II, Theaterstücke 9, (Der grüne Kakadu. Drei Einakter, 3), Der grüne Kakadu. Groteske in einem Akt, Seite 166

box 15/2
Kakadu
Fuel
Der
9.3 emae
MAGYAR
gpodlisbel¬ Ea eit Greadt in, de Gret
zük azt is, hogy erös dräma a Schnitzler
darabja.
A darab 10 szerepldi Csortos, Bäthory
Géza, Vägó kezében vannak, akik Jlegjobb
tudásukat viszik a harcba.
Nem nehéz rájönni, hogy ha a huszadik
századtöl egy darabot visszateszek a tizen¬
ketedikbe, vagy pedig oroszlánszivü Ri¬
chärdot vagy valamelyik päncélos hösét rä¬
szabaditom egy modern londoni ezalonra,
hogy abböl ugyan szép kis dolgok fogná¬
nak kisülni. Rhhez nem keil valami tulsä¬
gos zsenialitäs, a kitaláläsähoz pedig nem
gell valami öridsi kömikai váza. Azt hi¬
szem, mindenkinek eszébe jutott egyszer¬
egyszer, hogy mennyi nevetség sülhetne ki, 2
ha összezavarnák a messze idöket. Erre al
fölfedezésre Ph. Marlowe is rájött. Ami
még nem is lett volna baj. Csakhogy Mar-
lowe ezt a nagy fölfedezést értékesiteni
akarta és darabot csinält belöle. Ami vi¬
MUVESZET ES IRODALOM.
szont sokkal sulyosabb eset. Meglehetösen
kézenfekvö eilentét az, amiböl Marlowe
kömikumot akar kihozni. Igaz, hogy a téma
A zöld kakadu. — Régi jó
alkalmat ad az irönak arra, hogy képtelen,
mulatsägos jeleneteket sorakoztasson egy¬
idök.
mäs mellé, hanem ez még a heiyzetkömi¬
kumnak is a legalantasabb fajtája.
A Mag Seinhär ma esti bemutatösa.
Pedig hät ez a sok bolondsüg, amely a
A zöld kakadu tulajdonképpen egy kis
szinpadon fejtetöre ällit mindent, adja az
lebuj. Piszkos, dohos, pincebejáratu, amo¬
egyedüli mulatsägos helyzeteket à daran¬
Iyan igazi gazembertanya. Hogy nem Päris
ben. Magaban a eselekményben szomoru
söpredéke jürja, az csak azért van, mert a
üresség honol. A szép Rowena, aki nem
gazdaja ennél sokkal jobb közönséget szer¬
zett magänak. A nagy forradalmat közvet-] lAtja a völegényét öseihez méltönak, a mo¬
dern Sir Guy, aki elöl Sir Bryan, a szé¬
lenüll megelózó idöben idejärt az enervält
delgö akarja lecsipni a menyasszonyät,
pärisj nemesség, hogy egy egészen külö¬
nös, perverz gyönyörüségban legyen része. weglehetösen érdektelen figurdk. A mäso¬
A „zöld kakaduban“ t. #i. szinészek jät- dik rész, amelyben Sir Guy visszaálmodja
szollak, mindenléle hätborzongaló betörg- magät a XII. szäzadha és amelyben a régi
jó idöket figuräzzäk ki, persze hat a maga
histöriakst adlak elö olymödon, miniha a
vaskos iréfdival, A bohökás jelönetek in¬
„zöld kakadu“ a tolvajtanyájuk lenne. A:
gerlik, esiklandják a nevetö-idegeinket, bár
elökelö pubilkumot izgalta ez a környezet
nevelés közben folyton érezzük, hogy amin
egy
haber illuzió, habar jälék —
neretünk, ostobasäg. Még nagyobh, még
kissé meabisseregtellék a különös sziné¬
képtelenebh, mint a francia bohôzatcké.
szek az 6 pelyhüdt, degenerält idegeiket.
A darab irodalmi értéke semmi. Absolut
Különäs köp cz. Teljosen specialis lei¬
semmi. De kasszasikere lesz. Végre is nem¬
lödésn farsadalom egyik derabja, amcly
csak Londonban, de Budapesten is vannak
a maga minden grotoszksége dscära is
egy darah korrajz, egy darab kullurtörté-] olyan emberek, akiknel éppen elég ez a müél¬
net, Ha pedig szinpadra viszi valaki ezt g vezet is. Es azlán esle nyole Grakor,
munka ulán ez a bolondsäg jobban szöra¬
kis lebujt, a szinészeivel, a nemeseivel,
koztal, mint maga lbsen. HIa pedig eigon¬
enervält mägnäsaival és forradalmi lázban
6gö népével, az az ember halalmas per-doljuk, hogy a föszerepet Z. Molndr meny¬
nyi ügyességgel jälsza és hogy milyen jó
speklivät adott a nézöknek, amelyen ke¬
reszlül kitünden meg lehet ismerni a Bas8z elöadäs, hät esak megerösilve lätjul
azt a jöslatunkat, hogy a Marlow cirkuszi
tillet megostromlö Pärist.
Sehniteler Artbur, a „Zöld kakadu“ szen,] komediaja „be log ulni.“
d6.
zöje be tudta állilani ezt a bizarr képet.
nagy talentum es a ravasz iró szeméver
rögtön meglälta, hogy cz az idea mär ma¬
gähan véve darab. Ehhez nem kell sok
tarialom, sok mese. Annyira uj, annyira
eredeli és annvira megkapó az egész be¬
alliläs, hogy esak egy kissé föl kell eresz¬
teni és mür is odatalalhaljak a szinpadra.
Valami kis történetet kell esak kieszelni,
amely köré odafüzödik a keret. Erre is
esak a forma kedvéért van szükség, mert
hiszen a nézôt sokkal jobhan erdekli a ke¬
ret, mint a kép.
„A zöld kakadu“ volt Schnitzler egyik
idedja. Mär ez is pompäs és biztos sikert
hozé. De még ezen kivül kihozott Schnitz¬
ler miég egy ôtletet, olyant, amelylyel szi¬
nezi. moglämasztja, bevilägitja darabjának
a különds vildgät. A eselekményt a francia
forradalom eldestéjére teszi, azon az esten
allilja elenk a zöld kakadut, amelven a
Bastillet bevették. Julius tizennegyedikének
az izgalmas, forradalmi läzzal teh levegöje
van a szinpadon, amelyben még oft van a
bizonytalansäg, feszültség, a küzdelem és
a menekülö
amelyból lassankent kialakul