5. Liebelei
. box 11/3
Szinhäz és zene
Szerelmeskedés.
(Sziumd három felvonäshan. Irla: Schnilzler
kur, forditotia: Révész Ferenc. Elöször adläk a Nem¬
zeli szinhäzban december 18-an.)
Schnitaler Artur jöncrü oszträk irönnk Sze¬
reimeskedes (Liebelei) eimü szinmürét adtäk pen¬
teken a Nemzeti szinhäzban. Ezt a darabot a ber¬
lini nemet szinészek mär hemutattäk egyszer a
Vigszinhäzban. S hogy a berlini clöndässa] Nem¬
zeti szinhägunk kiallja g versengt, Töch Imre igaz¬
gaté beällitotta az összjätékba Ujhdzy mestert és
vendégül hivta Meconastay Vilmät. El is kell is¬
mernünk, bogy az elöndäs dedekesebb volt, mint
magnn darab.
Trodalmi szempontböl érdekes megligyelésekre
szolgältat alkalmat Schnitzlernek ex a darabja,
mely a szerzö egyéniségét teljesen kidomboritju. A
„Liebelei“ a legerösebb bizonzitck arra, hogy mi¬
Izen nagy különbseg van német es oszträk ird kö¬
zött. Egy ngelven ir mind a kettó, de mily negy
különbseg van a szellemben, a felfogäsban.
Schnitzler ma körülbelül 48 éves enber. Ma—
guk a nagynémetek abbe a färsasägba sorozzäk,
mely Gerhardt Haupimonn körül esoportosul. De
maguk a németorszägi esztetikusck is megjegyzik,
hogy Schnitzler az igazi „wennerisch“ müfajt kép¬
visell
Nemesak a nepies német nrelrben van täj¬
szöläs, ugy hogy a stralsundi „Plattdeutschot“ alig
ärti meg a müncheni bajor, hauem ngyanannak a
népfajnak iröi a täjak szerint szinte mas-mas vilag¬
felfogäst és irodalmi iränyt vesznek fel.
Az oszträk-német iröban is ugyan olgan éles
az élet megfigyelése, mint a nagynémetorszägiban.
De kevesebb az erö's több a szétfolyó szentimenta¬
lizmus. Ez az ellapuló erzelmesség jellemzi Schnitz¬
ler „Szerelmeskedés“-ét is. Es ez rontja szinpadi
hatästt is.
Két fiatal ember, Fritz (Möszáros) és Theodor
(Deza5) könnyü szeretkezésbe bocsätkoznak ker
bécsi leánynyal. Ezek egyike Schläger Mici (Viz¬
wäri Mariska), az uniformisèrt rajongó könnyü¬
vérü leányka, nem veszi nagyon szivére a szeralmi
viszonyt. Ellenben Weiring Kristina (Medgyaszay
WVilma) komolyabb természet s mélyen beleszerei
Fritzbe. Ennck azonban egy férjes asszonynyal van
komolyabb viszonya. S midön a fiatalok négyesben
mekt rajzära es z milien megfestesère forditja szerz5
a färadsägit. Hangulatkeités a célja és csupa han¬
gulattal dolgozik. Egy-egy helyen aronban unalmas.
Az onzträk szerzö ereiben ver helyett limonädé
csörgedez.
A szinhäz nagy buzgalmat fejtett ki. De a
közönség kissé hürös maradi; essk Uihizi mellett
tört ki meleg tüntetés. Meglepetésül a bérsi szerzö
is megjeient a première-en s## közönség többször
a lämpäk elé tapsolts. A rendezés primitiv hi¬
bäkat mutatott fel. Ujhäzi Ede hosszu idö
ôta nem tanult be uj szerepet. S most öröm¬
mel lättuk, hogy nemesak müvészetének, ha¬
nem szinészi emlékezö tehetségének is (ami podig
a korral zyengülni szokott) teljes birtokäban van
nieg és magas életkora dachra teljesen „müsorké¬
pes“ szinész. Nagy vröm ez a közönségrek és sze¬
renese a szinhäznak. Mostani rövid kis szerepéber.
is el tudta talälni a sziv öszinte, igaz hangjät é8
meg tudta hatni a közönséget, amely lelkesedéssel
tapsolta a nagy mürészt.
