Gumensser —
Ausschnitt
üdapesti Hirlap
WoRT.211
zem :

Wn
„ARODALOM ES MUVESZET.
Az élet szava.
— Szinmi 3 felvonäsban, irta Schniteler-Artur, fordi¬
totta Salgó Ernö, Elsö elöndasa à Mügyar Szinhds-ban
oktöber 7-6n. —
Oreg Moser (Sebestyén) tipusa ax önzö és ri¬
deg. az elmulästöl rettegö s az ifjusägot gyülölö ag¬
gastyánnak. Gyógyithatatlan baja és kegyetlen bizo¬
zonyossäggal közeledö föloszläsa fölötti egész kese¬
rüségét egyetlen gyermeken. Marin (R. Gombaszögi
Frida) tölli ki. Mari mär huszonhét 6ves &s még
inem ismerj az életet. Semmit a tavaszböl. semmit az
elsö reménységek feleithetetlen szépségeiböl. Egész
viläga két dohos kis szoba s egy önzö. beteg, irigy
breg. a ki még a napot is szivesen elvonná töle.
Mindössze kétszer tudott innen egypär örära
Pkiszabadulni. Elöször egy nénjéhez, falura. S az
örökké öntudatlan éberségben élö ifjusäg läzongá¬
saira egyhülést taläl egy väratlan reménységben.
Szeretni véli az erdészgyakornokot (Törze), a kit
szintén elkap androsi idegen leány mämoros élet¬
Gröme, s a kiért cserben hagyja Katdt (Simonpi Mä¬
ria) az eddigi titkos aräf, Mari unokateslvérét.
De Marl tévedett. Nem ezt szereite igazan, az:
egyszerü falusi embert. Pihent és gyötrelmes meg¬
alkuväsokba kényszeritett fantäziaja mäsban keresi
a höst. és meg is talälja egyetlen, legelsó bälja 6j.
szakäján egy fiatal kürasszir-hadnagy személyében.
A bälért otthon azóta folyton szenved, ezt a kis
fényt dehogy is bocsälaná meg nekj az örök sölét¬
ség felé vánszorgó beteg. De a lelke mélyen soha sem
seitett älmok ébredeznck, s ha nem is beszél röluk,
minden öröme és minden bänata ebhöl az éiszakä¬
böl ersd. Tudia, hogy szerelmese (Mur: Lugosi)
szüntelenül värla g bärha nem mehet. nem tud és
talán nem is akar elebe menni, cz a vürakozás 68
ez az 6 elmaradäsa oly szép szenvedés, a melyböl
Eletének minden üressége mellelt is szüntelen meg¬
ulhodäst merit.
Igy éri öt a häboru hire. Az orszäg läzban. Az
ulcäkon egymäsulän vonulnak el a hadba induló
csapatok s a nép ujjong, zajong, dicsöségröl beszél,
mig odabenn, a szoba mélyében halódé öreg kalona
eee
zetes utra induló modern hösök elött.
Marit figyelmessé teszi az utca värallan esöndje,
az elöbbi nagy zajongäsok ulän. Az ablakhoz siet
Es megismeri az ezredel, mely halälba viszi Marol.
Marot, a ki azöla folylon värt red, s a kihez 6 nem
ment el. Maxot, a kit jobban szerelett az éppen ké¬
röbe érkezö erdészgyakornoknäl (Törzs), mert ennek
nem kivän a felesége lenni, de amahhoz e perchen
minden elmulasztott öräk kétségbeeselt önvädja
vonzza. Es késö. Késö minden önfeläldozäs, minden
Szomjusäg, minden ébredés. Hololt a késö rémitöbh,
mint a soha, mondja Schnitzler. Mig ö itt töprenke¬
dett és gyötrödött a kegyellen öreg betegägya mel¬
lett, az Elet elment mellette, és most mär örökös
sötétben marad. Pedig à ki mäsokkal törödik, az
el van tillva a boldogsäglöl, mondja uira Schnitzler,
es minden, a mit ezekkel az ö vergödö, oly igazán, oly
mélységesen szenvedö embereivel mondat, annyira
igaz, mint a mennyire hiäbavalé halódó aggastyänja¬
nak esztelen és tehetetlen haragja a közeledö elmu¬
lässal szemben. Mari mindebböl a gyötrelemböl eddig
esak annyit érzett, hogy 6 kivül äll a boldogsägon. a
melyhez pedig telies joga lenne. Hogy lehet, hogy
kell Jenni valamelyes megoldäsnak, az soha eszébe
sem jutott. Csak ma kezdi lätni, mikor egy ui életre
Hivjäk falura, s mikor az orvos (Papp Mihäly), les¬
jobb és egyetlen barätja, tulajdon érzéseinek elhall¬
gattatäsäval biztatja, hogy menjen, keresse meg a
boldogsägot az erdészgyakornok oldalán, ha szereti.
