Lieee ane d. whh.
bsti Hirlap, Budapost
1913
zinhäz és zene.
Bernhardi tanár.
(Professor Bernhardi.)
öt felvonásban; irta: Schnitzler Artur.
löadtäk német nyelven a Magyar Szin¬
häzban 1913. aprilis 16-án.)
Magvar szinhäzban vendégszereplö
zintärsulat elsö elöadäsul Schnitzlei
Professzor Berhardi“-jät ad. Bar¬
dag ez a darab irodalmi finomsägok¬
gondolkodói mélységekben is, mégis a
hely ma este elsö elöadasähoz valöban
s magas értelmi szinvonalu közönsé¬
ött egybe, inkäbb valami belöle áradó
botränyillat volt. Aköltö persze erröl
t; darabja fölhengeriti ugyan a mai
legégetöbb kérdéseit s különösen
itäsban mutatja be az oszträk, föleg a
sadalom meghasonlottsägänak okait.
kelten és izlesesen teszi azonban ezt.
bban a pamflé-szerüséget keresök ala¬
lödhattak. Igaz, ez a csalödás kelle¬
A bécsi tärsadalom viviszekciója he¬
unk egy igen jellemzö s olykor mu¬
rajzote tärsadalom bizonyos oldalai¬
erzésünk minden esetre megmaradt.
oszträk kormänytöl szebb lett volna.
djara engedi a fekete-särga hatärso¬
belül is ezt a darabot. Nem azért,
endöri szempontböl esetleg nem volna
mmi kifogäsolható, hanem mivel iro¬
skü es alapjähan véve igen mörsekel¬
önben ime a darab rövidrefogott
hard: tanár hires belgyögyäsz, igaz¬
egyik föalapitója az Elisabethinum
si gyögyintézeinek. A tanár, egy
szöben álló, de végéröl mit sem
a biztos gyögyulas reményétöl szo¬
felhangolt kedélyü nö-betegét a rideg
megludäsätöl megóvandó, megakadä¬
elöhivott katholikus lelkészt abban.
tolso kenet szentségével a halalra¬
jusson. Ez a darab kiindulöpontja,
lökése. az elsó felvonäs tartalma.
megakadälyozas a legszelidebb és a
sabb formäban törtent, az esetnek
ky és kellemetlen visszhangja tämadt
magäban az intézetben, de kint a
i életben is. Az intézetben két pärt
ssal szemben, melyeket röviden ke¬
s zsido pärtnak leheine nevezni.
zsidó létére az orvosok keresztény
ak ellenszenvét ébresztette fel; föleg
nivel egy megüresedett osztälyvezetöi
Pm a keresztény csoport vezetöjének
bethinum aligazgatöjának, dr Eben¬
jelöltjét, valami obskurus grüci ta¬
em az intézet egy szorgalmas segéd¬
tette be. Az ellene lappangó ellen¬
ki is tör az igazgatôtanäcs ama
melyen az Elisabethinum gondnok¬
Am
de a birósägok is kinyujtják kezüket Bernhar¬
di, az igazgató utan, kart okozvän imigy az
intézet presztizseben és népszerüségeben.
