8. Fre
11.
ves flél. A katoa tiloissa kotelo la¬
lamu Karinski fhadna semly ben jelenik
meg. aki moglija Riede Anna, megtetzik
box 14/4
neki a leśny és a maga rövid es velos
módán meg akarja hoitani — egy napra. Anna
avonban ridegen es haraggal utasita vissa a fo¬
hadnagot es kesób a vacsorára invital levelt
válasz nélkul kui vissa. A kilöncz vissza-
erkezesekor Rönning is jelen van, aki föhábo-
rodva ertes a fhadnagy szádekáról. Az sze-
tés — Rönning kezdeménéréböl — meg
törtenik, szó szót követ, a fohadnagy sértó ki
fejezest használ, mire Rönning arczuti. A fo¬
hadnagy barátai közbevetik magua. A provokal
segédek röviddel utóbb megjelennek Rönningné.
De Rönning megtagadia az elégiételt: t a fo¬
hadnagy megsérette, erre megfenyitette a fo¬
hadnago, az gy be van fejezve. Barátai hába
kérielik, hiba emlegetik a társadami sokásokat,
Könning haitataan marad: y ember a
tamba allt,
— mondia — en rästöttem
most nem fogom exert koczkázati a éle¬
temet, mely olyan sé Azorban haarozza,
hogy Annaval egytt mögten elutazik. Ekko
uira eliön hozza Karinskinak egyik sagde: mit
maganember jött s at monda Rönninge, hoy
ha nem ad elette, Karinski katona karriérének
vége és igy nem szabad tonkretenni egy embert.
Semmi köön hozza, feleli Rönning. A tiszt estávo-
zik, elöbb azonban néhány burkolt szóban tudtára
adja, hogy igy Karinski semmitel sem fog vissza-
riadni, apaz: ott fogja t leloni, abol talla. Iten!
akkor nem utazom el, — jelenti ki Rönning — nem
hagom magam a szabada oman kortoni.
harmadik fölvonsban bekövetketik a tragédia: Ka-
rinski lelövi Rönninget. Ime, — vonja le Schnitz-
ler hallgatagona konzelvenziat — a jó, bes¬
letes, helvesen gondolkozó Rönningnek me kel-
lett halni a mere katona fotogas kevert. A
helves polari moral that a, hogy ha
egy ember az utunkat keresztezi, so nekul
leüthetik, anekul, hogy exert a legeklebt
elégétellel tartoznánk neki. Rönning a morall
tartott szonoklata körben elfeleitete, hogy az sze-
tköstö kezdeményezte és hogy erre semmi suk-
seg nem volt. Mert hiszen Anna, aki akkor meg
menyszony sem volt, teesen befejezte es el¬
intée a dolgot azza, hoy vissautasi tottaa had¬
nayot, de Rönning ugy velte, hogy exert noki meg
egy pofont is kell adni, amely szerinte nem több.
mint egyszeri fenvité és nem tehet rola, hogy
a katonai fölfogás est valamivel többre taksalia.
Kétégalenul se az egyni nezet es idealis as a
vélemény, hogy az embereket nom a kapott arczu-
carás teszi bestelenebbé, hanem az a tény, bogy
okot szolgaltattak az arczulcarára. De ha mar
ilyen jozan logikával gondolkozunk: olyan véri¬
zitó bestens get követett el Karinski azza, hoy
kisérietet tettegy is siné znó megkörnyćkez sére?
hnitt aus Magyarország, Budapest
Schnitzler, a nagy emberismer, az emberi lélek
12 1. 1913
reitelmeine kivió buvára, az elmés és logikus par¬
besédek jeles mestere et a host nem a életböl
vette, hanem egy keeleteli alakot rajzot, my
kicsuotta kesbl. Az embernek sokszor as a
A préda.
impressio, by nem is kart ist, mit egy
Drama 3 feronsban, irta Schnitzler Arthur
szórakottato es ordenes darabot irti. Taadata¬
anl, hogy ez igen sikerilt neki és « préda —
Forditotta Salgó Ern.
melyet egybkent Salgó Erno avatott tolla for¬
— 4 Magyar-Szinház mai bemutatoja. —
ditott, — alighanem sikert is fog aratni.
