5. Liebelei box 11/3
ADE
Sy Nusiasaval es ngyelembe velelevel. P logjak 4 joveben sem engeant iehanvat- dalmak, mneg pedig suivosnto teribssann 00.
tiszta romanticizmus fénykordt varazsolja
mumi szerü skeletonjával mvlattasson, vagy
T
rnetnantelte 1e
vissza.
untass on bennünket.
Schnitzler Arthur régi, hires, sokat jät¬
Schnitzler Arthur 3 felvonasos szinmüre.
figyelmes irodalmi szemlélök azt
szott darabja a „Liebelei“, melyet nem egé¬
Llitjäk, hogy irodalmi eletünk a romanticiz¬
Besuimie de. 1S-4n a Nomzeti Szinhät.
szen szerencsésen „Szerelmeskedés“-nek for¬
mus renaissancedt éli s hogy a huliämtheoria
ditott le a különben pompas nyelvezetü
Megboldogult Bodnár Zsigmond hullám¬
szabdlyai szerint most felfelé haladunk abban
dtültet5. Az egész darab magan viseli a ro¬
elmélete szerint az idök folydsa, a divatok,
a hullämban, melyrek zenithjén a romanticiz¬
mantikus német irök ugynevezett „Blümchen¬
szokäsck, jellegzetes sajätsägok, akär csak a
mus szines virdgai illatornak.
kaffé“ irodalmanak jellegzetes sajátszerüségeit.
kaliámvonalak, hoi le, hol meg felfelé ha¬
Miként a német „Blümchenkaf.é“-nak, ugy
Az bizonyos, hogy irodalmunk, de az
ladva, megismétlödnek. Ez elméletet a kivaló
ennek az irodalomnak is sem ize, sem szine,
egész vilég irodalma, hödolva a mindenható
magyar tudós dedukció utjan bizonvitotta,
közönség izlésének, a romantikus irányzat
sem zamatja nincsen, s csupan idôtöltésre j6.
vagyis a történet foliänsaiban lapozgatva, az
Hatni az emberek könnymirigveire akar csu¬
kulrivdlásät tüzte ki célul, mert belätta, hogy
egyes események ismétlödésében lätja az ál¬
tartös, maradandó siker csakis ennek nyoman
pan s ily uton, esetleg a könnyesatorndkon
tala felällitott hullámelmélet szabalyainak bi¬
keresztül próbal a szivhez férközni.
fakadhat.
zonyitékat.
Bizonyos, hogy Schnitzler darabja, ezen
kérdés, hogy a
Most csupan az a
Es esakugyan, sokan vagyunk, kik e
édeskés, limonádés irodalom kivalöbbjai kozzé
romanticizmus felé haladtunkban, melyik
hullämtheoridban hiszünk, mert sajdt élet¬
tartezik, mert alakjai, ha nagyrészt nem is
s hogy minó iram¬
allomäsnal vesztegelünk,
tapasztalatunk mutatja, hogy rég elporladt,
ebbe a vilägba valók, legaläbb éinek, lélegze.
anerjük el azt a hullämfelületet, amely a
elkorhadt korok divatja éled fel ujra, hogy
Tüdobetegsegek, nurutok, szamar¬
74
köhöges, skrofulozis, infiuenza
ellen szämtalan tarfár és orvos Altal naponta ajanlva.
Jos
„Roche
Minthogy ertektelen utanzatokat is kinalnak, kérjem mindenkor
Sirolin
Lapmató ervonl rundeletre n gögyssertdrak¬
Roche“ eredett canmagoldst.
ban— Ma dvegeshint 4—#orona
Eused an Strügyut ee # #estsülyt, rrgenün¬
teti s köhögest, väladékot, éjjeli izzadäst.
F. Heffmann-Le Reche & Ce. Basel (srijel.
—
—
ADE
Sy Nusiasaval es ngyelembe velelevel. P logjak 4 joveben sem engeant iehanvat- dalmak, mneg pedig suivosnto teribssann 00.
tiszta romanticizmus fénykordt varazsolja
mumi szerü skeletonjával mvlattasson, vagy
T
rnetnantelte 1e
vissza.
untass on bennünket.
Schnitzler Arthur régi, hires, sokat jät¬
Schnitzler Arthur 3 felvonasos szinmüre.
figyelmes irodalmi szemlélök azt
szott darabja a „Liebelei“, melyet nem egé¬
Llitjäk, hogy irodalmi eletünk a romanticiz¬
Besuimie de. 1S-4n a Nomzeti Szinhät.
szen szerencsésen „Szerelmeskedés“-nek for¬
mus renaissancedt éli s hogy a huliämtheoria
ditott le a különben pompas nyelvezetü
Megboldogult Bodnár Zsigmond hullám¬
szabdlyai szerint most felfelé haladunk abban
dtültet5. Az egész darab magan viseli a ro¬
elmélete szerint az idök folydsa, a divatok,
a hullämban, melyrek zenithjén a romanticiz¬
mantikus német irök ugynevezett „Blümchen¬
szokäsck, jellegzetes sajätsägok, akär csak a
mus szines virdgai illatornak.
kaffé“ irodalmanak jellegzetes sajátszerüségeit.
kaliámvonalak, hoi le, hol meg felfelé ha¬
Miként a német „Blümchenkaf.é“-nak, ugy
Az bizonyos, hogy irodalmunk, de az
ladva, megismétlödnek. Ez elméletet a kivaló
ennek az irodalomnak is sem ize, sem szine,
egész vilég irodalma, hödolva a mindenható
magyar tudós dedukció utjan bizonvitotta,
közönség izlésének, a romantikus irányzat
sem zamatja nincsen, s csupan idôtöltésre j6.
vagyis a történet foliänsaiban lapozgatva, az
Hatni az emberek könnymirigveire akar csu¬
kulrivdlásät tüzte ki célul, mert belätta, hogy
egyes események ismétlödésében lätja az ál¬
tartös, maradandó siker csakis ennek nyoman
pan s ily uton, esetleg a könnyesatorndkon
tala felällitott hullámelmélet szabalyainak bi¬
keresztül próbal a szivhez férközni.
fakadhat.
zonyitékat.
Bizonyos, hogy Schnitzler darabja, ezen
kérdés, hogy a
Most csupan az a
Es esakugyan, sokan vagyunk, kik e
édeskés, limonádés irodalom kivalöbbjai kozzé
romanticizmus felé haladtunkban, melyik
hullämtheoridban hiszünk, mert sajdt élet¬
tartezik, mert alakjai, ha nagyrészt nem is
s hogy minó iram¬
allomäsnal vesztegelünk,
tapasztalatunk mutatja, hogy rég elporladt,
ebbe a vilägba valók, legaläbb éinek, lélegze.
anerjük el azt a hullämfelületet, amely a
elkorhadt korok divatja éled fel ujra, hogy
Tüdobetegsegek, nurutok, szamar¬
74
köhöges, skrofulozis, infiuenza
ellen szämtalan tarfár és orvos Altal naponta ajanlva.
Jos
„Roche
Minthogy ertektelen utanzatokat is kinalnak, kérjem mindenkor
Sirolin
Lapmató ervonl rundeletre n gögyssertdrak¬
Roche“ eredett canmagoldst.
ban— Ma dvegeshint 4—#orona
Eused an Strügyut ee # #estsülyt, rrgenün¬
teti s köhögest, väladékot, éjjeli izzadäst.
F. Heffmann-Le Reche & Ce. Basel (srijel.
—
—