ôt imädja, még mindig ôt szereti
zenésitették meg, de még nälänäl is intenzi¬
disszonáns hangzatrival, szokatlan harmonidi¬
és nélküle sivär neki az élet. Nem lehetett az
vebbül buzgölkodott a ballet-némajäték fej¬
val, amelyek azonban mindig természetesen ol¬
övé, igy a haldlban akar egyesülni vele. El
lesztésén a kopenhägai Galeotti, aki
dödnak fel.
is hozta magäval a mérget. Pierrot hama¬
Schall Kolos dän zeneszerzövel a balletet
rosan bele is egyezik a közös halälba és ki
Dohnányi némajätékät Drezdäban adtäk
pantomimiai eselekménynyé szélesitette ki.
is iszsza a méregpohär tartalmät. De amikor
elöször Schuch vezetése alatt. A föszerepe¬
Nagy mesterek, mint Glück &Don Juans-jával,
Pierette lätja kedvesének halältusäjät, bor¬
ket ott is opera-énekesek alakitották. A Pie¬
Beethoven +Prometheuso-ával: nem rös¬
zasztó félelem fogja el és nincs ereje arra,
rette szerepére a magánénekesnök közül a
telték fantäzidjukat a balletiräs szolgälatäba
hogy elhatärozásät végrehajtsa. Oda is hagyja legkarcsubbat: Tervani Irmät, a hires Aino
bocsätani, es tudjuk, hogy voltak mesterek,! Pierrot lakäsät, de zavaräban ott felejti Ackté hugät szemelték ki. Nälunk Szoyer
Ilonka kreälja a szerepet, Pierrot-t Kor
nai, Guerra pedig Arlechino-t. A zene
kart Szikla dirigalja.
Merkler Andor.)