A mai Schnitzler-darab sokattanut rövid: alig
A Magyar Sainház, mely gondos el daban hozza
tart ket ora hossrat; azert rovide, mert a ki¬
szinre a darabot, mindenestre elisme est orde¬
tung ironak hamar elfogott a mondanivaloja, mel. Tristeza Rönninget is sortosa ka-
11.
ves flél. A katoa tiloissa kotelo la¬
lamu Karinski fhadna semly ben jelenik
meg. aki moglija Riede Anna, megtetzik
box 14/4
neki a leśny és a maga rövid es velos
módán meg akarja hoitani — egy napra. Anna
avonban ridegen es haraggal utasita vissa a fo¬
hadnagot es kesób a vacsorára invital levelt
válasz nélkul kui vissa. A kilöncz vissza-
erkezesekor Rönning is jelen van, aki föhábo-
rodva ertes a fhadnagy szádekáról. Az sze-
tés — Rönning kezdeménéréböl — meg
törtenik, szó szót követ, a fohadnagy sértó ki
fejezest használ, mire Rönning arczuti. A fo¬
hadnagy barátai közbevetik magua. A provokal
segédek röviddel utóbb megjelennek Rönningné.
De Rönning megtagadia az elégiételt: t a fo¬
hadnagy megsérette, erre megfenyitette a fo¬
hadnago, az gy be van fejezve. Barátai hába
kérielik, hiba emlegetik a társadami sokásokat,
Könning haitataan marad: y ember a
tamba allt,
— mondia — en rästöttem
most nem fogom exert koczkázati a éle¬
temet, mely olyan sé Azorban haarozza,
hogy Annaval egytt mögten elutazik. Ekko
uira eliön hozza Karinskinak egyik sagde: mit
maganember jött s at monda Rönninge, hoy
ha nem ad elette, Karinski katona karriérének
vége és igy nem szabad tonkretenni egy embert.
Semmi köön hozza, feleli Rönning. A tiszt estávo-
zik, elöbb azonban néhány burkolt szóban tudtára
adja, hogy igy Karinski semmitel sem fog vissza-
riadni, apaz: ott fogja t leloni, abol talla. Iten!
akkor nem utazom el, — jelenti ki Rönning — nem
hagom magam a szabada oman kortoni.
harmadik fölvonsban bekövetketik a tragédia: Ka-
rinski lelövi Rönninget. Ime, — vonja le Schnitz-
ler hallgatagona konzelvenziat — a jó, bes¬
letes, helvesen gondolkozó Rönningnek me kel-
lett halni a mere katona fotogas kevert. A
helves polari moral that a, hogy ha
egy ember az utunkat keresztezi, so nekul
leüthetik, anekul, hogy exert a legeklebt
elégétellel tartoznánk neki. Rönning a morall
tartott szonoklata körben elfeleitete, hogy az sze-
tköstö kezdeményezte és hogy erre semmi suk-
seg nem volt. Mert hiszen Anna, aki akkor meg
menyszony sem volt, teesen befejezte es el¬
intée a dolgot azza, hoy vissautasi tottaa had¬
nayot, de Rönning ugy velte, hogy exert noki meg
egy pofont is kell adni, amely szerinte nem több.
mint egyszeri fenvité és nem tehet rola, hogy
a katonai fölfogás est valamivel többre taksalia.
Kétégalenul se az egyni nezet es idealis as a
vélemény, hogy az embereket nom a kapott arczu-
carás teszi bestelenebbé, hanem az a tény, bogy
okot szolgaltattak az arczulcarára. De ha mar
ilyen jozan logikával gondolkozunk: olyan véri¬
zitó bestens get követett el Karinski azza, hoy
kisérietet tettegy is siné znó megkörnyćkez sére?
hnitt aus Magyarország, Budapest
Schnitzler, a nagy emberismer, az emberi lélek
12 1. 1913
reitelmeine kivió buvára, az elmés és logikus par¬
besédek jeles mestere et a host nem a életböl
vette, hanem egy keeleteli alakot rajzot, my
kicsuotta kesbl. Az embernek sokszor as a
A préda.
impressio, by nem is kart ist, mit egy
Drama 3 feronsban, irta Schnitzler Arthur
szórakottato es ordenes darabot irti. Taadata¬
anl, hogy ez igen sikerilt neki és « préda —
Forditotta Salgó Ern.
melyet egybkent Salgó Erno avatott tolla for¬
— 4 Magyar-Szinház mai bemutatoja. —
ditott, — alighanem sikert is fog aratni.
A mai Schnitzler-darab sokattanut rövid: alig
A Magyar Sainház, mely gondos el daban hozza
tart ket ora hossrat; azert rovide, mert a ki¬
szinre a darabot, mindenestre elisme est orde¬
tung ironak hamar elfogott a mondanivaloja, mel. Tristeza Rönninget is sortosa ka-