Ebenwald és tärsai megragadjak tehät az al¬
kalmat, kényszeritik Bernhardit, hogy le¬
mondjon az intézet igazgatösägäról, aminek
következményekent az eddigi aligazgató, Eben¬
wald, automatice igazgatóyá lép elö. A
Bernhardinak kijáro megpróbältatäsok sora
azonban ezzel még nem fejezödött be. Az es¬
küdtbirösäg, mely elé az ügy került, egy hisz¬
terikus ápolönö hazug vallomäsa alapján s a
lelkész kedvezö tanusagtétele dachra bünösnek
találja ôt „valläsgyakorläs megzavarásäban“
8 két Hönapi foghäzra itéli. S hiaba fogadko¬
zik a védö, hogy perujitässal fog élni, s az uj
pert meg fogjäk nyerni. Bernhardi nem küzd
az itélet ellen, hanem leüli. A két hönap alatt,
melyet a börtönben tölt, ügye egy mäsodjk
Dreyfus-ügygyé dagad. A liberälisok és szo¬
cialistäk egyrészt, a klerikalisok és antiszemi¬
täk mäsrészt, nap-nap után foglalkoznak vele,
ugy hogy lassanként az egész orszäg két pärt¬
ra szakad. Tele van a sajtó ide vonatkozó cik¬
kekkel, népgyülések tärgyaljäk az esetet. A
kiszabadult Bernhardinak esak ki kellene
nyujtani a kezét és képviselö lehetne. Közhen
még az is megesik, hogy a legföbb terhelö ta¬
nu, az apolänö, kijelenti elsö tanuvallomäsä¬
röl, hogy hamis volt. A perujitás és a rehabi¬
litäció tehät biztos. Bernhardinak mindez
azonban nem kell, 6 örül annak, hogy tul van
mindenen és az egész kavarodäs elöl eimene¬
kül külföldre pihenni.
Egy tragédia-téma, melyet Schnitzler, bär
kezdetben igen vesztjöslöan indit meg s né¬
häny felvonäson kerosztül zord irányban elég
izgalmasan fokoz, végre mégis
szeliden
s komédiaszerüen fejez be. A hös, Profes¬
sor Bernhardi, egyszerüen elmenekül a tragé¬
dia-kifejlés elöl. Nem gyävasägböl, hanem mi¬
vel azzal az ügygyel, melynek oka- és hösckent
a darab elejen föllépett, mihelyt ez orszägos
ügygyé, politikai gabalyodässà, tärsadalmi ka¬
varodässa vält, nem érzi magät szolidaris¬
nak. Schnitzler valöszinüleg azt vallja, hogy a
modern szellem, föleg az, amely manapsag a
szinhäzak nézôterein terieng, nem nagyon hai¬
lik a tragikai zordsägu kifejlégek felé; ebhöl a
darabjahöl sem szedte ki mindazt a robbanté¬
erôt, ami pedig benne rejlik. Egy altalánös
lekicsinyedés, magänak a hösnek S a darabnak
mersékeltebb jelentöségüvé valo zeugorodasa
ennek folytán azonban elkerülhetetlenné vält.
Bernhardi alapjäban s elsö cselekvéseiben
igen rokonszenves alak; mikor azonban a vé¬
gen megtudjuk, hogy a sajät ügyének orszägos
ügygyé vald dagadäsa elöl egyenesen megfuta¬
modik, az a gondolatunk tämad, hogy talán
mär jóval elöbb elfoglalhatta volna a béke¬
szeretet és zavarkerülés emez attitude-jét. Vég¬
eredményben ez a Bernhardi nem eleg nagy
és kemény egyéniség ahhoz, hogy öt felvoná¬
son keresztül vald ällhatatossäga ne tünjék fel
a kicsinvesség szinében. Tagadhatlan, hogy
ezért rokonszenves és érdekes marad. Nem
fenséges és megräzó azonban, Nélkülözi a
nagysäg legnemesebb vonäsait, hiänyzanak
belöle a fenségességhez szükséges legvégsö 6s
legbätrabb elszänasok. Igaz, ex harmoniku¬
san összefügg azzal, hogy Schnitzler artragé¬
dia anyagäböl kissé mesterkélten komédiät esi¬
nält. Höséte celböl tudatosan kicsinvitenie kel¬
lett. Ha azonban Bernhardi alakja eképen meg
is felel a költö szändékainak s a darab jelle¬
genek, összbenyomäsának nagysägaböl azèrt
mégis vesztett.
Schnitzler e darabjäban különben is nem
az utolsó szavak, a kiélezödesek emnbere. Igaz,
geny archoz. melynek arányai nemesek, de a:
egyes részei nincsenek élesen kimintäzva. A
felszinesebb nézö tehät könnyen reámondja a
darabra. hogy unalmas. Az alaposabb és szere¬
tetteljesebb. ellenben méltänvolja arkencencie
nagyvonalusägait, a dialog pompas Szellemes
ségekkel teleszört finom szövedekét's vegul's
Bernhardi köré csoportositott, kitünden tipizäh
s egyben egyéniteft alakokat. Az orvostanärok
e vältozatos gyüjteményén nemesak az lätszik
meg, hogy Schnitzler nagy emberlätó, de az is,
hogy az orvosi tärsadalomböl emelkedett mai
költöi rangjára.
