19. Der Ruf des Lebens
16 Budapest. vasärnap
halottaknak nem. Ez a kissé säppadt befejezö szim¬
bölum.
A haläl-problémäról, az élet-vägyröl kétségen
kivül sok szép sz6, finoman formält mondat hang¬
zik itt el. Az egész azonban, mint dräma
nem egyensulyozott, amint mondottuk, ese¬
ményei, összeütközései csak az apa és a
leäny alakjät illetöleg természetesel egymäsböl
folyök, mig a többi alak mintegy illuszträció gya¬
nänt, lazän van az alapmotivumhoz illesztve. A
vége felé a figyelem is, amelylyel eleinte egy erös
talentumu poéta mivét figyeljük, ingadozik. Az
elöadäsnak sok szép részlete volt, bär egészben
véve à finom hangulatot kellöképpen éreztetni nem
tudtäk. Nagy sikère volt Gombaszögi Fridä¬
nak (Mari), aki eitalälta a dräma stilusät, alkal¬
mazkodott levegöjéhez és Sebestyénnek
(Moser), aki az öreg, önzö beteg figuräjät kitünden
csinälta meg. Kevésbbé volt a helyen Törzs (a
gyakornok), ellenben tetszeit Simonyi Mariska
(Kata), Halmi Margit (Richterné), Papp. Mi¬
häly (az orvos) és a többiek. Salgó Ernö fino¬
man, gondosan forditotta a darabot, amelynek
kvalitäsait igyekezett méltänyolni a bemutatö kö¬
zönsége.
+.—
(*) Operahäz. Matzenauer Margit szombaton
a „Fidello“ Leonoräjät énekelte, ebben a szerepé¬
ben vesz bucsut hétfön az Operahäz közönségétöl.
Nagyszefü kvalitäsal itt is gyönyörüen ervényesül¬
tek, az elsö felvonäs nagy árläja valösäggal a tö¬
kéletesség erzését keitette. Meginditó és magäval
ragadó volt és lelkes ünneplés jutalmazta ma is, meg¬
megujuló zugó taps türtetett mellette egész este. Kö¬
rülôtte Arányi, Vencell, Rözsa, Takücs,
Kertész és Payer szorgoskodtak, szinte ver¬
sengve, hogy melyikük követ el több stilustalansdgot,
kegyeletlenséget Beethoven magasztos müve ellen.
Az elöadäs gyengesége az utolsó képben botränynyá
fokozódott, a Fidélio hires körusai itt égészen össze¬
folytak és a szölistäk, meg a kar kinos összevissza¬
sägban bukdäcsoltak, nem is énekeltek mär, csak
ugy „daloltak“! A Leonora-nyitäny utolsö részében
hiänyzott az erö, a tempök is lassuk voltak. A szo¬
moru elöadäst Kerner Istvän vezette.
(*) A Mücsarnok härmas kiällitäsänak a meg¬
nyitäsa. A városligeti Mücsarnokban ma délutän
nvitotta meg Molnär Viktor államtitkár gröf Zichy
Jänos valläs- és kögoktatäsügyi miniszter képvisele¬
tében az Orszägos Magyar Képzömüvészeti Társulat
ezidei müvészeti évadjät megnyitó härmas kiälli¬
täst, amelyet a Tärsulat a magyar festömüvészet
elhunyt három kivälösägänak: Bruck Lajosnak, Mi¬
halik Dänielnek és Pap Henriknek a müveihöl rende¬
zett. A miniszter képviselöjét a Tärsulat részéröl
Benkó Kälmán udvari tanácsos, igazgaté és Jen¬
drassik Jenö helyettes igazgató fogadta.
(*) Régi magyar drámäk a kolozsvärl Nemzets
Szinhäzban. Kolozsvärról jelentik: Nagyon érdekes
B
—
101
box 24/4
Ausschnitt aud
ES ONI Magyar Estap, 1
vom:
Serechtlmn hel
Az élet szava.
Szinmü 3 felvonasban.: iria Achnitzier
rtur. Pordilotia Saige Ernö. Elöndft MiA
este elöször a Magyar Szinhäz.)
Trodalmi szépségekben gazdag, de szin¬
padi erdekesség dolgäban talán a leg¬
kevésbbé vonzó schnitzleri dräma az, mely
ma este kerül elöadäsra elöször a Magyar
Szinhazbau. A eselekményhen' nines meg
azon egységes erö, gyors és tömör kibon¬
lakozás es lepergés, mely irodalmi értéke
mellett szinpadi értékké is kvalilikäl vala¬
milyen darabot.
