Liebel
box 11/3
5. Llessei
ippenaltak, es nem volt többségük, Pakkor a külön bankot akarja. KitelikIdozni kész. A nemzet eme politikájá¬


en


veredett egy asszonynyal, tele van balseite¬
mentälizmusäban szinte rá scm lehet ismerni
en
lemmel. Panaszkodik a barätjának, hogy az
mär a mai Schnitzlerre.
asszony is rémképeket lät, azt hiszi, hogy a
Szerelmeskedes.#%
Ebben a -Szerelmeskedéso-ben még jókora
férj les reájuk és mindent tud. Theodor meg¬
adag van a Birchpfeiffer Sarolták erzelgessé¬
- Schmitzler Artbur baromfelvondsos szin¬
nyagtatja és kérleli Fritzet, verje ki fejéböl
géböl, de a hangja mär uj, az erzelgése nem
müre a Nemzeti Szinházban. -
ezt a veszedelmes és bünös szerelmet. Hogy
hamis a témäja mélyen emberi és a megirása
ezt a maga részéröl is elösegitse, meghivta
A kinos franczia é8 a brutälis spanyol dräma
igazi poéta-kézre vall. Az egészböl egy érde¬
mära Fritz lakásäba azt a két kedves, egyszerü
Stan, amelyektöl a Nemzetä Szinház ez idei két
kes és nem mindennapi irói egyéniség képe
leánykät, akikkel a minap ismertette meg ba¬
premiérjén borsödzott a közönség häta, ma egy
rajzolödik elenk. Hid ez a darab, amelyen dal
rätjät.
oszträk iró hoz kedves engosztelést a szivek¬
egy aj irodalom kezdödik, de nemesak a mä¬
Lätod, — magyarázza neki — ilyen sze¬
r Arthur, a béesick röncz rü
nek. S
sck aj irodalma, hauem magäé Schnitzleré is.
relem kell nekünk. Szerelem, amely nem ha¬
65 mn, aki ma vögre nälunk 1s
Uj. de nem mindig értékesebb és még ke¬
zudja a maga örökkévalösägät, amely moso¬
szóhoz jut a Liebelei czimü darabjával. Vagy
vésbbé müvészibb 63 készebb, mint a (Szerel¬
lyogva kezdölik és szelid megilletödéssel er
egy évtizeddel ezelôtt iródott ez a darab 68
mesked és#.
véget.
szerzöje irt azôta több s talán jobb srinpadi.
A gondolat, amelyet az iró e darabjäban
Fritz örül a malatsägnak és mikor megér¬
müvet is, mégis örvendünk, hogy Töth Imre
drámai köntösbe öltöztetett, mély és minden
keznek a länyok, boldogan öleli magähor
igazgató ma bemutatja nekünk Schnitzlernek
idökre 8z6lö. A becsületes leánylélek tragikn¬
Krisztinät, bájos kis szerelmesét, akinek ne
ezt a müvét. A pathologikus borzalmaktöl meg¬
mät eleveniti meg, azt a szerelmet, amely a
tartozik örök hüséggel. De Krisztina,
gyötört lelkeknek igazi üdülés lesz a gLie¬
férfinak sokszor csak idótöltés, jéha szerelmes¬
elsö, nagy szerelme Fritz, nem könny
beleis, amely ismét a költésret derüjével ara¬
kedés, — a leänynak pedig egész élete. Oi¬
bohó epdizödnak tekinti szerelmét 6
nyozza be a Nemzeti Szinhäznak a közelmalt¬
vastuk mär ezt a gondolatot regényben, lät¬
mételgeti: stadom, hogy nem tart ört
ban bizony sokszor komprowittilt doszkáit.
tuk mär szinpadon, de megrázöbban sohasem
lätszik, hogy ezt mégsem akarja h
éreztük ezt a tragikumot, mint ebben a tör¬
Ama tüz év alatt, amely a Liebeleis — ma¬
faggatja a fiut: ki volt az az asszon
ténetben, amelyet Schrilz’er lejátszat elöt¬
gyar néven: Szerelmeskedés — óta el¬
maltkor létta a szinházban. Nyugtala
tünk. Es mennyi egyszerüséggel, milyen mü¬
tolt, Sehnitzler darabja mär némi irodalomtör¬
a dolog és nira meg uira visszatér
vészettel jätzzatja le! Sehol rikitó szinek, soha
téneti patinät is kapott. Tiz 6v nagy idó, és kü¬
kérdésre. Jökedvü, bohem kis vacsor
ordináré, vagy izléstelen eszközök. A hazig
lönösen is az volt a legatöbbi évtized. Az u.
dik, amelynek tréfüi között eloszlik le
päthosz, amely a régebben divatos német irds¬
hangot, aj formäkat keresó irodalom legujabb
a felho. Theodor bort tölt, Fritz zongorás
müvekben tombolt és Schnitzler tollät is infi¬
mezgalmai, amelyeket a modernség jelszava
alinyok a bortéöl, daltbl kissé felhevülnek, sôt
cziälhatta volna, näla elökelöen mérgékelt,
irányitott, körülbelül erröl a tiz évröl datá¬
Krisztina barátnöje, Miczi, tänczra kerekedik
diszkrét, halk tönusra vältozott. A darabban
lédnak. E mozgalmak elsö hirnökei között volt
Theodorral. A malatsäg eléri tetöpontját. Egy¬
nincs egyetlen fölösleges sz6 sem, söt az el¬
a Szerelmeskedéso is, amely tiz év elôtt v /ö¬
szerre csengetés hallatszik. Fritz kimegy as
hallgatäsokban gyakran több az ékesszölás,
sägos reveläcziókent hatott. A modern áram¬
elöszobdba ajtôt nvitni. A féri jätt. A seité¬
mint a kimondott szöban.
lat azôta a szinmüiräsban uj medreket is väjt
sek tehät igazat besziltek.
Az intim legénylakásban együtt van két
és mür a (Szerelmeskedéss is vienx jeu lett.
Fritz betuszkolja vendégeit egy mellékszo¬
(fiatalember, két jó barät, Fritz é3 Theodor.
Maga Schnitzler is toväbh uszott# az árral s
ennek urégi darabjär k kissé käveszaga Senti- 1 Fritz, aki veszedelmes szerelmi kalandba ke-I bäba és bebocsátja a férjet, aki odadobia Fritz
ceaticherer jeivenyel, an yen uin al¬
Aalmarasbin vunnak, dom delchnek meg üs omzág
ezért a jelvényok ker¬
közjogi älläsänak, —
dése közjogunknak megfélelöen rende¬
zend ö.
2. A katonai büntetö-eljárés mielöbbterjesz-
tessék az orszäggyülés ele. — A 826-
beliségre és nyilvánossägra alapitott eljárdsnäl a
Fmagyar ällam nyelve érvényésitendö.
— Ennek mödozatait az clôterjesztendö törvény leez
zivatva megällapitani.
3. A közös hadsereg szolgdlati kôtelezettség tel¬
jesitése körüli törvényes kedvezmények legfelsöbb
foku oldöntése kizárólag a honvédelmi miniezterre
bizarsék és e kedvezmények odaitélése lehetöleg
méltänyos alapokra foktettessek.
4. Régi törvényeinkben is ismételten kifejezett
civansäga é8 senki dital kétségbe nem vont jogos
Pra mk. elemit i Ae