Az elöadás igen jé volt. Az a tömérdel
szakäll, szemüveg s vasalatlan ruha, mely :
a szinpadot elöntötte, rögtön megteremtette #
sajátos német professzori couleur locale-t. Es
a darab egy grau in grau tartott ken:
a szürkeségek. a különbözö välfaju tanársä¬
gok megerzékeltetését a szinészek pompäsen
végezték, Bernhardit Decarli Bruno adta, ki¬
fejezöen, melegen, a szerzötöl elöirt irönikus
mosoly ügyes kihasznäläsävel. Klein Rhoden
Ebenwaldot ellätta a megfelelö beszédbeli für¬
geséggel. jovialitässal és ravaszsäggal. Herz¬
feid Guido Cyprianja a kedves bonhomia 8
Haus Sternfelder a meggyözöen dörmögö
*50
medveszerüség pompäs megtestesülései voltak.
Maa Landa minisztere a nehézkes. söt sok¬
szor közönséges tanárossäg e tömkelegében a
diplomata-finomsägokat képviselte kifejezöen.
Abban a reményben, hogy az elöadandé da¬
rabek alkalmäböl részletesebben jellemezhe¬
tem öket, megemlitem még Ernst Wurmsert.
Erich Platent, Marimilian Wolffot, Kurt
Gôtzôt, Alfred Abelt. Erich Neubürgert s Her¬
bert Heinichet. A közönség nagyon leikes volt
s a felvonäsok végén töméntelenszer kihivia s
ünnepelte a jelenlevö Schnitzler Arthurt.
Szüer Zoltän.
620
EE
1
1
M
825
120
820 5
2005
bsti Hirlap, Budapost
1913
zinhäz és zene.
Bernhardi tanár.
(Professor Bernhardi.)
öt felvonásban; irta: Schnitzler Artur.
löadtäk német nyelven a Magyar Szin¬
häzban 1913. aprilis 16-án.)
Magvar szinhäzban vendégszereplö
zintärsulat elsö elöadäsul Schnitzlei
Professzor Berhardi“-jät ad. Bar¬
dag ez a darab irodalmi finomsägok¬
gondolkodói mélységekben is, mégis a
hely ma este elsö elöadasähoz valöban
s magas értelmi szinvonalu közönsé¬
ött egybe, inkäbb valami belöle áradó
botränyillat volt. Aköltö persze erröl
t; darabja fölhengeriti ugyan a mai
legégetöbb kérdéseit s különösen
itäsban mutatja be az oszträk, föleg a
sadalom meghasonlottsägänak okait.
kelten és izlesesen teszi azonban ezt.
bban a pamflé-szerüséget keresök ala¬
lödhattak. Igaz, ez a csalödás kelle¬
A bécsi tärsadalom viviszekciója he¬
unk egy igen jellemzö s olykor mu¬
rajzote tärsadalom bizonyos oldalai¬
erzésünk minden esetre megmaradt.
oszträk kormänytöl szebb lett volna.
djara engedi a fekete-särga hatärso¬
belül is ezt a darabot. Nem azért,
endöri szempontböl esetleg nem volna
mmi kifogäsolható, hanem mivel iro¬
skü es alapjähan véve igen mörsekel¬
önben ime a darab rövidrefogott
hard: tanár hires belgyögyäsz, igaz¬
egyik föalapitója az Elisabethinum
si gyögyintézeinek. A tanár, egy
szöben álló, de végéröl mit sem
a biztos gyögyulas reményétöl szo¬
felhangolt kedélyü nö-betegét a rideg
megludäsätöl megóvandó, megakadä¬
elöhivott katholikus lelkészt abban.
