16.1. Lebendige Stunden— zyklus
Cner D a
155. szüm Budapest, vasärnap
K. Könyv- és zenemü-jegyzéket kivänatra ingyen és
bermentve küldök. Allandó vevök kedvezményben
részesülnek.
** Operaelöadäs a Telefon Hirmondöban. Wag¬
ner Rikhárd regényes operája a Lohengrin kerül elöaddsra ma
este a Magyar Kirälyi Operaházban. Ez az elöadás a Telefon
Hirmondé összes allomäsain keresztül hallható lesz, mert a
Hirmondó azt elöfizetói szörakoztatäsära teljes egészében
közvetiteni fogja. Az opera közvetitése után 11 öräig még
cigänvzene lesz hallhaté a kagylökon keresztül melyet az
Ehte és az Emke küvéházhöl közvetit a Telefon Hirmondó.
Eleven öräk.
— A Deuisches Theater vendégjdtéka. -
Budapest, junius 7.
Heyermann után, akinek a nemzetisége nem
dän, hanem hollandus s akiröl hajlandök vagyunk
föltenni, hogy kék munkás-zubbonyban és kopogó
facipökben jär, mint a haläsz-tragédia remekül festett
alakjai: — ma este Arthur Schniteler jutott szóhoz a Vig¬
szinhäzban a Deutsches Theater mäsodik vendégjätéka
révén, akiról bizonyosan tudjuk, hogy elegáns és
kitogästalan szalonkabätot visel. Mert a szerzó jelen
volt a mai bemutatön és a tapsokra többször kijött a
lämpák eié.
Ez a német iró is a modernek gärdäjähoz tar¬
tozik; azokhoz, akik merészen rajzolják az életet,
szeretik a nehezen föloldható lelki-problemäkat, szive¬
sen megbotránkoztatják a szemérmes filisztert egy-egy
durva, vagy illetlen szöval és a szecessziótól sem
riadnak vissza. Eddig megjelent könyveinek a szäma
tizenkét köletre rug. Irt regényt, drämät, kisebb elbe¬
széléseket. Drämái közül hires a Liebelei és a Schleier
der Beatrice oimü. Nem olyan erös, nem olyan szi¬
vekbe markoló, mint Heyermann; realizmuss nem
olyan hatalmas, költészete nem pompäzik azzal
a félhomälylyal, azzal a Rembrandt-szinnel, amit
a Remeng szerzójénél tegnap annyira megesodäl¬
tunk. De témai nagyon eredetiek. Dialogusa kitüind.
Természetes hangen beszélteti alakjait, a kiket az élet
teljéböl ragad ki, ahogy a Faustbeli direktor kivánja.
Az uj idök evangelinmät nem birdeti olyan dacos
meggyózödéssel és annyi länggal, mint Heyermann.
Inkäbb szkeptikusnak lätszik. De szkepszisének sok
finom gunyt, sok kihegyezett szatirikus esattanôt kö¬
szönhetünk. Mindenesetre erdekes iró, aki nem jár a
konvenció utján s akinek az ötleteit szivesen hall¬
gatjuk.
A Lebendige Standen négy egyfelvonásos darab¬
nak a közös cime. A négy darab közt ninos bensö
beszefüggés, de mind a négyben az irói és müvészi
beosvägyat, a halhatatlansäg szämära dolgozó és di¬
esöségre szomjas szerzói hiusägot ostorozza; és ebben
a tendenciäban megtalälhatjuk az egységes koncep¬
oiót, ha éppen keressük.
Az elsó darabban (Lebendige Stunden) egy
anya, aki rajong az irodalomért, morfiummal meg¬
mergezi magät, mert észrevette, hogy sulyos és
reménytelen betegsége alatt költó-flának a teremtó
ereje pauzält. Abban a reményben, hogy a fia
dolgozni fog, ha nem lätja többé maga elôtt a
box 21/3
BUDAPESTI NAPLO
mindent be akart vallani drámairó férjének, de a ga¬
vallér kifejtette, hogy ezt a vallomäst a hiu férj so¬
hasem fogja megboosätani, legteljebb még egy drá¬
mät ir majd a lelkifurdalásaiböl. Es a szecessziós,
romantikus lätomäs igazat adott a gavallérnak. Nem
8:
erdemes skrupulizälni olyan urakkal szemben, akik
elôtt az asszony esak modell vagy drámai alany.
