II, Theaterstücke 5, Liebelei. Schauspiel in drei Akten, Seite 831

Liebele
5. L1 box 11/3
szoktatta, hogy ezt a nevet ne gunynyal,
LMESKEDES.
hanem tisztelettel ejtse ki. Schnitzler nevét
még nem ejtjük ki feltétlen hödolattal, de 6
Nemzeti Seinkdrban. —
is azon az uton halad, a hol a szellem ki¬
Abrányi Emil.
valöbb képviselöit lätjuk elöre törtetni a hir
met név, de nem olyan re¬
és dicsöség jelzöorzlopa felé; ö is azok közé
nt a Göthe, Schiller, Heine
tartozik, a kik #rra vannak predesztinalva,
viläghirü k. Vannak
hogy a közönséges, kellemetlen, antipatikus
tipatikus neve. Schnitz¬
neveket némiképpen rehabilitälják.
iakhoz tartozik. Az ember
Annyi mär is bizonyos, hogy a neve
hogy az, a kit Schnitzler¬
hangzäsa szerint füräsra, faragasra, pepe¬
rhat valami nagy és hatal¬
eselèsre, papirszelethasogatäsra emlékezteto
n, hogy bolond elfogultsag
Schnitzler (a ki csak a keresztnevében kapott
girodalom véletlenül mégis
poétikus kárpótlast a papäjätöl, mert Schnitz¬
hogy bizonyos nevü embe¬
ler urat Arthurnak nevezik) toronymagassäg¬
banalis nevü emberek —
ban all olyan gyönyörü, virägos és elökelö
iläghirü époszt, se vilägra¬
nevek viselöi fölôtt, mint Kadelburg, Benedix
röl példánl nem hallottam
vagy Blumenthal. Sudermannt nem merem
olna valamikor egy olyan
idesorozni, mert egy idó ôta divat ugyan,
yot és nagyszerüt alkotott
hogy Sudermannt kigunyoljak és az el¬
észetben, akür az irodalom¬
avult, sablonos drämairók közé hajit¬
sodälatos jätekának lätszik,
säk, de en Sudermannt még kicsinyelve
eve olyan mindennapi, mint
is nagyobbnak tartom Schnitzler Arthurnal. A
habares, — a kinek a neve
Magda és a Johannisfeiter tömör drämai ere¬
äz jelentéktelen kis polgär
jét. kitünö technikajät Schnitzler még nem
érte utol. Hauptmann Gerhartröl éppenséggel
közepes, jelentéktelen marad,
lkozás helyett fensöbbséges
nem beszélek. Hauptmann nagy egyéniseg;
ivelésére adja magät. Mind¬
egyes darabjaiban nagy poéta. Ibsenhez, a
legnagyobb, legeredetibb drämairóhoz senki
t, hogy valaki nagyon fura
sem all közelebb a német drämairodalomban,
vvel gelentkezett a halha¬
k, tündöklö tärsasägäban,
mint a Magdnyos telkek szerzöje. Es poézis
dolgaban ki érte utol a Hannele egyes rész¬
ényt és pompät árasztott
leteit a mai német drämairök közt:
aival, hogy valösäggal meg¬
és a közönséget hozza¬
Schnitzler drámai munkáiböl kitetszik a
nagyon eszes és disztingvalt ir6. Nemesak a
témäit valogatja ki kényes izléssel, hanem a
kidolgozasban is nagy elegancziät mutat.
Hasonlit azokhoz a festökhöz, a kiket finom
ecsetkezelésükért diesérünk. Szinei élenkek,
de nem rikitók. Erös, elragadó lendülete
nincs, de lelki rajzainak a finomsägaival
vonzza és erdekli a magasabb fajta intelli¬
gencziät. Tehetsége, stilusa voltaképpen esak
négy-öt esztendö ôta fejlödik nagyobb arä¬
nyokban. Abböl, a mit koräbban irt, még
hiányzik a szellem ironikus fölénye: hiänyzik
az az érett müvész, a ki a szinpadra vitt
életet biztos kézzel alakitja és igaznak lätszik
még akkor is, a mikor idealizäl; a valösäg
illuzidjával hat a közönségre még akkor is, a
mikor a legkülönösebb ellentéteket halmozza
össze. A Szerelmeskedés ebböl a fogyatékos
korszakböl való. Alig van benne dräma.
Csupa hangulatfestés. A szerzö hangulatok¬
kal akarja meghatni a nézöt, de a nézö so¬
kallja ezt a tömérdek hangulatot és nincs
meghatva, hanem unatkozik. A tragédiaval
végzödó idillt nem szeretjük, legkevésbé a
szinpadon. Helyzetnek elég fatälis, hogy a
liatal Fritz akkor ismeri meg Weiring
zenész bäjos leányät, a mikor egy férjes
asszonynyal folytatott viszonya miatt kény¬
telen parbajt vivni a férjjel, a ki Ausz¬
tria legelsö czélbalövöje. A leanyt Theo¬
dor viszi hozzà, Hadd szerelmeskedjék vele a
lis Fritz és ilyen mödon hadd meneküljön a
bünös viszony halójäböl. Fritz komolyan bele¬
szeret Krisztinaba, Krisztina még komolyab.
g
ban Fritzbe, a kit szäzszor jobban imäd, mint
Miller Lujza Ferdinandot. Ki lätott ennél
szerelmesebb pärt? Milyen boldogok lehet¬
nének! De a férj golyója közibük 1ö.
Fritz meghal és Krisztina ugy rohan
el sirjähoz, hogy valöszinüleg örökre ott
marad a temetöben. Antitézisnek elég csinos,
Pogy a halal küszöben kezdett szerelmeske¬
snek ilyen halälos szerelem lesz a vége; de
a szerelmeskedés rajza nem elég friss és
llemzö, se a belöle fakadt nagy szerelemben
nesenek mély és megkapó vonások. Szenti¬
entalizmusa tulontul németes, vidamsäga
scsi hamür. Vagyis: sok léhasag, kevés
äczia. Eppen ugy nem szeretem, mint a
lkotinmentes szivart.
A mai bemutató pikáns erdekessége
fedgpaszay kisasszony, a ki vendégképp
itszsza Krisztinät. Rejanera emlékeztetö finom
ealizmusa értékesebb magänäl a szerepnél.
langja s minden mozdulata rendkivül ter¬
nészetes, de läthatólag arra törekszik, hogy
kabaretböl semmitse vigyen magäval a
emzeti Szinhäz fensöbb levegöjébe. Mészdros
kis Fritzben üde és szimpätikus, Dezsö a
öbarät szerepében excellal, mint igazi könv¬
jyed bonvivant és gyönyörüség lätni, hogy
Chder az öreg muzsikust egypär mesteri
vonässal mikent formälja kabinetalakká. Ren¬
Jezés, kiällitás kifogästalan.