Schnitzier drämaja Erdekes, iinom szép¬
ségekben dus epizödokra esik szét, pär¬
beszédekre, melyek bar tiszta irodalmi ér¬
téküek, végre unalmassä, hosszadalmassa
välnak, mert tartalomban szüntelenül is¬
métlödnek
Schnitzler darabjänak cime nagy mör¬
#ekben kifejezi, Ertelmét is, A gyönyörü,
fenséges napfénye, bünös — és ah! —
olvan rövid élet esäbit, vonz, hajt min¬
denkit kifelé, a szäzfélekeppen üdvözitöt
eletöröm Es életfajdalom karjai közé. Csakt
élni, esak élni a meddig lehet, beszivni
az Elet minden leheletét, meghallani min##
den, szirdobbanäsät,, felfogni. minden. sugan
——
Prät, mdylöl nem akar elszakadui az ag¬
gustran, melphen mämoros akaräsokban tä¬
Pmolyog gyönyörtél gyönvörig a halälra itélt
beteg; mely bünre csähit, felläzit, felver,
hogy aztän egyellen öra tömörüléschen lep¬
lezze minden esäbitestitkät, minden hazug
aljassägät es minden eszbontó mämorät.
Az élet csak annak nyuft gyönyörüsöget,
akié a pillanat, aki gyors meréssel meg¬
ragadja az örömöt és könnyü läbhal“el¬
suhan a banat örvényei felelt, mondja
darabjäban Schnitzler. Gröngörü, amit
mond, az mély ertékü, müvészi Gkesszölá¬
sünak egész gyöngyfüzére pereg le elôt¬
tünk a szinpadon anélkül, hogy az eiso
felvonás végélöl kezdve emelkedésre birnä
a hallgató hangulatät.
Nchéz feladala megoldäsäban rosszul lä.
mogatta az irôt a magyarszinhäzi elöadás.
A bécsi mester iröi almoszféräja, a vég.
teienséabe vägyakozó, kissé melancholikus,
finomultan erzékeny hangulat rezgései tel.
jesen hiänvozlak a szinpadról. Pap Mi¬
haly, Halmay Margit szép, bensöséle:
alakitäsät es Gombaszögi egynémely
igaz hangjät kivéve, a Magyar Szinhäz
müvészei ezultal sokkal maradnak adösol¬
Egy gyönyöru jelenet minden szépsége el¬
veszett Pärtos és Lugosi lelkellen jä¬
tékäban. Bäjos megjelenés, de még koränt¬
sem komoly szämba vehetó, igaz szinésznö
[Simonyi Märia, a Magyar Szinhäz leg.
fiatalabb tagjainak egvike.
Nagyon szép a harmadik felvonás disz¬
lete az erdei tisztässal és a kigyödzé ös¬
vénynyel. Annäl töbh kifogäsolni való volna
azonban a rendezésen, dilletantizmusän 6s
a fordiläs nehézkes müvésziellenségen.
B. V.
M
16 Budapest. vasärnap
halottaknak nem. Ez a kissé säppadt befejezö szim¬
bölum.
A haläl-problémäról, az élet-vägyröl kétségen
kivül sok szép sz6, finoman formält mondat hang¬
zik itt el. Az egész azonban, mint dräma
nem egyensulyozott, amint mondottuk, ese¬
ményei, összeütközései csak az apa és a
leäny alakjät illetöleg természetesel egymäsböl
folyök, mig a többi alak mintegy illuszträció gya¬
nänt, lazän van az alapmotivumhoz illesztve. A
vége felé a figyelem is, amelylyel eleinte egy erös
talentumu poéta mivét figyeljük, ingadozik. Az
elöadäsnak sok szép részlete volt, bär egészben
véve à finom hangulatot kellöképpen éreztetni nem
tudtäk. Nagy sikère volt Gombaszögi Fridä¬
nak (Mari), aki eitalälta a dräma stilusät, alkal¬
mazkodott levegöjéhez és Sebestyénnek
(Moser), aki az öreg, önzö beteg figuräjät kitünden
csinälta meg. Kevésbbé volt a helyen Törzs (a
gyakornok), ellenben tetszeit Simonyi Mariska
(Kata), Halmi Margit (Richterné), Papp. Mi¬
häly (az orvos) és a többiek. Salgó Ernö fino¬
man, gondosan forditotta a darabot, amelynek
kvalitäsait igyekezett méltänyolni a bemutatö kö¬
zönsége.
+.—
(*) Operahäz. Matzenauer Margit szombaton
a „Fidello“ Leonoräjät énekelte, ebben a szerepé¬
ben vesz bucsut hétfön az Operahäz közönségétöl.
Nagyszefü kvalitäsal itt is gyönyörüen ervényesül¬
tek, az elsö felvonäs nagy árläja valösäggal a tö¬
kéletesség erzését keitette. Meginditó és magäval
ragadó volt és lelkes ünneplés jutalmazta ma is, meg¬
megujuló zugó taps türtetett mellette egész este. Kö¬
rülôtte Arányi, Vencell, Rözsa, Takücs,
Kertész és Payer szorgoskodtak, szinte ver¬
sengve, hogy melyikük követ el több stilustalansdgot,
kegyeletlenséget Beethoven magasztos müve ellen.
