7.
rt
1
sni
he
kal
□
20.
M.
In.
itt
a:
hnszee
koronás bankókkal fizessünk. Mi marad akkor
az ebédekre, vacsoräkra vagy alakomäkra, ha
az elsó nagyobb szomjusägert mär a tulvilägi
üdvösségünket kell odaadnunk. A Schnitzler
filozofiäjának azért nem lehet hasznät venni,
mert a mikor boldogsägot kinäl vagy ajánl
az embereknek, a halält vagy a kétségbeesést
igéri a boldogsäg eseréjében. Ilyen áron pe¬
dig esak a bolond, a hisztérikus, a rajongo,
szämithatösäg határai között levöknek nem
lehet azonban életprogrammja, hogy egy
percznyi tébolyért vagy egy pillanatnyi gyo¬
nyörèrt a megsemmisülést vällalják. A Schnitz¬
ler darabjábol nem is az élet szava, hanem Stir¬
ner anarchista filozöfiaja zeng, de a miket a
végrehajtäsi részben Schnitzler e filozöfia ter¬
hére ken, arra nézve meg kell védenünk az
önzés zseniälis filozöfusänak emlékét és ta¬
nait eppen Schnitzler ellenében, mert a stir¬
nerianizmusnak ezekhez a kicsinyes szönok¬
latokhoz nincs semmi közük s ebben a ezel¬
lemben nincs hozzävaló legtävolibb kapeso¬
lata sem. De nemesak a Stirneréhez, ha¬
nem semmiféle filozöfiähoz sincs köze a
Schnitzler tévtanainak, legfeljebb az ujsäg¬
krokistäk vizenyös és szentimentälis bölesel¬
kedéseihez, a hol egy-egy pukkasztó mondas
kedvéért felelösség nélkül el lehet követni a
legszéditöbb szöszätyärkodäst is. Az élet szava
hiäba harsog egy pinczébe lakatolt ember¬
nek, legfeljebb, ha ide-oda ugrälhat az
illetö benne egyet-kettöt, de azontul nincs
több lehetösége a boldogsäg ama kivältsä¬
gaira, miket a szerencsésebbek vagy leg¬
szerencsésebbek élvezhetnek. S némi relä¬
cziókban, ha esak az bélet szavac utén akar
menni az ember, nincs talán senki sem, a ki#
alkalomadtán pinczébe zärottnak ne érezné
magät a vägyak és csäbitäsok hatärtalan ere¬
jével szemben. Bölcseleti értékére nézve a
Schnitzler tanitäsai a szöszätyärkodäson tul
nem is emelkednek s mivel nincs gondolaté¬
nak egyetemes böleseleti vonása, nem lehet
egyetemes erdeke sem. Idôtöltésnek és fele¬
lösség nélkül való szörakozásnak azonban
megjárja, ha ismét eltekint a nézö attöl,
hogy a szinpadon folyó történetben drá¬
mät kell keresnie. Mert Schnitzler nem is
annyira a tézisével bukik meg, mint azzal a
mödszerrel, a hogyan végrehajtje tezisének
bizonyitäsät. Egy csomó lelänczolt ember
esetében demonsträlja, hogy az élet szava
hogyan küldi zengó igéit e mi történik ak¬
kor, mikor az élet trombitaszavára a. fel¬
hivottak elindulnak.
A sort megnyitja Richter Katalin, a ki¬
röl az orvosok mär döntöttek, hogy két-hä¬
rom évig élhet legfeljebb. Az élet szava küldi
ôt egy küraszir-tiszt karjäba s Katalin nem
is tetoväzik, megy egyenesen a küraszirhoz.
Moser Marit a sorsa odakôtötte zsaroló aiyjá¬
nak a betegägyähoz s huszonhat éves mär
es még mindig nem szabadulhat az öreg
Moser zsarnoksägätöl. Az élet szava azonban
neki is megszölal. Gyorsan merget önt az
atyja italäba s rohan ö is egy küraszirhoz.
De nincs sok idejüka kürasziroknak sem, mert
öket viszont az ezred becsülete küldi a häbo¬
ruba, hogyreperáljäk azt agyaläzatot, melyet
harmincz év elött ezredük gyäva megfuta¬
kodäsa okozott. Egy küraszir-tiszthez szalad
intolsó ölelésre ag ezredes felesége is, mert ôt
es az dlet szava bolonditja Itt mär a rém¬
dréma jelenetei lépnek be a darabba s réme¬
sen tornyosodnak egymäsra az izgalmak, mi¬
kor a hadnagy lakásän megjelenik a félté¬
keny ezredes is s feleségét rövid inczidens
utän agyonlövi. A zobäban rejtözködé Mari
ekkor lép a had agy elé, hogy az élet
jogait követelje tö.e. Ez a felvonds. —a