1400
Nr Reibe nemel ird. vasdr
nen diesckszik azzal, amit valdhn a nema bürnek
barckiuneszonynak született es alerredes özvegye.
szoktak mondani, kiselenti, hogr nem szeroti
bol eiras fel a
De miber olgan uchez megeln!!
nöket, de imädja Jean Cocteaut, a legnaggebh
Nem 6 ag eisä es hem ö az utolsd. Hiszen
Pa Wache Pruhe Pruc Wriche d rene Peril Prune erahlare
frôt a vilägon, aki viszont —. mint ekünge elö¬
#gvre tübb peldanghan szalallgal a vilagon 3e a
savaban kif-jti — maga utan Jean Desberdescot
reurire. aki — mikor mär mindenbel kifo¬
tartja a legnagyabb ironak. De az iden Desberdes
segre is rá tudia diktäl
nritva bagviin dolgozöszobaja a#talat ##
gyott
mär öreg; most a reklam Jean-François Vala¬
hire, bizik a birdetes mi
azokat a beszölgeleseket. amelyeket kedves fele¬
brégue-et mondja tizennyolesvesnek, aki us
rinte a kindäs müveszet
sthgeu konghäben a szebeslegenngel, a. Tüszeres¬
sources du ploisir cimü regenyében 8zäzeresnen
pontosan ki tudja szamit
inassgl. a vieevel, a szolgälóval és ennek ismerö¬
is tecsületère väld cinizmussal meseli el#eg# min¬
vel, mennyi birdetéssel.
aavel folytat. hüségesen belegyorsiria a regény¬
den clöitélettöl ment ürikisasszony förténetst. akit
sel häng vevöt lchet in
Tol. Miert ne? Hiszen ezck is dietképek.
vérênck läzongüsa meg leänykoräban megismer¬
iró, — mondta egy amer
Hiaba, szüksegben az ördlög legveket Tog. A
tet az erzékiseg ördméivel és akt rdgül egy derck
vezek kinagy Tronak; ak
regenyporciôt meg kell irni akkor is, amikor az
orvosnak nyustia a kezét. De alig jelent meg, mar
birdetést kockäztatem in
embernek semmi se jut eszebe és nem sokäig vä¬
a hatal Valabrégue is megöregedett, mert a csoda¬
#a vir az ur. A közöns
logathaf. Ami pedig elég gyakran megtörténik.
gyermeksegböl kibuktatta a tizenhétéves Pierre
de ez az elem neha, s##
mert sokat kell irni, hogy az ember beldogulhas¬
Minet, akinek L'Nomme Mithridote cimü regenve
szelyes es kiszämithatatia
son. Iparosnäl és annal. aki a regényirasbol akar
nagyon tetszik ##z 9# celkitüzések“ magasatulói¬
balesetek es szereuesétle
megelni, a födolog az, hogy: rkikt maga mester¬
nak. Ex a ierre Minet tizennégyéves korüban
Edmond Rosfand
newôt szorgalmasan folytassa, folytassale A mi¬
megszökött hazulról és irodalmi föllépéséig esa¬
Curano de Bergerac-ol.
ndseg meliékes: a födolog: a mennyiseg. A ki¬
vargó volt, mint hajdan Jack London, Gorkij
zül a leginkäbb vällalke
adok ma mär nem a minöséget fizetik meg. ha¬
vagy Panalt Istrati; minthogy sohase Järt isko¬
kötessel adatsa elö. hog
nem a sorokat vagy az iveket. Egy ideig talan
laba, nem tud helyesiräst es egveb tudomänyokat;
jebezek minden költseg
rosszul fizetik meg. de akkor is. a sok kis hal j6
nem tudja, hogy ki volt Mithridates cs hogy Ra¬
tard, aki gazdag ember
kis hal. Es egészun mindegy, hogy mit ir az em¬
eine fragédiät irt réla; de neki sinesenek eldite
sobb uzonban, mikor 1
ber. Kritika nines, esak hirdetés van és pajtäsko¬
letei es nevével még bizonyosan sokszer fognak
Chantecler-nek elöndass
das vagy ellenségeskedés. Tehät: akärmit irni,
talalkozni a Nouvelle Rerue Française magyar
lyik szinhäz kész volt
esnk sokat irni!
tisztelöi.