Az elöadäs gyengesége az utolsó képben botränynyá
fokozódott, a Fidélio hires körusai itt égészen össze¬
folytak és a szölistäk, meg a kar kinos összevissza¬
sägban bukdäcsoltak, nem is énekeltek mär, csak
ugy „daloltak“! A Leonora-nyitäny utolsö részében
hiänyzott az erö, a tempök is lassuk voltak. A szo¬
moru elöadäst Kerner Istvän vezette.
(*) A Mücsarnok härmas kiällitäsänak a meg¬
nyitäsa. A városligeti Mücsarnokban ma délutän
nvitotta meg Molnär Viktor államtitkár gröf Zichy
Jänos valläs- és kögoktatäsügyi miniszter képvisele¬
tében az Orszägos Magyar Képzömüvészeti Társulat
ezidei müvészeti évadjät megnyitó härmas kiälli¬
täst, amelyet a Tärsulat a magyar festömüvészet
elhunyt három kivälösägänak: Bruck Lajosnak, Mi¬
halik Dänielnek és Pap Henriknek a müveihöl rende¬
zett. A miniszter képviselöjét a Tärsulat részéröl
Benkó Kälmán udvari tanácsos, igazgaté és Jen¬
drassik Jenö helyettes igazgató fogadta.
(*) Régi magyar drámäk a kolozsvärl Nemzets
Szinhäzban. Kolozsvärról jelentik: Nagyon érdekes
B
—
101
box 24/4
Ausschnitt aud
ES ONI Magyar Estap, 1
vom:
Serechtlmn hel
Az élet szava.
Szinmü 3 felvonasban.: iria Achnitzier
rtur. Pordilotia Saige Ernö. Elöndft MiA
este elöször a Magyar Szinhäz.)
Trodalmi szépségekben gazdag, de szin¬
padi erdekesség dolgäban talán a leg¬
kevésbbé vonzó schnitzleri dräma az, mely
ma este kerül elöadäsra elöször a Magyar
Szinhazbau. A eselekményhen' nines meg
azon egységes erö, gyors és tömör kibon¬
lakozás es lepergés, mely irodalmi értéke
mellett szinpadi értékké is kvalilikäl vala¬
milyen darabot.
Schnitzier drämaja Erdekes, iinom szép¬
ségekben dus epizödokra esik szét, pär¬
beszédekre, melyek bar tiszta irodalmi ér¬
téküek, végre unalmassä, hosszadalmassa
välnak, mert tartalomban szüntelenül is¬
métlödnek
Schnitzler darabjänak cime nagy mör¬
#ekben kifejezi, Ertelmét is, A gyönyörü,
fenséges napfénye, bünös — és ah! —
olvan rövid élet esäbit, vonz, hajt min¬
denkit kifelé, a szäzfélekeppen üdvözitöt
eletöröm Es életfajdalom karjai közé. Csakt
élni, esak élni a meddig lehet, beszivni
az Elet minden leheletét, meghallani min##
den, szirdobbanäsät,, felfogni. minden. sugan
——
Prät, mdylöl nem akar elszakadui az ag¬
gustran, melphen mämoros akaräsokban tä¬
Pmolyog gyönyörtél gyönvörig a halälra itélt
beteg; mely bünre csähit, felläzit, felver,
hogy aztän egyellen öra tömörüléschen lep¬
lezze minden esäbitestitkät, minden hazug
aljassägät es minden eszbontó mämorät.
Az élet csak annak nyuft gyönyörüsöget,
akié a pillanat, aki gyors meréssel meg¬
ragadja az örömöt és könnyü läbhal“el¬
suhan a banat örvényei felelt, mondja
darabjäban Schnitzler. Gröngörü, amit
mond, az mély ertékü, müvészi Gkesszölá¬
sünak egész gyöngyfüzére pereg le elôt¬
tünk a szinpadon anélkül, hogy az eiso
felvonás végélöl kezdve emelkedésre birnä
a hallgató hangulatät.
Nchéz feladala megoldäsäban rosszul lä.
mogatta az irôt a magyarszinhäzi elöadás.
A bécsi mester iröi almoszféräja, a vég.
teienséabe vägyakozó, kissé melancholikus,
finomultan erzékeny hangulat rezgései tel.
jesen hiänvozlak a szinpadról. Pap Mi¬
haly, Halmay Margit szép, bensöséle:
alakitäsät es Gombaszögi egynémely
igaz hangjät kivéve, a Magyar Szinhäz
müvészei ezultal sokkal maradnak adösol¬
Egy gyönyöru jelenet minden szépsége el¬
veszett Pärtos és Lugosi lelkellen jä¬
tékäban. Bäjos megjelenés, de még koränt¬
sem komoly szämba vehetó, igaz szinésznö
[Simonyi Märia, a Magyar Szinhäz leg.
fiatalabb tagjainak egvike.
Nagyon szép a harmadik felvonás disz¬
lete az erdei tisztässal és a kigyödzé ös¬
vénynyel. Annäl töbh kifogäsolni való volna
azonban a rendezésen, dilletantizmusän 6s
a fordiläs nehézkes müvésziellenségen.
B. V.
M