tolso kenet szentségével a halalra¬
jusson. Ez a darab kiindulöpontja,
lökése. az elsó felvonäs tartalma.
megakadälyozas a legszelidebb és a
sabb formäban törtent, az esetnek
ky és kellemetlen visszhangja tämadt
magäban az intézetben, de kint a
i életben is. Az intézetben két pärt
ssal szemben, melyeket röviden ke¬
s zsido pärtnak leheine nevezni.
zsidó létére az orvosok keresztény
ak ellenszenvét ébresztette fel; föleg
nivel egy megüresedett osztälyvezetöi
Pm a keresztény csoport vezetöjének
bethinum aligazgatöjának, dr Eben¬
jelöltjét, valami obskurus grüci ta¬
em az intézet egy szorgalmas segéd¬
tette be. Az ellene lappangó ellen¬
ki is tör az igazgatôtanäcs ama
melyen az Elisabethinum gondnok¬
Am
de a birósägok is kinyujtják kezüket Bernhar¬
di, az igazgató utan, kart okozvän imigy az
intézet presztizseben és népszerüségeben.
Ebenwald és tärsai megragadjak tehät az al¬
kalmat, kényszeritik Bernhardit, hogy le¬
mondjon az intézet igazgatösägäról, aminek
következményekent az eddigi aligazgató, Eben¬
wald, automatice igazgatóyá lép elö. A
Bernhardinak kijáro megpróbältatäsok sora
azonban ezzel még nem fejezödött be. Az es¬
küdtbirösäg, mely elé az ügy került, egy hisz¬
terikus ápolönö hazug vallomäsa alapján s a
lelkész kedvezö tanusagtétele dachra bünösnek
találja ôt „valläsgyakorläs megzavarásäban“
8 két Hönapi foghäzra itéli. S hiaba fogadko¬
zik a védö, hogy perujitässal fog élni, s az uj
pert meg fogjäk nyerni. Bernhardi nem küzd
az itélet ellen, hanem leüli. A két hönap alatt,
melyet a börtönben tölt, ügye egy mäsodjk
Dreyfus-ügygyé dagad. A liberälisok és szo¬
cialistäk egyrészt, a klerikalisok és antiszemi¬
täk mäsrészt, nap-nap után foglalkoznak vele,
ugy hogy lassanként az egész orszäg két pärt¬
ra szakad. Tele van a sajtó ide vonatkozó cik¬
kekkel, népgyülések tärgyaljäk az esetet. A
kiszabadult Bernhardinak esak ki kellene
nyujtani a kezét és képviselö lehetne. Közhen
még az is megesik, hogy a legföbb terhelö ta¬
nu, az apolänö, kijelenti elsö tanuvallomäsä¬
röl, hogy hamis volt. A perujitás és a rehabi¬
litäció tehät biztos. Bernhardinak mindez
azonban nem kell, 6 örül annak, hogy tul van
mindenen és az egész kavarodäs elöl eimene¬
kül külföldre pihenni.
Egy tragédia-téma, melyet Schnitzler, bär
kezdetben igen vesztjöslöan indit meg s né¬
häny felvonäson kerosztül zord irányban elég
izgalmasan fokoz, végre mégis
szeliden
s komédiaszerüen fejez be. A hös, Profes¬
sor Bernhardi, egyszerüen elmenekül a tragé¬
dia-kifejlés elöl. Nem gyävasägböl, hanem mi¬
vel azzal az ügygyel, melynek oka- és hösckent
a darab elejen föllépett, mihelyt ez orszägos
ügygyé, politikai gabalyodässà, tärsadalmi ka¬
varodässa vält, nem érzi magät szolidaris¬
nak. Schnitzler valöszinüleg azt vallja, hogy a
modern szellem, föleg az, amely manapsag a
szinhäzak nézôterein terieng, nem nagyon hai¬
lik a tragikai zordsägu kifejlégek felé; ebhöl a
darabjahöl sem szedte ki mindazt a robbanté¬
erôt, ami pedig benne rejlik. Egy altalánös
lekicsinyedés, magänak a hösnek S a darabnak
mersékeltebb jelentöségüvé valo zeugorodasa
ennek folytán azonban elkerülhetetlenné vält.