A harmadik darabban (Die letzten Masken) git
Rademacher, egy elzüllött zseni, egy szegény zsur¬
nek
naliszta haldoklik a körhäz szomoru termében. Egyet¬
lödt.
kät,
len vägya, hogy szerencsés és gyülölt irótärsänak,
mänz
Weihgastnak még egyszer, utoljára valami hallatlan
gorombasägot mondjon; hogy bevallja neki, hogy
viszonya volt a ieleségével. De mikor a szerenesés
iró eljön a körhäzba és eimondja haldokló barátjá¬
nak, hogy mennyi gond, mennyi csalödäs érte az
életben és mas tämasza nincs, mint a felesége: a
gyülölet elmulik és a szegény zsurnaliszta némán
meghal Flörián Josekwerih komikus szinész oldalán,
aki tüdövészben szenved és egy hét mulva szintén
meg log halni a központi kerházban. Az irói 68
müvészi diesöségnek ezek a nyomorult hajótöröttjei
progr
kitünd alakok. Ez a darab mind a négy közt a leg¬
mint
többet érö.
külön
A negyedik darab (Literatur) vigjäték és hös¬
ben 1#
nöje Margarethe, aki impresszióit regényekben dol¬
dal n.
gozza föl s egy csomó piktor és belletrista után
fogad
Clemens urba, egy futtató sportsmanba szeret, aki
lett, m.
el is akarja venni feleségül, azzal a kikötéssel,
is ves
hogy fölhägy a vers- és regényirässal. Margerethe
nem tud lemondani a halbatatlangsägröl és a lovagló
alegt
getleman häta mögött regényt ad saitó alá. Ebben a
regényben a volt kedvesével, Gilberttel folytatott sze¬
reimes leveleket mind értékesitette. De amikor kide¬
rona.
(Soutl
rül, hogy Gilbert is irt regényt és a levelezést 6 is
masoc
lenyomatta (mert mind a kettö kopidt készitett a sze¬
Béka
relemtöl áradozó levelekböl, hogy legyen mit bä¬
Helyr
mulni az utökornak) Margarethe a lovagló gentleman
kivánsägára örömmel veti tüzbe a maga példänyát és
2000
elsö,
a tüggöny legördül. Ez a szalra nagyon éles 68
Uchti
nagvon találó.
Loth#
Az elsó és a harmadik darabban Reinchard
L. 50
nagy müvészettel jätszotta Hansdorfert és az elzüllött
zsurnalisztät. A mai estnek ó volt a legkiemelkedöbb
volst
szereplöje. A mäsodik darab romantikus intermezzó¬
ker)
Drés
jaban Triesch Irén nem adott elég illuziôt és Kayssler
Char
tulsägosan deklamält. A szin elvältozásät is gyorsab¬
Ner
ban kellene msgesinälni, mert a lebocsätott rüggöny
Hel¬
ärt a hatäsnak.
or
A. E.
ma
azu
Tote
MUVESZET.
II. 6
□ Benozur Gyula kirälyképe. Kirälyunk buda¬ Tävo
777
pesti tartózkodäsa alatt többször ült medall.
Gy-ulának abhnz
nahz##si a
arckép ts
Királyun
Cner D a
155. szüm Budapest, vasärnap
K. Könyv- és zenemü-jegyzéket kivänatra ingyen és
bermentve küldök. Allandó vevök kedvezményben
részesülnek.
** Operaelöadäs a Telefon Hirmondöban. Wag¬
ner Rikhárd regényes operája a Lohengrin kerül elöaddsra ma
este a Magyar Kirälyi Operaházban. Ez az elöadás a Telefon
Hirmondé összes allomäsain keresztül hallható lesz, mert a
Hirmondó azt elöfizetói szörakoztatäsära teljes egészében
közvetiteni fogja. Az opera közvetitése után 11 öräig még
cigänvzene lesz hallhaté a kagylökon keresztül melyet az
Ehte és az Emke küvéházhöl közvetit a Telefon Hirmondó.
Eleven öräk.
— A Deuisches Theater vendégjdtéka. -
Budapest, junius 7.
Heyermann után, akinek a nemzetisége nem
dän, hanem hollandus s akiröl hajlandök vagyunk
föltenni, hogy kék munkás-zubbonyban és kopogó
facipökben jär, mint a haläsz-tragédia remekül festett
alakjai: — ma este Arthur Schniteler jutott szóhoz a Vig¬
szinhäzban a Deutsches Theater mäsodik vendégjätéka
révén, akiról bizonyosan tudjuk, hogy elegáns és
kitogästalan szalonkabätot visel. Mert a szerzó jelen
volt a mai bemutatön és a tapsokra többször kijött a
lämpák eié.
Ez a német iró is a modernek gärdäjähoz tar¬
tozik; azokhoz, akik merészen rajzolják az életet,
szeretik a nehezen föloldható lelki-problemäkat, szive¬
sen megbotránkoztatják a szemérmes filisztert egy-egy
durva, vagy illetlen szöval és a szecessziótól sem
riadnak vissza. Eddig megjelent könyveinek a szäma
tizenkét köletre rug. Irt regényt, drämät, kisebb elbe¬
széléseket. Drämái közül hires a Liebelei és a Schleier
der Beatrice oimü. Nem olyan erös, nem olyan szi¬
vekbe markoló, mint Heyermann; realizmuss nem
olyan hatalmas, költészete nem pompäzik azzal
a félhomälylyal, azzal a Rembrandt-szinnel, amit
a Remeng szerzójénél tegnap annyira megesodäl¬
tunk. De témai nagyon eredetiek. Dialogusa kitüind.
Természetes hangen beszélteti alakjait, a kiket az élet
teljéböl ragad ki, ahogy a Faustbeli direktor kivánja.
Az uj idök evangelinmät nem birdeti olyan dacos
meggyózödéssel és annyi länggal, mint Heyermann.
Inkäbb szkeptikusnak lätszik. De szkepszisének sok
finom gunyt, sok kihegyezett szatirikus esattanôt kö¬
szönhetünk. Mindenesetre erdekes iró, aki nem jár a
konvenció utján s akinek az ötleteit szivesen hall¬
gatjuk.
A Lebendige Standen négy egyfelvonásos darab¬
nak a közös cime. A négy darab közt ninos bensö
beszefüggés, de mind a négyben az irói és müvészi
beosvägyat, a halhatatlansäg szämära dolgozó és di¬
esöségre szomjas szerzói hiusägot ostorozza; és ebben
a tendenciäban megtalälhatjuk az egységes koncep¬
oiót, ha éppen keressük.
Az elsó darabban (Lebendige Stunden) egy
anya, aki rajong az irodalomért, morfiummal meg¬
mergezi magät, mert észrevette, hogy sulyos és
reménytelen betegsége alatt költó-flának a teremtó
ereje pauzält. Abban a reményben, hogy a fia
dolgozni fog, ha nem lätja többé maga elôtt a
box 21/3
BUDAPESTI NAPLO
mindent be akart vallani drámairó férjének, de a ga¬
vallér kifejtette, hogy ezt a vallomäst a hiu férj so¬
hasem fogja megboosätani, legteljebb még egy drá¬
mät ir majd a lelkifurdalásaiböl. Es a szecessziós,
romantikus lätomäs igazat adott a gavallérnak. Nem
8:
erdemes skrupulizälni olyan urakkal szemben, akik
elôtt az asszony esak modell vagy drámai alany.
A harmadik darabban (Die letzten Masken) git
Rademacher, egy elzüllött zseni, egy szegény zsur¬
nek
naliszta haldoklik a körhäz szomoru termében. Egyet¬
lödt.
kät,
len vägya, hogy szerencsés és gyülölt irótärsänak,
mänz
Weihgastnak még egyszer, utoljára valami hallatlan
gorombasägot mondjon; hogy bevallja neki, hogy
viszonya volt a ieleségével. De mikor a szerenesés
iró eljön a körhäzba és eimondja haldokló barátjá¬
nak, hogy mennyi gond, mennyi csalödäs érte az
életben és mas tämasza nincs, mint a felesége: a
gyülölet elmulik és a szegény zsurnaliszta némán
meghal Flörián Josekwerih komikus szinész oldalán,
aki tüdövészben szenved és egy hét mulva szintén
meg log halni a központi kerházban. Az irói 68
müvészi diesöségnek ezek a nyomorult hajótöröttjei
progr
kitünd alakok. Ez a darab mind a négy közt a leg¬
mint
többet érö.
külön
A negyedik darab (Literatur) vigjäték és hös¬
ben 1#
nöje Margarethe, aki impresszióit regényekben dol¬
dal n.
gozza föl s egy csomó piktor és belletrista után
fogad
Clemens urba, egy futtató sportsmanba szeret, aki
lett, m.
el is akarja venni feleségül, azzal a kikötéssel,
is ves
hogy fölhägy a vers- és regényirässal. Margerethe
nem tud lemondani a halbatatlangsägröl és a lovagló
alegt
getleman häta mögött regényt ad saitó alá. Ebben a
regényben a volt kedvesével, Gilberttel folytatott sze¬
reimes leveleket mind értékesitette. De amikor kide¬
rona.
(Soutl
rül, hogy Gilbert is irt regényt és a levelezést 6 is
masoc
lenyomatta (mert mind a kettö kopidt készitett a sze¬
Béka
relemtöl áradozó levelekböl, hogy legyen mit bä¬
Helyr
mulni az utökornak) Margarethe a lovagló gentleman
kivánsägára örömmel veti tüzbe a maga példänyát és
2000
elsö,
a tüggöny legördül. Ez a szalra nagyon éles 68
Uchti
nagvon találó.
Loth#
Az elsó és a harmadik darabban Reinchard
L. 50
nagy müvészettel jätszotta Hansdorfert és az elzüllött
zsurnalisztät. A mai estnek ó volt a legkiemelkedöbb
volst
szereplöje. A mäsodik darab romantikus intermezzó¬
ker)
Drés
jaban Triesch Irén nem adott elég illuziôt és Kayssler
Char
tulsägosan deklamält. A szin elvältozásät is gyorsab¬
Ner
ban kellene msgesinälni, mert a lebocsätott rüggöny
Hel¬
ärt a hatäsnak.
or
A. E.
ma
azu
Tote
MUVESZET.
II. 6
□ Benozur Gyula kirälyképe. Kirälyunk buda¬ Tävo
777
pesti tartózkodäsa alatt többször ült medall.
Gy-ulának abhnz
nahz##si a
arckép ts
Királyun