box 24/4
19. Der Ruf des Lebens
10
mäsodik, — mutatja a reális fotografiäjät ést
az elrettentö példäját egyben azoknak a kép¬
telenségeknek és önkéntelen ostobasägoknak,
1
mikbe különben jó szändéku, jó izlésü és igazi
irói vénáju ember is belezuhah, ha nem ké¬
pes drämailag gondolkozni és szervesen folyó
drämai helyzeteket komponälni. A harmadik
felvonasban kellene Schnitzler filozöliajának
aktiv eredményeiben kibontakoznia, de miesoda
eredmény az, a mely csupa letört, kétségbe¬
esett, életköptelen egzisztencziät teremt, a
helyett, hogy a boldogulés utiait 8zä-
A küraszir-
mükra megnyitotta volna.
hadnagy agyonlövi magät, az ezred egytöl¬
egyig elpusztul, Katalin meghal, Mari
ápolönönek megy s a kik mint szerelmesek
forogtak körülötte, czéltalanul induinak az
eiet titokzatos vizeire. Ennél az életlilozöfiá¬
näl valöban még a legnyársabb polgárok filo
zöfiája is többet er s a végen odajutottunk,
hogy a sok drämai botorkälás és elsikläs
utän azt sem tudjuk, hogy mire akart
Schnitzler tulajdonképen tanitani. Nem esillan
ez ki meg azokböl a lirai kiszölásokböl sem,
melyek költói erejü és villamos fényü szavak
szépségével törik fel egy-egy sikolyät, csodá¬
latät és titokzatossägät ar élet reitelmessé¬
geitöl elzsibbasztott irói léleknek. Schnitzler
darabjában az irói készség azegyetlen abszo¬
lut vonás. Afranczia stil elegancziäja, könnyü¬
sége és érzelmessége ragyogja át dialógusait. De
ott mutatkozik minden soräban a legtisztäbb
iröi szändék is s ezért nem lehet még kon¬
fuzussäga és primitiv hibái ellenére sem a
tömeg-gyärtmänyok nivójáról itélni szän¬
dékait. Az a möd, a hogyan az élet és az
egyesek viszonyät elgondolja, filozöfial szem¬
pontböl kicsinyessé törpiti tendencziäit, drámai
eszközei viszont a képtelen szituäcziök töm¬
kelegébe sodorják, de mindezeken keresztül
is átérzik, hogy igazi irönak a lelke szülte
ezt a munkät, melynek minden fogyatko¬
zasän és csorbasägán rajta van azèrt az irói
kvalitäsok belyege.
A Magyar Szinhäznak m este volt az
idei szozönban elöször igazi premiér-közön¬
sége. A szinhäz nézôtere, päholyai és karzatai
zaufoläsig megteltek s bär a darabot nem
nagy elragadtatässal fogadtäk, a külsö siker
bizonyos mértékig mégis megvolt. Az elsö
felvonás utün kétszer, mäsodik után négy¬
szer hivtäk lámpäk elé a rzereplöket s
különösen Halmi Margitnak, Simonz: Mär¬
thänak, Gombaszögt Fridának, Sebestyén¬
neß 6s Törzs Jenönek a jätékät kisèrté
zugó tapsvihar. A rezonör szerepben Papy
Mihály meleg, erzelmes elöadäsa keltett szim¬
pätiät, Tarnay-nak néhány reflexiójät hall¬
gattäk figyelemmel s Hurassthy Miczi is
temperanientumosan jätszott meg egy kurta
jelenetet. Lugosi és Pürtos buzgó közremü¬
ködésükèrt erdemeltek elismerést, A forditás
Salgó Ernö kitünd munkája.
