Liebe
box 11/3
5. e
Telephon 12801.
MnH
—
O l. österr. behördl. konz. Unternehmen für Zeitungs-Ausschnitte
60
Wien, I., Concordiaplatz 4.
Vertretungen
9 in Berlin, Budapest, Chicago, Christiania, Genf, Kopen¬
hagen, London, Madrid, Mailand, Minneapolis, New-Vork,
Paris, Rom, San Francisco, Stockholm, St. Petersburg.
(Quellenangabe ohne Gewähr.)
* Ausschnitt aus: Magyar lirlap, Budapest
3L.AALB08
vom:
Szeretkezés. Korképe a népies, raffinält,
komplikält érzésü, kedélyes Bécsnck. Aldhuzva a
téma, hogy ebben a felületes kedélyességben
mennyi drämai veszedelem nyilik. Ez Sehnitaler
„Liebelei“ czimü több éves darabja, amelyet teg¬
nap este mutattak be a németek a Vigszinhäzban.
Ifjak szeretkeznek, széretkeznek, szeretkeznek, lap¬
pang a vösz s rüjuk esik a Damokles kardja. Nagy
aränyokban glkoté iró u szerzö, egyike ama kevés
német drämairöknak, akik az igaz ezinszerüséget
valahogy meg tudtäk egyeztetni az igaz müvészet¬
tel. Fölényes elmésségü talentum, szämitö n hatäs¬
keresésben s egyuttal kötelezettséget vällal, hogy a
maga irói egyéniségét érvényre juttassa a szinpa¬
don. Sôt ö majdnem az egyetlen a németek közt,
akik valahogy megközelitették annak n problémä¬
nak megoldäsät, amely a szinpadinak 6s az iröinak
egymäshoz való közcledését czélozza. Mäg az a sok
szentimentälizmus is, mely a „Liebelei“-ban talän
kellemetlenül Erinti a hallgatôt, irói logikäval egy¬
müsba olvasztott Erzelmekböl faknd s ennélfogva
nem hrt inesztetikusan, természetellenesen Vagy
nem eléggé Erthetö és szöp érzése az egy leänynak,
ha lerombolva lätja minden emberi boldogsägät, a
mikor megtudja, hogy az imädottja elpusztult, egy
mäsik nöert ... Lucie Höflich minden pszichelö¬
gläval megkenten jätszotta ezt a leänyt, kinos tul¬
zottsüggal. Valamivel kevesehb közvetlenebb hatüs¬
sal lett volna Grete Berger, aki a mäsik szerot¬
kezö lednyt jätszotta, a kedélyes, minden drämai
mélységtöl ment bécsi länyt, nagyon kedves, jó szi¬
nöcznö. A többi és a rendezés pompäsak voltak
b. m.
AWin#
Telephon 12801.
WB
7
O l. österr. behördl. konz. Unternehmen für Zeitungs-Ausschnitte
6
Wien, I., Concordiaplatz 4.
Vertretungen
4
0 in Berlin, Budapest, Chicago, Christiania, Genf, Kopen¬
hagen, London, Madrid, Mailand, Minneapolis, New-Vork,
Paris, Rom, San Francisco, Stockholm, St. Petersburg.
(Quellenangabe ohne Gewähr.)
Meaner Ma#
= Ausschnitt aus:
uh ei Gefot. Radapse
2
34 Al1 1908
E vom:
SZINHAZ, ZENE.
* Liebelei. (A berlini Deutsches Theater elc¬
addsa.) Arthur Schnetzlert szereti a mi közönsé¬
günk, darabjait göl ismeri különbözö német ven¬
dégszereplések révén és könyvalakban is. Ezt a
darabot azonban egy kis csalödassal fogadta. A
témäja tulsägosan sablonos. Lirai költeményben
Heinétöl M. Kornis Arankäig vagy szäzan meg¬
irtäk mär és a Schnitzler darabja nem is akar
egyéni szint adni neki. Egy kis ezentimentälis
bécsi läny történetét irja meg, a ki testtel¬
lélekkel odaadja magät valakinek, s az a valaki
csak kalandnak nézi a vele való viszonyät és
agyonlöveti magät egy uriasszonyért. A darab¬
ban szereplö alakok készakarva sablonosak, de
sahlonosak még a szinpadi fogäsok is. Az elsö
felvonás legénylakásbeli jelenetei Schnitzler Ana¬
tole-czikluséra emlékeztetnek; szép a felvonasvég
halaltäncz-hangulata, de mulatsägos végiggon¬
dolni, hogy mind a három felvonás hajszalig
egyformän, egy magäban maradó szereplö hangu¬
latos leülésével, megälläsaval vagy leborulásaval
végzödik. A darab szerepeit tisztes középszerü
szinészek lelkiismeretesen jätszottäk. A siker nem
volt nagy, A szinhäz zsufoläsig megtelt. (B. M.)
box 11/3
5. e
Telephon 12801.
