Faksimile

Text

box 15/2
Kakadu
Fuehe
Der
9. 3 e neenenee eene e
gyedikeböl.“ Es ezt érezzük is, de érez¬
zük azt in, hogy erös dräma a Sehnitzler
darabja.
darab fó szereplöi Csortos, Bäthory
Géza, Vägé kezében vannak, akik legjobb
tudágukat viszik a harcha.
Nem nehéz rájönni, hogy ha a huszadik
szäzadtol egy darabot visszateszek a lizen¬
ketedikbe, vagy pedig orosslánszivü Ri¬
chärdot vagy valamelyik päncélos hösct rä¬
szabaditom egy modern londoni szal#nra,
hogy abbol ugyan szép kis dolgok fogná¬
nak kisdini, Ehhez nem kell valami tulsä¬
gos zsenialitäs, a kitalálásähoz pedig nem
kell valami öriási kömikai väze. Azt hi¬
szem, mindenkinek eszébe jutolt egyszer¬
egyszer, hogy mennyi nevetség sülhetne ki,
ha összezavarnäk a messze idökef. Erre a
fölfedezésre Ph. Marloué is räjött. Ami
még nem is lett volna baj. Ceakhogy Mar¬
lowe ezt a nagy fölfedezést értékesileni
akarta és darabot csinält belöle. Ami vi¬
„MUVESZET ES, IRODALOM.
zont sckkal sulyosabb eset. Meglehetösen
Szenfekvö ellentét az, amihöl Marlowe
dter W
mikumot akar kihozni. Igaz, hogy a téma
A zöld kakadu. — Régi jo
alkalmat ad az irönak arra, hogy képtelen,
mulaisägos jeleneteket sorakoztasson egy¬
idök.
mäs mellé, hanem ez még a helyzetkömi¬
kumnak is a legalantasabb fajtája.
4 Magyar Szinhäs ma esti bemutaloja.
Pedig hät ez a sok bolondsäg, amely a
A zöld kakadu tulajdonképpen egy kis
szinpadon fejtetöre ällit mindent, adja az
lebaj. Piszkos, dohos, pincebejáratu, amo¬
egyedüli mulatsägos helyzeteket a darab¬
lyan igazi gazembertanya. Hogy nem Päris
ban. Magaban a eselekményben szomoru
söpredéke járja, az esek azért ven, mert a
üresség honol. A szép Rowena, aki nem
gazdaja ennél sokkal jobb közönséget szer¬
lütja a völegényét öscihez méltönak, a mo¬
zeit magänak. A nagy lorradalmat közvel¬
dern Sir Guy, aki elöl Sir Bryan, a szé¬
Jenül megeld.ö idöben idojart az enervält
delgó akarja lecsipni a menyasszonyät,
pürisi nemnesség, hogy egy egészen küld¬
meglehetösen erdektelen figuräk. A mäso¬
nös, perverz gyönyörüiségben logyon része.
dik rész, amelyhen Sir Guy visszaälmodja
jat¬
A „zöld kakaduban“ t. i. szinészek
magät a XIIX századha és amelyben a régi
Szollak, mindenféle halborzongaló betörö¬
histöriakat ndtnk elö olymödon, miniha a jó idöket flguräzzäk ki, persze hat a maga
vaskos tréfdival, A bohokás jelenelek in¬
„Zöld kakadu“ a lolvajtanyajuk lenne. Az
gerlik, esiklandjäk a nevctö-idegemkat, bar
elöreld publikumot izgalla er a körngezet
nevelés közben folyton érezzük, hogy amin
48 — habär intlid, Fabar jäték — egy
nerelünk, ostobasäg. Még nagyobb, még
kiss! meghizserestellék a különös sziné¬
képlelenebh, mint a francia bohozaloké.
szek az 6 pelyhüdt, degenerält idegolket.
A darab irodalmi érléke semmi. Absclut
Különds kép cz. Teljesen speciälis lej¬
semmi. De kasszasikere lesz Vögre is nem¬
lödési tärsadalom egyik darabja, amely
csak Londonbar, de Büdapeslen is vannak
a maza ininden groleszksége decürn is
olyan emberek, akiknek éppen cfégezamüél¬
egy darab Verratz, ery derab Kallurförlé¬
vezet is. Es nzlán este nyole Grakor,
net. Ha pedig szinpadra viszi valaki ezt n
munke ulán ez a bolondsäg jobban szöra¬
kie lebuft, a szinészeivel. a nemeseivel,
koztat, mint maga lbsen. Ha pedig elgon¬
enervült mögnásaival és forradalmi läzban
doljuk, hogy a löszerepet Z. Molsdr meny¬
égö nöpével, az az ember hulalmas per¬
nri ügyesseggel jalsza és hogy milyen jó
spektivät adolt a nézöknek, amelyen ke¬
az elöadäs, hät esak megerösilve läijuk
resztül kitünden meg lehet ismerni a Bas
azt a jöslatunkat, hogy a Merlow cirkuszi
tillet megostromló Pärist.
komédiája „be fog ülni.“
n Artbur, a „Zöld kakagu“ szer¬
44. /1
ze##a allitoni ezt a bizurr képet. 4
nagy talenium és a ravasz iró szemével
rögtön meglälta, hogy ez äz idea mär-mar
gaban véve darab. Eühez nem keil sck
tartalom, sok mese. Annyira uj, annyira
eredeti és annyira megkapó az egész be¬
állitäs, hogy esak egy kissé föl kell eresz¬
teni és mür is odatálalhatjäk a szinpadra.
Valami kis történetet kell esak kieszelni,
amely köré odafüzödik a keret. Erre is
esak a forma kedvéért van szükség, mert
hiszen a nézôt sokkal jobban érdekli a ke¬
ret, mint a kép.
„A zöld kakadu“ volt Schnitzler egyik
idedia. Mär ez is pompás és biztos sikert
hozó. De még ezen kivül kihozott Schnits¬
ler még egy ötletet, olyant, amelylyel szi¬
nezi, megtámasztja, bevilägitja darabjának
a különös vilägät. A cselekményt a francia
forradalom elöestéjére teszi, azon az estén
ällitja elenk a zöld kakadut, amelyen a
Bastillet bevették. Julius tizennegyedikének
az izgalmas, forradalmi läzzal teh levogöje
van a szinpadon, ameiyben még oft van a
bisonytalanzäg, feszültség, a küzdelem #s
amelyböl lassankent kialakul a menbkulo
nemessér