* Fidelio. Olyan nagy müvészi kvalitä¬
sok, mint Matzenauer Margit asszonyé, el¬
szomoritóan rossz fényt vetnek a mi együt¬
tesünkre. Az öriási különbség az 6 kitünösége
F
S:
19. Der Ruf des Lebens
10
mäsodik, — mutatja a reális fotografiäjät ést
az elrettentö példäját egyben azoknak a kép¬
telenségeknek és önkéntelen ostobasägoknak,
1
mikbe különben jó szändéku, jó izlésü és igazi
irói vénáju ember is belezuhah, ha nem ké¬
pes drämailag gondolkozni és szervesen folyó
drämai helyzeteket komponälni. A harmadik
felvonasban kellene Schnitzler filozöliajának
aktiv eredményeiben kibontakoznia, de miesoda
eredmény az, a mely csupa letört, kétségbe¬
esett, életköptelen egzisztencziät teremt, a
helyett, hogy a boldogulés utiait 8zä-
A küraszir-
mükra megnyitotta volna.
hadnagy agyonlövi magät, az ezred egytöl¬
egyig elpusztul, Katalin meghal, Mari
ápolönönek megy s a kik mint szerelmesek
forogtak körülötte, czéltalanul induinak az
eiet titokzatos vizeire. Ennél az életlilozöfiá¬
näl valöban még a legnyársabb polgárok filo
zöfiája is többet er s a végen odajutottunk,
hogy a sok drämai botorkälás és elsikläs
utän azt sem tudjuk, hogy mire akart
Schnitzler tulajdonképen tanitani. Nem esillan
ez ki meg azokböl a lirai kiszölásokböl sem,
melyek költói erejü és villamos fényü szavak
szépségével törik fel egy-egy sikolyät, csodá¬
latät és titokzatossägät ar élet reitelmessé¬
geitöl elzsibbasztott irói léleknek. Schnitzler
darabjában az irói készség azegyetlen abszo¬
lut vonás. Afranczia stil elegancziäja, könnyü¬
sége és érzelmessége ragyogja át dialógusait. De
ott mutatkozik minden soräban a legtisztäbb
iröi szändék is s ezért nem lehet még kon¬
fuzussäga és primitiv hibái ellenére sem a
tömeg-gyärtmänyok nivójáról itélni szän¬
dékait. Az a möd, a hogyan az élet és az
egyesek viszonyät elgondolja, filozöfial szem¬
pontböl kicsinyessé törpiti tendencziäit, drámai
eszközei viszont a képtelen szituäcziök töm¬
kelegébe sodorják, de mindezeken keresztül
is átérzik, hogy igazi irönak a lelke szülte
ezt a munkät, melynek minden fogyatko¬
zasän és csorbasägán rajta van azèrt az irói
kvalitäsok belyege.
A Magyar Szinhäznak m este volt az
idei szozönban elöször igazi premiér-közön¬
sége. A szinhäz nézôtere, päholyai és karzatai
zaufoläsig megteltek s bär a darabot nem
nagy elragadtatässal fogadtäk, a külsö siker
bizonyos mértékig mégis megvolt. Az elsö
felvonás utün kétszer, mäsodik után négy¬
szer hivtäk lámpäk elé a rzereplöket s
különösen Halmi Margitnak, Simonz: Mär¬
thänak, Gombaszögt Fridának, Sebestyén¬
neß 6s Törzs Jenönek a jätékät kisèrté
zugó tapsvihar. A rezonör szerepben Papy
Mihály meleg, erzelmes elöadäsa keltett szim¬
pätiät, Tarnay-nak néhány reflexiójät hall¬
gattäk figyelemmel s Hurassthy Miczi is
temperanientumosan jätszott meg egy kurta
jelenetet. Lugosi és Pürtos buzgó közremü¬
ködésükèrt erdemeltek elismerést, A forditás
Salgó Ernö kitünd munkája.
* Fidelio. Olyan nagy müvészi kvalitä¬
sok, mint Matzenauer Margit asszonyé, el¬
szomoritóan rossz fényt vetnek a mi együt¬
tesünkre. Az öriási különbség az 6 kitünösége
F
S: