dene Kakadu
Der
9. 3
Mkasan. A kormany Wndter
közlést adtäk ki:
felfujt körülményei közepette; 6 maga persze
mem vältozik, söt smoking van rajta és mo¬
noklin meg czigarettafüstön át nézi ezt a vi¬
lägot és nagy zavaräban, minthogy tötägast
felfordultnak lät mindent, — bukfenczeket
wvet és kézen jär, läbával az ég felé kalim¬
pälva. Mint lätjuk, ebben mär sok a bur¬
leszkség és ha igy emlitjük valakinek, aki a
darabot se nem lätta, se nem olvasta, azt hi¬
hetné, hogy ez mär bohóczkodäs. Pedig nem.
Nagyon is szinpadképes dolog és ha a fiatal
baronet személyesitöje nem hänyna czigäny¬
kereket. — a darabot tán nem is lehetne kel¬
löképp megérteni. Nem tudhatom, hogy
ezöveg utasitäsai közt bentfoglaltatik-e,
hogy itt és itt bukfenczezni kell, ennél a
vögszöndl pedig tötägast közlekedni; de egy
esöppet sem csudälkoznám, söt természetes¬
nek és kalyénvalönak tartanám, ha ezek az
instrukcziók tényleg az iró ältal elöirattak
volna. Ha pedig nem, annál nagyobb elisme¬
res illesse a Magyar Szinhäz rendezöjét.
Ezt a darabot bizony esak igy lehet elö¬
udni és megértetni. Am azèrt a darab kvali¬
täsät mégsem az ugynevezett vaskos angol
humor teszi; mert csudälatos, hogy & mellett
elejétöl-végig bájos a darab és röhögni még
a legkarzatibb publikum sem röhögne; a
közönség itt esak nevet, mert igazán jól mu¬
lat, mert bäjosnak lätja a darabot; a humor
bizony nem zsiros, nem vaskos, hanem gra¬
cziózusan lebegö. A mese, a mese beällitäsä¬
nak mödja, ismételjük, nem különös; és älta¬
läban igénytelennek lätszik az egész darab;
box 15/2
de, megfelelö elöadäsban, vetekedik a leg¬
irodalmibb vigjäték hatäsäval.
A Magyar Szinhäz elöadäsa pedig stil¬
szerü é8 kongeniälis a szerzö akaratával: el¬
mésen muattatni a közönséget mäsfél örán
keresztül. Nem is töbh, nem lenet többe da¬
rab czélja, mint à mulattatäs. Ezt azonban
eléri. Vannak az elöadäsnak, az összjätékot
gondoljuk, a mäsodik felvonasbau mégpedig,
némely ingadozásai; a népség és katonasäg
siralmas körusa egy-kétszer mulattató, de
tizedszer mär tulsägos, de különben nincs
kétség benne, hogy a Magyar Szinhäz nagy
munkät és müvészi munkät teljesitett. Az
angol közönség elött bizonyára könnyebb ily
specziälisan angol humoru darabot eljät¬
szani: nälunk a szinhäznak még a közvetitöi
feladatot is vällalnia kellett, meg kellett ér¬
tetnie ezt a talán nem is annyira groteszk,
mint fölényes humort; és hogy a szinhénlak
e részben való feladata is sikerült, bizonyi¬
tani fogja az ällandó derültség &s kaczagás,
ami ma este tämad a nézötéren. Lehetie ar¬
röl is beszélni, hogy ez a fölényes humor
magät a szinpadot is elegänsan könnyed
mosolylyal nézi le, a sértés minden szändéka
nélkül; mintha az iré a szinészekkel é8 a kö¬
zönséggel együtt eltökélte volna, hogy ma
este kaczagni akarunk, akármily kényesek,
akärmily müveltek vagyunk.
Kanizsaj Ferencz.
—
—
ennek a milliönyi szäma adja egyedül
fogyasztöjät a többi termelésnek. An
a parasztnép a földjéböl értéket m
sziv, az szivärog csupär a felsöbb rét
az nyujtja az egyedüli alapértéket a
closzläshoz és az ilyetén való értékf
hoz; ahol viszont nincs alapérték, ott
mit fokozni. Es a magyar parasztné
gazdag. Sôt megdöbbentöen szegény.
csen földje. Pedig imädja a földrt.
Nyilvänvaló, hogy itt egy köros
zäsröl van szö. A magyar paraszt,
Földnélküli Jänos, mindent elront, in
bura fordit ebben az orszägban.
miatta nincsen gazdasägi kifejlettse
nem miatta van gazdasagi
politikai) függés Ausztriatöl. Es mis
5 szegénvsége miatt van — nemz
kérdés. Hej, pedig annak a népnek, a
asors arra rendelt, hogy ide a nagy
Alföldre tegye a läbat, lett légyen mé
hitvänv, megadatottgazdagon a möd
hogy dus medréböl ezer évnél jóval
ban ki lehessen csordulnia és elönte
maga fajäval azt az egész földter
amelyet a kardjával kihasitott magän
ez a derék jó magyar faj, amely ne
szereti a földet, hanem elég szapo
leginte
hozzá dolgos is, meg
sebb fejü parasztja Közép-Euró
mégis csupän csak a vitézségéve
dott höditani, de nem egysze
gazdasägi fegyverekkel, söt a
fészkében, az Alföldön sein tud in
onnan is kivändorol. Mivelhogy hely¬
a tehetetlen helyzet, amelyben az ön