II, Theaterstücke 8, Freiwild. Schauspiel in 3 Akten, Seite 372

fizetés
kt. c.
i, tisz¬
on a
1.
Bor¬
Toth
Szabo
man
jos
4. Gellen
Nagy
Etelka.
au
aadi
Dio¬
Czako
Nag
Imre,
zold
ried¬
an
renc,
Pal,
Katz
y
ap
re.
perduni.
Schnitzler Arturnak a fvérosi szinházak-
ban eloadottegy felvonasos simie a drama¬
rodalom remekei. Az életet jolis meri, valamint
a szinmüirás technikajat is.
Schnitzler mai darabjával „A prédával
is beigazolta, hogy képes egy nagy problemat
az élet forgatagábol kiragadni és azt brilliansul
lejätszatni.
Ha ugy tetszik, nevezhetjk a darabot
irányminek, mert be akarja vele mutat, hoy
hoyan fest a valosagban a katonasagés cibil
népességnek félivatalosan dicsoitett harmo¬
nikus egyttäköse. De nevezhetjk es talan
ez a helyes: korkenek, mert a köönsé elé
tar szamos társadami kinvest, navaleat es
bunt.
Egy németországi kis fürdelyen du
néhány katonatiszt kööttük Karinszky had-
nagy (Bereghy Sándor) az adossagesinalo, ko-
teked polgarverre somazó német tisztek ti¬
pusa. Ez szemet vet a szintarsulat drama¬
szendejére, Riedl Annára, (Hevesi Marista)
ki mint afle kedo szinsen, a cré¬
nyessé mintaképe. Tehetsges, szorgalmas,
nagy almoró ábrando bajos kis leany, kit
el emlitett szokalan jellemonsa miatt pa-
lytärsai sen edelle. Celt nala természete¬
sen a föhadnagy sem er el, ki szerfelett dühös,
hogy ez a kis szinsen, ex préda nem
hajlik az 6 szavára.
Uganzen a fürdöhlen til, vaya
gy tetzik, unatkoi: Riedl Anna egy régi¬
ismeröse, Rönning Pal (Toth Elek) foglalko-
zasara néve milliomos es festomités. A
falank publikum, a becsuletre éles néniké és
bácsikák, de kulösen a szinsnépseg artalan
ismertsgüket viszonynak kürtöli ki.
Mindenki természetesnek fogja tartani,
hoy amint ez a pletyka Karinszky fülbe
jutut, einem tagadhavan meg természett
sutaani kezdetta civilre.
Az utazas sikert, Karinszky celt ert. De
se részben. A szinkör elotti kavéház terraszan
ignis talkoi rivalista, elekt seiner
buntetés : Pal arculti a föhadnayot, ki
für katonatisztek szokasa szerin karjat
otton hagyta.
A masodik felvonas a milliomos fest¬
für sällään jätszik, Pal megagada a
légiétel adest is most — z tolik az ge¬
felvonast — izgatan erdekes meggyz vität
folytat segedein ajankozó barátaival a párba
intéménye ellen.
Ugy viselkedett, mint egy kölyk és énug
bantam el vele, mint egy kölyökkel. Nem e¬
vettem el a föhadnagy ur becauletet, hanem
maga vestette el azaltal, hogy a kapott poor
erdemessé tette magat.
Ilyen es ehez hasono, sokszor a velk
hato argumentumokkal harita el magt
festo a parbeit.
Ezen izgatott tárgyalasok kepette
toppan Anna, kit a szeremet felt aggoda
vitt a festo lakására.
A feneget baj kozelsége kipattant
kölesönös szerelmi vallomast. Megegenek ab¬
ban, hogy azonnal elhagyják a fürdelyet. A
leany azonnal set is haza comagoni. Körben
azonban a fhadnagy egy baraja Rohustatt
föhadny (Kassay Károly) jár Pál lakásán,
bogy ot a párbaj elfogadására birja. Ennek
szavail Pal fenegetest lat kiesenduni sig
elatarozza, hogy nem fog elutani. A harma¬
dik felvonsban bekövetkeika katastrofa. A
vasutho vezet uton talalkozik a ket ellenfl.
Karinszky maga tagada von me, a nem
monikusan, minden bántó szöglet nekul he¬
lykedett közejk a többi szereplö, kikkö
kilönösen Hevesi Gusztinak, Sik Rezonek és
Hajnal Györgynek volt nagobb sikere.
A bemutatt nagy köönsé néte végig.
A forditás Liptai Károly avatott, müszi
(f)
bees munkeja.
A szinházi hét. A szinházi repertor
legnépszerübb darabiait kötötte sokorba a
direkció ennek a hetnek a moraban. A Nagy¬
mamával kedodika het, exzel a angulatos
mele és szivezzolo operettel, amelynek
poetikus szöge es bajos mes je garant
melto arra, hogy olykor-olykor megszolaltassa.
Kedden es störtökön megismetik Schnitzler
Arthur erto es gazságoktól duzzadó katona¬
dramajat: a Prédit. A ket dramai eloadas
közé illeszkedik szerdan a Gulbabának,
Martos es Huszka keves, popularis operett¬
jene a felelevenités. Penteken ismét a leg¬
szebb operettek egyiket: a Koldus diakot
kapa a publikum. A Kolduslik reprise a leg-
szerencsésebb volt az idei reprizek köött:
klassikus szepségu, örökleti dallamai ma is
teljes frissességik erejevel hoditják meg a hall¬
gatôt. A misort sombaton a Paradisom-
nak, ennek a vegtelen mulattato, verbeli
francia vigiatka harmaieldas zarja be.
perdio leno es fik
ersekké és vidorakka fejlödek, elvestik le-
hangoltgukat, hogy ha a szkseges taplalékot
Kosten
So
alakiaban élvezik, amely az osz-
szes erosité szerek kööt a leg¬
kivälöbl.
Orvosok és babak a SCOTT-féle
Emulsit a legmelegebben ajan-
jak az utobbi 32 évota. Edes,
Az Emulsio vi¬
mint a tejszin.
rásánál a
COTT-fle
Könnyebben emészthet, minta tej.
szer védio¬
— a halaszt
Egy eredeti veg åra 2 K 50 fl.
kerjük lige¬
Kaphat minden gygytárban.
be venni.
TORVENYSEK.
§ Megsértettek a babáját. Junius
12-en haafelé ballaga a mezó a berettyi
legenek, Danolva, hangos joked vel jotka
fius, karjuba simpaszkodtak a lánok, nagy
volt hat a vigasság. Közel jártak már a falu¬
hoz, amikor Magyari Peter megbanotta a Nagy
me valasztottit. Nagy me nem szóst egy
szot sem, magaba fojtotta a haragot, de este,
amikor a kosmaban uiból összejöttek, og
kapaval ugy fejbevata Magyari Petert, hogy az
több napig nota az grat. Ma vonta fellos¬
segre az indulatos szeremet a nagyváradi bun¬
tetä törvényszek. A tárgyalast dr. Cuyo
Béla vezette, az ugés dr. Vattay Josef
voit. A legény bevallotta a binet es azzal men¬
tegette magat, hogy nem hayhatta szarazon a
babajan esett aufsagot. A trvényszek nem
fogata el est a naiv védeezest es 14 napi
toghazra itelte a haragos legényt.