a vallalkozäsba. A ble
Különbe is: á sokatiräs a sike jek ma mär
Európaba. Hönapokig h
Mindenkinek feltünhetett, hogy a különbözö
elsfeltétele. P’ol vagwyunk attól az idôtél, amikor
ban de mindam alkertz#lh
politikai iränyok, felismervé a regény #s kVält
hires iró lehetett valaki. aki egesz életen ät esak
kel. hogy sohn még Ilyen
a politizaló alregeny ungy propagandisztikus ere¬
öf vagy hat rogényt irt! Vagy akal attol az idö¬
A Porte-Saint-Martin-se
jet, ma mär sokkal több figyelmet forditannk a
16l ie. amikor Jules Reuard ezt irta: -Boidoggá
tésre egymilliot költäft
regenyre, mint regebben, 68 ez a joakarat a ne¬
tesz, hogy ninesenek igönyeim és hogy a felese¬
volt — semmire sesokal
kik tetszó kiadvanyokkal szemben elmegy a
gem se költekezö, tehät nem sarkal a sokatdolgo¬
doskodott röla. hogy oly
parlfogasig. Ez nagyon megszaporitotta a hiva¬
zäsra: hogy hines olyan häzisärkängem, amilye¬
akik ärthattak volna à
tasos poligräfok szämät.
A szovjet példaul
neknek a fengüzésre valò vägvakozasa szamtalan
elönyére Shakespearet e
mintha regenygyarakat es regényterjesztö välla¬
szerenesétlen irôtarsamat sok-sok szégyenletes
tyäk is feketekävét itta
latokat tartana fenn vagy legaläbh tämogatna,
munka iräsärn kényszeriti; és igr akkor dolgoz¬
volna, kortesnyelven, nä
Mert amiôta Oroszorszägban egyre kevesebben
haiom, amikor jólesik, amikor van mondani¬
Frök szobapincéreknek àl
vasarolhatnak köngvet, egyre több olyan orosz
valöm es ezt ügy irhatom meg. ahogy óhajtom!
sek. hogyan nyilatkozik
regeny jelenik meg, amely nagy megelégedettseg¬
Ma mär ez mese. Amint a szinész, ha hönapokig
azt hiresztelték. hogy Ro
gel szöl a mai allapotokról, viszont egyre keve¬
nem jätszhatik volt. nines, mindenki elfelejti, az
esak ingyen lakik a Ma
sebb olgan. amely nem beszél ezekröl. Es amiôta
iró is esak adtig erdekli a közönséget. amig so¬
nagy napidijät kap ettöl
az otthon élö orosz irok között egyre kevesebb az
kat ir. tehät mindennar lätni a nevét. Aki évekig
ott szällott meg. amit R
olyan. akinek munkäit erdemes mär nyelvre is
nem ir regenyt, akarmit irt elöbb, mär nem szü¬
cäfolnia, olyan hitelre ta
leforditani, reitelmes irodalombarätok egyre
mit. Sokat järni-kelni a vilägban, minél feltü¬
caak mérsékelten dölt be
löbb uj orosz regényt fordittatnak le é, egyre
nöbben szerepelgetni. ontani a betüt es minden¬
néhol zengö, de mester
pazarabhul reklämozzäk ezek francia angol vagy
nap nvilatkozni arrél, milyen szellemi kineseket
megspékelt, erötlen da.
német forditäsät, nohs mär à legedzettebb kül¬
varhat legküselebb a viläg: enélkül nines siker
nyeknek felelt meg é8 a
földi olvasó se birja figyelemmel kisérni az orosz
Nägv iröknak ma azokat nevezzük, akik szemé¬
ugyan, de az a példätlan
ujdonsägok nagy aradatät.
lrükkel legtöbbet foglalkoztatjäk a vilägot. akik
ménv. amelvröl a szinh#
a legtöbbet irjäk össze. akiknek diesöségét leg¬
De mintha különösen az sokasitand el a poli¬
Amiböl esak azt a tanu
a nevét,
jobban barsogja a reklám és akiknek
grafokat, hogy a kiadó most mär jóval nagyobb
hogy az amerikai render
mint a mindennap hirdetökét, a nagy tömegnek.
befolyässal van az krodalmi termelésre, miet a
mert a birdetésre. az abl
a millióknak is meg keil tanulnin.
régi idöhben Azelött az ird megirta könyvét, a
dig visszajön az ajtön, de
Es sokat irn nem nehéz. Nem kell ehez sok
kiadó pedig beärte azzal, hogy vagy kiactu vagy
dalomhan sohn se lehet
nem adta ki, amit az iro irt. Ma sok kiauó tönbet
6sz. esak egy kis kitartäs és föképpen: nagyüri le¬
a meglepetéseket. mert
irat, mint amennyit az irök maguktöl frnak.
#nézese minden aggodalmaskodasnak. Soha se sza¬
untalan törfénnek värntl
Eszre lehet venni ezt mär abböl is, hogy a kül¬
bad elfeleitenl, hogy: mindegy, mit ir leaz ember.
