uene Kakadu
9.3. Der Krasn


chärdot vagy valamelyik päncélos hösét rá¬
szabaditom egy modern londoni szalonra,
hogy abböl ugyan szép kis dolgok fogná¬
box 15/2
nak kisülni. Ehhez nem kell valami tulsä¬
gos zsenialitäs, a kitalálásähoz pedig nem
kell valami óriási kömikai väza. Azt hi¬
szem, mindenkinek eszébe jutolt egyszer¬
egyszer, hogy mennyi nevetség sülhetne ki,
ha összezavarnük a messze idöket. Erre a
fölfedezésre Ph. Marlowe is räiött. Ami
még nem is lett volna baj. Csakhogy Mar¬
lowe ezt a nagy fölfedezést értékesiteni
akarta és darabot csinält belöle. Ami vi¬
„MUVESZET ES, IRODALOM.
zont sokkal sulyosabb eset. Meglehetösen
Ge
Szenfekvó ellentét az, amiböl Marlowe
mikumot akar kihozni. Igaz, hogy a téma
A zöld kakadu. — Régi jo
alkalmat ad az irönak arra, hogy képtelen,
mulatsägos jeleneteket sorakoztasson egy¬
idök.
mäs mellé, hanem ez még a helyzetkómi¬
kumnak is a legalantssabb fajlája.
4 Maggar Szinhds ma esli bemutalöja.
Pedig hät ez a sok bolondsüg, amely a
A zöld kakadu tulajdonképpen egy kis
szinpadon fejletöre állit mindent, adja az
lebuj. Piszkos, dohos, pincebejáratu, ame¬
egyedüli mulatsügos helyzeteket a darab¬
lyan igazi gazembertanya. Hogy nem Päris
ban. Magäban a eselekményben szomoru
söpredéke járja, az esak azért van, mert a
üresség honol. A szép Rowena, aki nem
gazdaja ennél sokkal jehb közönséget szer¬
ldlja a völegényét öscihez méltönak, a mo¬
zeit magänak. A nagy lorradalmat közvel¬
dern Sir Guy, aki elöl Sir Bryan, a szé¬
Jenül megeldzó idöben idejärt az enervält
delgó akarja lecsipni n menyasszonyät,
pariei nemesség, hogy egy egészen külö¬
meglehetösen érdektelen figuräk. A mäso
nös, perverz gyönyörüségben legyon része.
dik rész, amelyben Sir Guy visszaälmodja
A „zöld kakaduban“ f. i. szineszek jät¬
magät a XIIn szäzndhe és amelyben a régi
szotlak, mindenléle hätborzongaló betörd¬
jó idöket flgurázzäk ki, persze hat a mag
histöriákat adlak elö olymödon, minlha a
vaskos tréfdival. A bohokäs jelenelek in¬
„zöld kakadu“ a lolvajtanyájuk lenne. Az
gerlik, csiklandjäk a nevelö-idegemkot, bär
elörels publikumot lzgalla er a körngezet
nevelés körben folyton érezzük, hogy amin
Es — habär innzio, Tabör jäték — egy
neretünk, oslobesäg. Még nagyohb, még
kiss! megbizserestellék a különös sziné¬
képtelenebh, mint a francia bohôzaloké.
szek az 6 pelyhüdt, degenerält idegelket.
A darah irodalmi érléke semmi. Absolut
Különös kén cz. Teljesen specialis lej¬
semmi. De kasszasikere lesz Végre is nem¬
lödésu tarsadalom egyik darahja, amely
esak Londonban, de Büdhpesten is vannak
a maa mnnden grotetzksége dchrn is
olyan emberek, akiknek Oppen elégenamfiél¬
egy darah borratz, egy darab kallurförlé.
vezet is. Es nzlün este nyole Grakor,
net. Ha pedig szinpadra viszt valaki ezt a
munka ulán cz a bolondsäg jobban szöra¬
kis lebujt, a szinészeivel, a nemeseivel,
koziat, mint maga lbsen, Ha pedig elgon¬
enervält mägnásaival es torradalmi läzban
doljuk, hogy a löszerepet 7. Molndr meny¬
6gö népével, az az ember halalmas per¬
nyi ügyességgel jalsza és hogy milyen j6
spektivät adolt a nézöknek, amelyen ke¬
reszlül kilünden meg lehet ismerni a Bas 32 elöadäs, hät esak megerösilve lätjuk
azt a jöslatunkat, hogy a Marlow cirkuszi
tillet megostromló Pärist.
komédiaja „be log dlni.“
Se
leArtbur, a „Zöld kakaplu“ szer¬
zea alliluni ezt a bizarr képet. A

nagy talentum és a ravasz iró szemével
rögtön meglälta, hogy ez äz iden märma¬
gäban géve darab. Ehhez nem keil sok
tartalom, sok mese. Annyira uj, annpira
eredeti és annyira megkapó az egész be¬
állitäs, hogy esak egy kissé föl kell eresz¬
teni és mar is odatálalhatjäk a szinpadra.
Valami kis történetet kell esak kieszelni,
amely köré odafüzödik a keret. Erre is
csak a forma kedvéért van szükség, mert
hiszen a nézôt sokkal jobban érdekli a he¬
ret, mint a kép.
„A zöld kakadu“ volt Schnitzler egyik
ideaja. Mär ez is pompäs és biztos sikert;
hozó. De még ezen kivül kihozott Schnitz¬
ler még egy ôtletet, olyant, amelylyel azi¬
nezi, megtämasztja, bevilägitja darabjának
a különös vilägät. A cselekményt a francia
forradalom eldestéjére teszi, azon az esten
ällitja elenk a zöld kakadut, amelyen a
illet bevették. Julius tizennegyedikének
galmas, forradalmi läzzal teli levegöje
à szinpadon, amelyben még olf van a
talansäg, feszültség, a küsdelem #
öl lassankent kialakul a meneküló
gpáni félelme és a sikertöl meg¬
odott nép diadalmas follélegzése.
oesma bezart ajtaján beszürödik az
stca vilägänak minden izgalma. Erezzük,
#
amig ceabent a cselekmény folyik,
asalatt ott kinn vilägok dölnek össze. Es
amig bent az egyik szinész tudtan kivül
#### a sajät tragédiaját, majd pedig
fudatära ébred egy igazsägnak és megöli a
selesége sseretójét, czalatt kivülröl beszü¬
zödik a harei lärma és betödul a diedalt
#it nép.
Sehnitzier rövid egyfelvondsosba tömöri¬
botto a francia forradalom beköszöntésének
à kspét. Szines, élettel és mozgässal tele
darabot csinält, amelyben bár a szinész¬
fragédin tün csak variálása egy régi témä¬
sak, de amely a maga karekterisztikus
korfestésévei megdöbbentó, mély hatäst
keit. Széles az ecsetkezelése, egyetien vo¬
nässal meg tudja adni egy jelenet tönusät
ds drámailag gondolkozik Schnitzler. A da¬
meb pointe nélkuli finaléja azt a hatäst
kalti, mintba a szerzó érezteini akarná a
közonséggel, hogy „en csak kiszakitottam
néktek egy jelenetet 1789. julius tizenne¬