Bernhardi alapjäban s elsö cselekvéseiben
igen rokonszenves alak; mikor azonban a vé¬
gen megtudjuk, hogy a sajät ügyének orszägos
ügygyé vald dagadäsa elöl egyenesen megfuta¬
modik, az a gondolatunk tämad, hogy talán
mär jóval elöbb elfoglalhatta volna a béke¬
szeretet és zavarkerülés emez attitude-jét. Vég¬
eredményben ez a Bernhardi nem eleg nagy
és kemény egyéniség ahhoz, hogy öt felvoná¬
son keresztül vald ällhatatossäga ne tünjék fel
a kicsinvesség szinében. Tagadhatlan, hogy
ezért rokonszenves és érdekes marad. Nem
fenséges és megräzó azonban, Nélkülözi a
nagysäg legnemesebb vonäsait, hiänyzanak
belöle a fenségességhez szükséges legvégsö 6s
legbätrabb elszänasok. Igaz, ex harmoniku¬
san összefügg azzal, hogy Schnitzler artragé¬
dia anyagäböl kissé mesterkélten komédiät esi¬
nält. Höséte celböl tudatosan kicsinvitenie kel¬
lett. Ha azonban Bernhardi alakja eképen meg
is felel a költö szändékainak s a darab jelle¬
genek, összbenyomäsának nagysägaböl azèrt
mégis vesztett.
Schnitzler e darabjäban különben is nem
az utolsó szavak, a kiélezödesek emnbere. Igaz,
geny archoz. melynek arányai nemesek, de a:
egyes részei nincsenek élesen kimintäzva. A
felszinesebb nézö tehät könnyen reámondja a
darabra. hogy unalmas. Az alaposabb és szere¬
tetteljesebb. ellenben méltänvolja arkencencie
nagyvonalusägait, a dialog pompas Szellemes
ségekkel teleszört finom szövedekét's vegul's
Bernhardi köré csoportositott, kitünden tipizäh
s egyben egyéniteft alakokat. Az orvostanärok
e vältozatos gyüjteményén nemesak az lätszik
meg, hogy Schnitzler nagy emberlätó, de az is,
hogy az orvosi tärsadalomböl emelkedett mai
költöi rangjára.
Az elöadás igen jé volt. Az a tömérdel
szakäll, szemüveg s vasalatlan ruha, mely :
a szinpadot elöntötte, rögtön megteremtette #
sajátos német professzori couleur locale-t. Es
a darab egy grau in grau tartott ken:
a szürkeségek. a különbözö välfaju tanársä¬
gok megerzékeltetését a szinészek pompäsen
végezték, Bernhardit Decarli Bruno adta, ki¬
fejezöen, melegen, a szerzötöl elöirt irönikus
mosoly ügyes kihasznäläsävel. Klein Rhoden
Ebenwaldot ellätta a megfelelö beszédbeli für¬
geséggel. jovialitässal és ravaszsäggal. Herz¬
feid Guido Cyprianja a kedves bonhomia 8
Haus Sternfelder a meggyözöen dörmögö
*50
medveszerüség pompäs megtestesülései voltak.
Maa Landa minisztere a nehézkes. söt sok¬
szor közönséges tanárossäg e tömkelegében a
diplomata-finomsägokat képviselte kifejezöen.
Abban a reményben, hogy az elöadandé da¬
rabek alkalmäböl részletesebben jellemezhe¬
tem öket, megemlitem még Ernst Wurmsert.
Erich Platent, Marimilian Wolffot, Kurt
Gôtzôt, Alfred Abelt. Erich Neubürgert s Her¬
bert Heinichet. A közönség nagyon leikes volt
s a felvonäsok végén töméntelenszer kihivia s
ünnepelte a jelenlevö Schnitzler Arthurt.
Szüer Zoltän.
620
EE
1
1
M
825
120
820 5
2005