Es mindezt csak most mondják neki, most, a mi¬
kor az 6 képzelt boldogsäga visszahozhatatlanul
ott vägtat a hetes kürasszirok soraiban, a megfoga¬
dott, a csäszüri kegytöl kikönyörgött biztos haläl
elébe.
Ekkor erkezik Kata (Simonpi Märia), a tüdö¬
hajos szép unokatestvér, a kitöl 6 höditotta el az elsö,
az igazi völegényt, s a ki azôta lehetellen mämorok¬
ban keres soha meg nem érkezö feledést. O is egy
hetes kürasszirt szeret, attól jön éppen (Albert: Tar¬
nay) és üzenetet hoz Mar-töl is. Szemrehányó, bus
üzenelet a halälba indulôtöl. Mert az utca képe csalt.
Nem az egész ezred vonult el akkor oft az ablakok
alatt, mikor Mari olyan läzasan kereselt az alkonyat
ködében elmosödott vonalak között egy feledhetetle¬
nül kedves ismerös feiet. Albert es Mar szäzadja
még itt van, csak reggel négykor kerül rájuk az in¬
dulás sora,
E pillanattöl kezdve ismerjük Mari sorsät. Tud¬
Juk, hogy el fog menni oda, a hol oly sokdig vär¬
täk hiäba, és ha kell, hät minden äron. Es elmegy,
bärha ezt az utolsó örät esak egy olyan älomitallal
välthatja meg, mely örökre elaltatja az öreg, beteg
apät.
A mäsodik fölvonäs Mar lakäsán jätszik.
Utolsó intézkedésck. Jön az ezredes (Pdrtos), a ki a
nyalka ifjuban vetélylärsat gyanit, és menckülést ki¬
näl neki, hogy pröbära legye. De Mar nem inog meg,
s a féltékeny féri bizonyossäg nélkül kénytelen bu¬
csut venni. Albert is idekerül. Färadt, keserü, cinikus.
Szeret élni; bärha nem gyäva, utälja ezt a räkény¬
szeritett önfelaldozäst. Azulän kimennek egy perere:
szemlét tarlani a. legénységen. Ez alatt surran be
Mari, a kinek éppen csak annyi ideje van, hogy el¬
reilözzék egy függöny mögé, s mär itt jön Mar és az
ezredes fiatal felesége (Haraszthy Mici), viaskodva
a szerelem és a kötelesség, a becsület és aeszégyen
örök problémäi fölött. Az asszony élni, szereini, meg.
alkudni vägyik. de az ifiu megelégelle a hazugsägot.
Nem is szerelmes immär, talán soha gem is szerelle
1 ezt az asszonyt. De még mielött öszinte lehelne, rä¬
e

gadläk.
A häboru elvesz
remény. Es mégis Mu
Szereiö. a kit esakis ax
a börtöntöl, g a kitöl
ten vesz örök bucsut.
vedt betes Katit meg
Mari märis virägot sz
huszonhél éves leänyt
ragadia az élet. s mir
altal is erzi. hogy köv
kezdeni mindent s ho
olyan tévedés, a mit
lombokkal ne tudna
A probléma guly
nem lehet ilyen könn
érezzük, hogy kell ler
enyhité megoldäsnak
hivalolt-lelkek-fölölt
szämitatlansägainak
ha nem lenne sem vis
azok szämära. a kikel
talatlansüga. akür mä
vedésekbe. Hiszen nin
örömmel gondolna vis
flzetett volna meg 824
a kérdés, a megvältás
alapjäban mégis tiszt
melegitésének minden
apagyilkosokra pazar
Kati. az ö boldogtalan
ved. csak önmagät vi
avithatatlan kiäbrán
lezö irt szomoru
lenne elöttünk az
vilägosodäsa az élet
dogsüg örökkön élö jo
az ön
—
bünök.
a melyekreinincsen, n
nem vält a bünhödés
eléggé. s a mikor enn
szenvedés utün alig h
kel a hösnö. Jehetet
Schnitzler etikäja nag
A közönség na
elöadäst. Sebestyén 1
tyänja, R. Gombaszö
még kevéssé ismert.
Märia, T. Hälmg Ma
ternéje, Papp Mihalz
lemzó erejü orvosa. 7
Lugosi és Tarnau ké
lälba menö hadnagya
ezredespär szerepéber
egésznek olyan részei.
szük észre, hogy kült
függöny lehull.
Meg kell emlite
kes forditäsät, mely :
szépségél kiemelve n
rendezését, mely, a
annyira hat ujra mir
A nagy sikert ig
élvezte végig, zajos 82
ket. A tapshöl egyéb
es müvészeknek, rend
lagadäs, mindnyäjan