Krisztinaban Medgpaszay Vilma vendegsze.
rrpeft, még pedig szip sikerrel. Igazän komon te¬
hetség, söt az énckes szinhüzakbél és kabaretekböl
mär a közönséguck kedvence is. Bäjos közvetlen¬
sége és egyszerüsege sok igazi hangot tudott li.
csalni ebböl a szerepböl. Egy kis dalt is énekelt,
wég pedig oly mesteri tudässal és mély erzelmes¬
seggel, amivel nagyon kevesen tudnak Magyaror¬
szägon enckelni. De ha egesz alakitäsänak teljes
harmoniájät keresném, akkor esak azt az igazsägot
talalom meg, hogy amint az irodalom nagyszabisu
tchetségeit elaprózza és megrontja a divaros tärca¬
iras, ugy a nagystilü szinésznöket is rontja a ka¬
baretezés. A közönség lelkesen tapsolta a felvonä¬
sok vegen.
Micit Vizväri Mariska jätszotta, még pedig
igen szén sikert aratva, eleven temperamentummal,
16 kedvvel es kedves közvetlenséggel. Akét flatal em¬
ber szerepéten Dezsó és Mészdros nagyon szép ala¬
kitäsokat mutattak be. A ferj kis szerepét Gyenes
jätszotta. S akik tudjäk, hogy a legnehezebb szi¬
neszi feladatck közé tartozik néhäny mondatban
nagyon komoly cumai jelenetet megjätszani, azok
elismeréssel adóznak Gyenesuek. Kisebb szereper
jätszott még Keceri Iren.
A darabot Révész Ferene üggesen forditotta.
(p. k.)
. box 11/3
Szinhäz és zene
Szerelmeskedés.
(Sziumd három felvonäshan. Irla: Schnilzler
kur, forditotia: Révész Ferenc. Elöször adläk a Nem¬
zeli szinhäzban december 18-an.)
Schnitaler Artur jöncrü oszträk irönnk Sze¬
reimeskedes (Liebelei) eimü szinmürét adtäk pen¬
teken a Nemzeti szinhäzban. Ezt a darabot a ber¬
lini nemet szinészek mär hemutattäk egyszer a
Vigszinhäzban. S hogy a berlini clöndässa] Nem¬
zeti szinhägunk kiallja g versengt, Töch Imre igaz¬
gaté beällitotta az összjätékba Ujhdzy mestert és
vendégül hivta Meconastay Vilmät. El is kell is¬
mernünk, bogy az elöndäs dedekesebb volt, mint
magnn darab.
Trodalmi szempontböl érdekes megligyelésekre
szolgältat alkalmat Schnitzlernek ex a darabja,
mely a szerzö egyéniségét teljesen kidomboritju. A
„Liebelei“ a legerösebb bizonzitck arra, hogy mi¬
Izen nagy különbseg van német es oszträk ird kö¬
zött. Egy ngelven ir mind a kettó, de mily negy
különbseg van a szellemben, a felfogäsban.
Schnitzler ma körülbelül 48 éves enber. Ma—
guk a nagynémetek abbe a färsasägba sorozzäk,
mely Gerhardt Haupimonn körül esoportosul. De
maguk a németorszägi esztetikusck is megjegyzik,
hogy Schnitzler az igazi „wennerisch“ müfajt kép¬
visell
Nemesak a nepies német nrelrben van täj¬
szöläs, ugy hogy a stralsundi „Plattdeutschot“ alig
ärti meg a müncheni bajor, hauem ngyanannak a
népfajnak iröi a täjak szerint szinte mas-mas vilag¬
felfogäst és irodalmi iränyt vesznek fel.
