42 Glet szara harsor leleni u e n
helyesehben: az Elet Szava, ugy is, mint szim¬
bolum és ugy is, mint e mü alapmotivuma.) Azélet
szimföniája zendül meg e dräma rithmikus monda¬
taiban, aldfestve a haläl komor szineivel. A piros
élet &s a fehér elmuläs, az eleven élet és a mozdu¬
latlan haläl: folytonos szembeällitäshan kapjuk ezt
akét hatalmas vögletot. Az élet jogät hirdeti Schnitz¬
ler a derék, jé Schindler orvos szäjäböl, de egy¬
ben halällal is bünteti azt, aki élni mert. Egyältalá¬
ban e darabban mindvégig a halál a hättér. Min¬
den felvondsban meghal valaki, aki különösen sze¬
rette az életet. Magyarázni akarja-e vagy diesöiteni.
az életet e nagy ellentéttel Schnitzler?
Ha szölit az élet, kövesd szózatät, — hirdeti
a darab. Es azt is tanitja, hogy nem kell törödni
senkivel, keresztül kell gäzolni, ha kell, mäsok
bletén és mäsok boldogsägän is, mert a magunk
Clete és boldogsäga à legfontosabb. Az élet paran¬
csät hirdeti-e ezzel, vagy az önzés tanät? Ez ho¬
mälyban marad. Ellenben“ elhull a ven kapitäny.
aki makacsul és görcsösen kapaszkodott az élet¬
hez. A 'sajdt leänya kever mérget a pohardbea 8
bünét nem enyhiti, hogy az öreg Moser gonosz
lélek volt s haldla nem kelt részvétet senkiben.
Az életet, a szerelmet, a boldogsägot keresi az
ezredes isju felesége is és meg kell hainia, mert
hütlen wolt. Mämoros élnivägyással rohan az élve¬
zetek árjäba a kis Richter Katalin és meghal, mert
beteg teste, gyönge tüdeje nem birja ki az életet.
Es häborn van és halilba masirozik egy egész oz¬
red, csupa életrevaló, élni vägyó fiatal katona,
#e U
bär harsogva hivia dket az élet szava.
——
Meghalnak, elhullnak mind, akik követni akar¬
näk ezt a szózatot. Ellenben Schindler doktor,
a becsületes és önzetlen orvos, aki az életet és az
önzést prédikálja, akinek ajken Schnitzler, meg¬
szólal és aki maga is élni szeretne, mièrt marad
tétlen? Es fčképp, mikor higyjünk as frönak, a
mikor az sletet hirdeti, vagz mikor ugganczért
haldllal büntet?
4 belsö ellentmonddsok egész raia“ tolakodik
elenk. Csupa: miért, miert. Es nem tehetünk röla;
mégis ###nyörködte nérzük Schnitzler azindarab¬
jät. Alakjainak, beszédének varázsa minket is el¬
ragad s kivonva magunkat tanitäsának hatäsa
alöl, amelylyel amugy sem tud meggyözni, öszinte
élvezettel engedjük ät magunkat a meleg, lirai
hangulatoknak, emelyek legszentimentälisabb ellá¬
gyulásaikban sem bäntök, mert a költészet zo¬
mäncza ’esillog rajtuk.
Az elöaddsban legjobban tetszik nekünk Paps
Mihäly, akt müvészi elmélyedéssel, amely valami
csodälatos szinészi ösztönnel párosul, kitünden el¬
találja azt a nyugodt és fojtott hangot, amelynek
még akkor is alig van crescendoja, amikor szö¬
noki hévvel räbeszél. Halmi Margit asszonynak
is a tökéletes beszédmüvészetét volt alkalmunk
uira megesodälni egy epizödszerepben. Gomba¬
szögi Fridának jutott a legnehezebb feladat. Neki
— elismerjük, tehetségén kivül álló okböl — épp
a beszéd a legkevésbbé erös oldala, de érdekes
jelenség ös jätékának drámai ereje igazán meg¬
kapó. Sebestyén a zsarnok és gonosz ven be¬
teg ember szerepét teszi plasztikussd. Igazi sohnitz¬
leri alak Simonyi Mária, a tüdöbeteg leány sze¬
repében. Finom, poétikus és kellöen szentimentälis
Az ezredesné kisebb szerepét Haraszti Micz
jätéka teszi jelentékenynyé, Törzs, Lugosi Tar
nai, Pärtos 6 Gere kisebb szerepekét jät
szanak. Salgé Ernö forditisa a Schnitzler külö
nösen egyéni stilusät tökéletes hüséggel. reprodu¬
kälja.
(h. f.)

euig, Vorointo.
(Oaelienangsbe ohne Gewühr.
Ausschnitt auf
3 Est, Budapest
380KT1911
vom
B
——
Az élet szava. (A Maggar Szinhaz
(ufdonsdga.) Az élet szölitja, követeli
maganak Schnitzler Artur e darabjá¬
nak majdnem Välhmenpyi alakjät, de
a halal diadalmaskodik fölôttük. A
nagyon jelentékeny oszträk iró ebben
a drámaban Ibsennel tart erös rokon¬
sägot, de hiänyzik a munkájáböl az
Ibsen öszintesége. Mélyen emberi és
megdöbbentö gondolatok esaknem
rosszhiszemüségekbe fulladnak és az
alakok és mondatok szimbolizmusäba
itöan rikit bele sokszor sok hideg
imesterkélt realitás. A darab ese¬
ménye erdekesen kigondolt és fel¬
épitett, de a történet, bar minden
felvonásra jut egy halál, néha-néha
unalmas. Egy leány, Mari, követi az
élet hivó szavät, megmergezi évek
ôta sinylödó, zsarnok apjät, hogy
egy éjszakán a szerelmeséé, egy isju
tiszté lehessen, a ki ezredével indul a
biztos halalba. A hadnagy kedvesét,
ezredesének feleségét, lelövi a férje és
Mari e tetem fölôtt lesz azé, a kit
szeret. A uszt az éj utün agyonlövi
magät, Mari pedig várja, hogy mikor
szölitja ujra az élet. A Magyar Szin¬
ház elöadásabol kivalik a Sebestyen
&s Tarnai alakitäsa.