Ehhöl és hasonló fap
földi könyypiacokon napról napra több az olyan
Nem viheti ngyan mindenki annvira, mint Edga¬
frodalmi dolgokban polit
gatüztoményes vällalkozäs, amelvek mindegyike
Wallace, akihez néha esti hat öräig nem lehet be¬
kiadök a meglepetések. a
a kiadé ötlete. De a kindök közül ma mär néhá¬
Jutui, mert regael regényt kezdett irni 68 addig
rencsétle#ségek esetère u
ngan irnak is saz irodalmi dolgokrölz, cikkeket
nem Jehet beszélni vele, amig ezt be nem fejezi.
kat, hogy áldozatok áran
6s köngveket és ezekben elmondjäk, hogy ök ke¬
Edgar Wallace, aki tültesz Napoleonon, meg a
nak poligräfokat. akik kö
vese“ irnak ugyan. de anndl többet diktälenk.
nugy sakkozókon és elgkor hérom gvorsirönönek
vagy nzokat. akik szorgu
Vagvis renndelnek és rendelésülhöz sok iró alkal¬
diktäl bärom különbözö regényt, mindenesetre Na¬
# legtöhb emlegetettsege
#urkodik, akärhängan a kitündek közül is. A ki¬
poleonia, sôt Lindbergbie à regéng pagrban valö
napra, bürmely perchen
adök ma mär szellemi iranyitök is, mint a szer¬
eléallitäsanak. de vannak tehetséges taniivänyal.
amitermészetesen füradh
kesztö, aki megszabja, hogy kinek miröl kell
zneg azck között is, akik egyelöre ismeretlenek. 12
tet es igy uj költségeket
irnia. (Es néha mint az igazgató-rendezö, aki ki¬
az elegans oszträk betörö, aki fogadäsböl bärom
hinni, hogy az irönak ezt
ielenti. hogy esnk akkor adatia eld a drämaird
nap alatt irta meg olasz nyelvü regényét, hogy ez¬
dig esak a kiadó fizeti me
munkajät, ha ez müvét ügy adakitja ät, ahogyan
zel meghödithassa egy olasz gröfné szerelmét. —
#ny az irönak bele kell.
kivänja.) Azok a kindök pedig. akik talän te¬
ami természetesen sikerülf is neki, — bizenvära
#gen kindäsok egyréstêt
hetségesebbek akárhäny irönäl és ha räbrnének,
szämat fartbat rá, hogy a legüjabb regenvirüs tör¬
ményelböl. Talán ezert m
jobb dolgokat irnänak. mint ezek, természetsze¬
ténetében Wallace legtchetségesebb epigönjai kö¬
viszonyok egvik biralója,
rüen hajlamossk arrn, hogy a pagyküzönség ked¬
zöft emlitsék a nevét. Korinthusba versze nem
sik regény hiressé tette 1
cüt keressek és ennek nem mindig /5 izléséhez al¬
mindenki inthat el három nap alatt, de sokat irni
teszi hiressé egpik-mäsik
kalmazkodienak. Tehät, mig régente az iró ve¬
es ütra sokat irni: ez az életelv hizton e6lln, ve¬
Mindez valamelyes vil
zeite a közönséget, ma mär. a kin.1ó közvetitésé¬
zet. Ha az Anita Loos-ok bätran lediktälhatjäk
türelmesen olvas végig 8z
vel, a közönség vezeii az irôt. Ami esakis az
azt. amit valaba üres feesegésnek neveztek volna
gényt, amelyröl a kritik
olyan frönnk tetszbetik. akinek minden ereje ab¬
6 ezel viläghirt, meg ungr vagyont szerezhetnek,
himnuszokat szaval vagy
bau van, hogy sokat tud és sokat akar irni.
akkor ezen a téren niges semmi lehetetlen. Cank
meréssel szöl, miert bes
nem kell tunödni azen. mit érdemes leirni, mit
Még hozzä: az ilyen kindó nemesak arröl van¬
vagr kilenevenötször, he
nemn; nrngedtan feirhat akürki akhemit: munkal#
meggvézédve, hogv à csalhatatlanul megérzi. mi
dräga idöt. Az jgy megté
a legulabb irodaimj termés ätlagätöl nem fog na.
keil a közünségnek. hanem arröl is. hogg bözön¬
tett olvasé végül megerti
ggon elütni.
seg- es üzletismeretének erejevel a legtöbhszür
Hetedik Edvärdot. abirél
üay tudia rmenedselnic a Föngvet, hogy ezt.a ha¬
ällitotta, hogv. soha eietéh
Akornak ezt 2z intelmét könngü megerteni 6s
mer. sokat irni még könngebb, a poligräfok tizezrei I tärozatlan és nehezen elcsäbitható nagylözön-! egyetlenegy könyvet sem.