Az oszträk-német iröban is ugyan olgan éles
az élet megfigyelése, mint a nagynémetorszägiban.
De kevesebb az erö's több a szétfolyó szentimenta¬
lizmus. Ez az ellapuló erzelmesség jellemzi Schnitz¬
ler „Szerelmeskedés“-ét is. Es ez rontja szinpadi
hatästt is.
Két fiatal ember, Fritz (Möszáros) és Theodor
(Deza5) könnyü szeretkezésbe bocsätkoznak ker
bécsi leánynyal. Ezek egyike Schläger Mici (Viz¬
wäri Mariska), az uniformisèrt rajongó könnyü¬
vérü leányka, nem veszi nagyon szivére a szeralmi
viszonyt. Ellenben Weiring Kristina (Medgyaszay
WVilma) komolyabb természet s mélyen beleszerei
Fritzbe. Ennck azonban egy férjes asszonynyal van
komolyabb viszonya. S midön a fiatalok négyesben
mekt rajzära es z milien megfestesère forditja szerz5
a färadsägit. Hangulatkeités a célja és csupa han¬
gulattal dolgozik. Egy-egy helyen aronban unalmas.
Az onzträk szerzö ereiben ver helyett limonädé
csörgedez.
A szinhäz nagy buzgalmat fejtett ki. De a
közönség kissé hürös maradi; essk Uihizi mellett
tört ki meleg tüntetés. Meglepetésül a bérsi szerzö
is megjeient a première-en s## közönség többször
a lämpäk elé tapsolts. A rendezés primitiv hi¬
bäkat mutatott fel. Ujhäzi Ede hosszu idö
ôta nem tanult be uj szerepet. S most öröm¬
mel lättuk, hogy nemesak müvészetének, ha¬
nem szinészi emlékezö tehetségének is (ami podig
a korral zyengülni szokott) teljes birtokäban van
nieg és magas életkora dachra teljesen „müsorké¬
pes“ szinész. Nagy vröm ez a közönségrek és sze¬
renese a szinhäznak. Mostani rövid kis szerepéber.
is el tudta talälni a sziv öszinte, igaz hangjät é8
meg tudta hatni a közönséget, amely lelkesedéssel
tapsolta a nagy mürészt.
Krisztinaban Medgpaszay Vilma vendegsze.
rrpeft, még pedig szip sikerrel. Igazän komon te¬
hetség, söt az énckes szinhüzakbél és kabaretekböl
mär a közönséguck kedvence is. Bäjos közvetlen¬
sége és egyszerüsege sok igazi hangot tudott li.
csalni ebböl a szerepböl. Egy kis dalt is énekelt,
wég pedig oly mesteri tudässal és mély erzelmes¬
seggel, amivel nagyon kevesen tudnak Magyaror¬
szägon enckelni. De ha egesz alakitäsänak teljes
harmoniájät keresném, akkor esak azt az igazsägot
talalom meg, hogy amint az irodalom nagyszabisu
tchetségeit elaprózza és megrontja a divaros tärca¬
iras, ugy a nagystilü szinésznöket is rontja a ka¬
baretezés. A közönség lelkesen tapsolta a felvonä¬
sok vegen.
Micit Vizväri Mariska jätszotta, még pedig
igen szén sikert aratva, eleven temperamentummal,
16 kedvvel es kedves közvetlenséggel. Akét flatal em¬
ber szerepéten Dezsó és Mészdros nagyon szép ala¬
kitäsokat mutattak be. A ferj kis szerepét Gyenes
jätszotta. S akik tudjäk, hogy a legnehezebb szi¬
neszi feladatck közé tartozik néhäny mondatban
nagyon komoly cumai jelenetet megjätszani, azok
elismeréssel adóznak Gyenesuek. Kisebb szereper
jätszott még Keceri Iren.
A darabot Révész Ferene üggesen forditotta.
(p. k.)