II, Theaterstücke 5, Liebelei. Schauspiel in drei Akten, Seite 830

Liebele
5. LrLSeI box 11/3
SZERELMESKEDES.
Bemutaté a Nemzeti Szinkarban. —
Irta Abrányi Emil.
Schnitzler német név, de nem olyan re¬
mnestt, mint a Göthe, Schiller, Heine
és ehhez hasonló viläghirü nevek. Vannak
szimpatikus és antipatikus nevek. A Schnitz¬
ler-név az utöbbiakhoz tartozik. Az ember
esküdni merne ra, hogy az, a kit Schnitzler¬
ner hivnak, nem irhat valami nagy és hatal¬
mas dolgot. Tudom, hogy bolond elfogultsäg
az egész, de a vilägirodalom véletlenül mégis
arröl tanuskodik, hogy bizonyos nevü embe¬
rek — közönséges, banalis nevü emberek —
sohasem irtak se viläghirü époszt, se vilägra¬
szóló drämät. Arröl példanl nem hallottam
scha, hogy élt volna valamikor egy olyan
Mayer, a ki nagyot és nagyszerüt alkotott
volna, akär a müvészetben, akär az irodalom¬
ban. A végzet csodälatos jätekának lätszik,
hogy az, a kinek a neve olyan mindennapi, mint
a csiriz vagy a habarcs, — a kinek a neve
azonos szäz meg szäz jelentéktelen kis polgär
nevével: irönak is közepes, jelentékteien marad,
ha praktikus foglalkozás helyett fensöbbséges
szellemi munka müvelésére adja magät. Mind¬
amellett megtörtent, hogy valaki nagyon fura
es kiallhatatlan névvel gelentkezett a halha¬
tatlansägra pälyäzök, tündöklé tärsasägäban,
de idövel annyi fényt és pompät árasztott
maga körül az iräsaival, hogy valösäggal meg¬
szépitette a nevét és a közönséget hozzá¬
nagyon eszes és disztingvält irö. Neu
szoktatta, hogy ezt a nevet ne gunynyal,
hanem tisztelettel ejtse ki. Schnitzler nevét
témäit välogatja ki kényer izléssel,
kidolgozasban is nagy elegancziät
még nem ejtjük ki feltétlen hödolattal, de 5
Hasonlit azokhoz a festökhöz, a kike
is azon az uton halad, a hol a szellem ki¬
ecsetkezelésükert diesérünk. Szinei
valöbb képviselöit lätjuk elöre törtetni a hir
de nem rikitók. Erös, elragadó le
és dicsöség jelzöoszlopa felé; ö is azok közé
nincs, de lelki rajzainak a finoms
tartozik, a kik arra vannak predesztinalva,
vonzza és erdekli a magasabb fajta
hogy a közönséges, kellemetlen, antipatikus
gencziät. Tehetsége. stilusa voltaképpe
neveket némiképpen rehabilitalják.
négy-öt esztendö ôta fejlödik nagyob
Annyi mär is bizonyos, hogy a neve
nyokban. Abböl, a mit koräbban irt
hangzäsa szerint furasra, faragasra, pepe¬
hiänyzik a szellem ironikus fölénye: h
eselésre, papirszelethasogatäsra emlékeztetö
az az érett müvész, a ki a szinpad
Schnitzler (a ki esak a keresztnevében kapott
életet biztos kézzel alakitja és igaznak
poétikus kärpótlast a papäjätöl, mert Schnitz¬
még akkor is, a mikor idealizäl; a
ler urat Arthurnak nevezik) toronymagassäg¬
illuziójával hat a közönségre még akk
ban áll olyan gyönyörü, virägos és elökelö
mikor a legkülönösebb ellentéteket ha
nevek viselöi fölött, mint Kadelburg, Benedix
össze. A Szerelmeskedés ebböl a fog
vagy Blumenthal. Sudermannt nem merem
korszakböl valö. Alig van benne
idesorozni, mert egy idö ôta divat ugyan,
Csupa hangulatfestés. A szerzö hang
hogy Sudermannt kigunyolják és az el¬
kal akarja meghatni a nézôt, de a n
avult, sablonos drämairók közé hajit¬
kallja ezt a tömérdek hangulatot 6s
säk, de en Sudermannt még kicsinyelve
meghatva, hanem unatkozik. A trag
is nagyobbnak tartom Schnitzler Arthurnäl. A
végzödó idillt nem szeretjük, legken
Magda és a Johannisjeuer tömör drämai ere¬
szinpadon. Helyzetnek elég fatälis,
jét. kitünö technikajät Schnitzler még nem
fiatal Fritz akkor ismeri meg
érte utol. Hauptmann Gerhartröl éppenséggel
zenész Sájos leányät, a mikor egy
nem beszélek. Hauptmann nagy egyéniseg;
asszonynyal folytatott viszonya miatt
egyes darabjaiban nagy poéta. Ibsenhez, a
telen parbajt vivni a férjjel, a
legnagyobb, legeredetibb drämairóhoz senki
tria legelsö czéibalövöje.
A leányt
sem all közelebb a német drämairodalomban,
dor viszi hozzà, Hadd szerelmeskedjék
mint a Magdnyos lelkek szerzöje. Es poézis
is Fritz és ilyen mödon hadd menek
dolgäban ki örte utol a Hannele egyes rész¬
bünös viszonv hälójaböl. Fritz komoly#
leteit a mai német drämairök közt?
Schnitzler drämai munkáibol kitetszik a l#szeret Krisztinaba, Krisztina még kon

ban Fritzbe, a kit szäzszor jobban in
Miller Yujza Ferdinändot. Ki läto
szerelmesebb pärt? Milyen boldogo
nének! De a ferj golyója közi
Fritz meghal és Krisztina ag
el sirjähoz, hogy valöszinüleg
marad a temetöben. Antitézisnek ele
Vogy a halal küszöben kezdett szer
isnek ilyen halälos szerelem lesz a
a szerelmeskedés rajza nem elég
llemzö, se a belöle fakadt nagy szer
nesenek mély és megkapó vonások.
entalizmusa tulontul németes, vi
iesi hamür. Vagyis: sok léhasa
fäczia. Eppen ugy nem szeretem,
ikotinmentes szivart.
A mai bemutató pikáns erd
fedgpaszag kisasszony,
ki ven
itszsza Krisztinät. Rejanera emlékezte
ealizmusa értékesebb magänäl a#
fangja s minden mozdulata rendki
nészetes, de läthatölag arra törekszi
kabaretböl semmitse vigyen mag
emzeti Szinhäz fensöbb levegöjébe.
kis Fritzben üde és szimpätikus,
Sbarät szerepében excellal, mint igaz
lyed bonvivant és gyönyörüség lätn
Chder az öreg muzsikust egypär
vonässal mikent formälja kabinetalak
Jezés, kiällitás kifogästalan.