uene Kakadu
)
9. 3
box 15/2
—
a franczia Comédie Francaise elöadäsaira szerzett
s amely gyönyörüen interpretälja a jelenetközi drá¬
mai hangulatot és teljesen helyettesiti a kart, a
melynek fontos szerepe van a Sophokles drämäiban.
Az elöadäsnak a mostani szereposztäs mellett föl¬
tétlenül nagy sikere lesz. Oedipus kirälyt magyar
nyelven elöször 1891-ben mäjus 19-ikén adtäk elö
az Operában, a Nemzeti Szinház és az Opera mü¬
veszei. A mostani rendezés és diszités korszerü
és izléses.
Magyar Szinhäz.
A Zöld kakadun, Schnitzler egyfelvo¬
(Régi jó idök, Marlowe három¬
násosa.
felvonásos komédiäja.
Budapest, április 2.
Schnitzler drámai képe, vagy, ha ugy tetszik,
tréfája, kissé elkésve erkezik hozzánk.
grote
Akdus mär rég leszedett a siker fäid¬
röl minden habért s a taps, amely ma a bécsi
iré véres szatiráját kisérni fogja, egy letünt dicsö¬
ségnek távoli visszhangia csupán. Gyorsan rohan,
az idó s egyre uj melödiäk születnek, hogy, el¬
feledtessék a régieket.
A Zöld kakadun is régi dal. Elintézett ügy. Es
Schnitzler, aki a (Szerelmeskedés, fainémet ér¬
zelgösségen kezdte, ah Zöld kakadus-n tul is uj
ällomásokra érkezett mär pälyäján.
De azért erdekes derät’ez. Erdekes és bizarr. A
szinpadon forré izgalmät elyeken keresztül ha¬
talmas perspektiva nvilik#ranczia forradalmi
##igdon s a viläg¬
läz meleg szele suhafät
renditö nagy revoluch#iatik t#arcza vigyo.
rog felenk.
Künn a Bastille-t esgompliák s achnczia ki¬
rálysäg utolsó perestit ell. Benn a Zöld Kakadu¬
ban züllött komédiáshad soha meg nem történt
rémhistöriäkkal izgatja as ide járó enervält és per¬
verz arisztokratäk petrhüdt idegeit. Künn Camille
Desmoulins lázitó szavdra puskák dörögnek és tüz¬
csövák villanak meg-d Ievégöben s ez idebenn az
illuziök tanyája. Igägän groteszk kép. Az éhen¬
körász szinészek a mägnk gonosztetteiröl beszél¬
nek, amiket soha elf nem követtek és a finom,
piperés nagyurak mohön hallgatják abban az illu¬
ziöban, hogy igazi ondeztévök tanyáján vannak.
Keserü gunyképe a magyz forradalom egymässal
szemben álló végleteinek. Emitt a züllött csöcselék,
a mäsik oldalon a degenerdit föurak.
A szinészek közt legkülönb Henri, aki ma estére
különösen szenzächosweglepetést tartogat közön¬
ségének. Feleségül dette huciet, a Port-Saint-Martin
kis szinésznöjét és vissza-fog vonulni a szinpadtöl.
Ma lép fel utoljáraé## a bucsuestéjén szeretne
kitenni magäért. Mär tefies szämban együtt van
az arisztokrata nézötersäse##amikor Henri belép.
Francziaország ägyik lebelse arisztokratáját
megöltem. Megforgättäm, benne Ftdrömet, aztän
rátapostam.
Igy kezdi a szinész. A mangie rémes és sätét.
Mär azt gem lehtt Tedni. valösägse, amit mond,
vagy esak Ramédia. nagy urak az izgalom mä¬
morának Verver gyönndhüségével figyelnek. A
szinész pedigaz Eeitott Andulat tompa hangján
folytatja:
A feleségemmeredvütt talältam. A felesé¬
gemmel, akit tegnah, tettem hitvesemmé. Rajta¬
kaptam öket
Es amint mondia Henrl, lassan-lassan észreveszi,
hogy min denki elbiszi nelli, amit mond. Megtudja,
hogy a felesége csakugyan csalia öt, hogy ma
u arisztokratával.