MnH
—
O l. österr. behördl. konz. Unternehmen für Zeitungs-Ausschnitte
60
Wien, I., Concordiaplatz 4.
Vertretungen
9 in Berlin, Budapest, Chicago, Christiania, Genf, Kopen¬
hagen, London, Madrid, Mailand, Minneapolis, New-Vork,
Paris, Rom, San Francisco, Stockholm, St. Petersburg.
(Quellenangabe ohne Gewähr.)
* Ausschnitt aus: Magyar lirlap, Budapest
3L.AALB08
vom:
Szeretkezés. Korképe a népies, raffinält,
komplikält érzésü, kedélyes Bécsnck. Aldhuzva a
téma, hogy ebben a felületes kedélyességben
mennyi drämai veszedelem nyilik. Ez Sehnitaler
„Liebelei“ czimü több éves darabja, amelyet teg¬
nap este mutattak be a németek a Vigszinhäzban.
Ifjak szeretkeznek, széretkeznek, szeretkeznek, lap¬
pang a vösz s rüjuk esik a Damokles kardja. Nagy
aränyokban glkoté iró u szerzö, egyike ama kevés
német drämairöknak, akik az igaz ezinszerüséget
valahogy meg tudtäk egyeztetni az igaz müvészet¬
tel. Fölényes elmésségü talentum, szämitö n hatäs¬
keresésben s egyuttal kötelezettséget vällal, hogy a
maga irói egyéniségét érvényre juttassa a szinpa¬
don. Sôt ö majdnem az egyetlen a németek közt,
akik valahogy megközelitették annak n problémä¬
nak megoldäsät, amely a szinpadinak 6s az iröinak
egymäshoz való közcledését czélozza. Mäg az a sok
szentimentälizmus is, mely a „Liebelei“-ban talän
kellemetlenül Erinti a hallgatôt, irói logikäval egy¬
müsba olvasztott Erzelmekböl faknd s ennélfogva
nem hrt inesztetikusan, természetellenesen Vagy
nem eléggé Erthetö és szöp érzése az egy leänynak,
ha lerombolva lätja minden emberi boldogsägät, a
mikor megtudja, hogy az imädottja elpusztult, egy
mäsik nöert ... Lucie Höflich minden pszichelö¬
gläval megkenten jätszotta ezt a leänyt, kinos tul¬
zottsüggal. Valamivel kevesehb közvetlenebb hatüs¬
sal lett volna Grete Berger, aki a mäsik szerot¬
kezö lednyt jätszotta, a kedélyes, minden drämai
mélységtöl ment bécsi länyt, nagyon kedves, jó szi¬
nöcznö. A többi és a rendezés pompäsak voltak
b. m.
AWin#
Telephon 12801.
WB
7
O l. österr. behördl. konz. Unternehmen für Zeitungs-Ausschnitte
6
Wien, I., Concordiaplatz 4.
Vertretungen
4
0 in Berlin, Budapest, Chicago, Christiania, Genf, Kopen¬
hagen, London, Madrid, Mailand, Minneapolis, New-Vork,
Paris, Rom, San Francisco, Stockholm, St. Petersburg.
(Quellenangabe ohne Gewähr.)
Meaner Ma#
= Ausschnitt aus:
uh ei Gefot. Radapse
2
34 Al1 1908
E vom:
SZINHAZ, ZENE.
* Liebelei. (A berlini Deutsches Theater elc¬
addsa.) Arthur Schnetzlert szereti a mi közönsé¬
günk, darabjait göl ismeri különbözö német ven¬
dégszereplések révén és könyvalakban is. Ezt a
darabot azonban egy kis csalödassal fogadta. A
témäja tulsägosan sablonos. Lirai költeményben
Heinétöl M. Kornis Arankäig vagy szäzan meg¬
irtäk mär és a Schnitzler darabja nem is akar
egyéni szint adni neki. Egy kis ezentimentälis
bécsi läny történetét irja meg, a ki testtel¬
lélekkel odaadja magät valakinek, s az a valaki
csak kalandnak nézi a vele való viszonyät és
agyonlöveti magät egy uriasszonyért. A darab¬
ban szereplö alakok készakarva sablonosak, de
sahlonosak még a szinpadi fogäsok is. Az elsö
felvonás legénylakásbeli jelenetei Schnitzler Ana¬
tole-czikluséra emlékeztetnek; szép a felvonasvég
halaltäncz-hangulata, de mulatsägos végiggon¬
dolni, hogy mind a három felvonás hajszalig
egyformän, egy magäban maradó szereplö hangu¬
latos leülésével, megälläsaval vagy leborulásaval
végzödik. A darab szerepeit tisztes középszerü
szinészek lelkiismeretesen jätszottäk. A siker nem
volt nagy, A szinhäz zsufoläsig megtelt. (B. M.)