II, Theaterstücke 5, Liebelei. Schauspiel in drei Akten, Seite 835

Liebele
5. L#e1 box 11/3
tipikus becsi „édes länykas, a
relem és a mikor meghallja, hogy agyonlött
emberrel a szinpadröl még nem tudtäk meg¬
a kinek elsó szinpadra vivoje
kedvesét mär el is temették, kirohan a teme¬
renditeni a nézôt. Talán a jövöben akad drämai
ler Artur volt. Aziédes länyka,
töbe, a halott szeretó frissen hantolt sirjähoz.
iro, a ki eröszakot tud tenni a szinpadnak ös
itsük is a dolgot, legalabb tavoli
Szeretve szenvedni cs szenvedve szeretni tud
optikáján és akusztikáján, és a nem akarhatäs¬
rt a kokottal. Az öszereime sem
csak a passzivitäsnak cz a kis märtirja.
nak és a nem förténésnek is belenk birja sugal¬
n,ö is könnyen köti és bontja
Krisztina apja, az öreg Weiring, szinten
lani a kétségtelen tragikumät. Schnitzler még
hüség ritkán van benne az 6
nem a eselekvés embere. Valamikor örök dalok
nem ez a bilvész. A Szerelmeskedes nem kivan¬
k szôtáräban, szörakozäs, mulat¬
arja hömpölygött az 6 lelkében is. Nagy zene¬
kozik felejthetetlen élményeink közé. Ninese¬
rendesnél is gyorsabban kialszik
szerzönek készült, de mivel rä nem termett
nek oly emberei, a kiktöl nem välhatnánk meg,
azèrt olykor a szerelmen kivül
a küzdelemre, mär korán elmenekült-a szin¬
akkor se, ha akarnök. Kissé sajnälom öket,
polgäri foglalkozása is, több
häzi hegedüsök kottaallványa mögé. O maga
kissé elérzékenyedhetem rajtuk. (Csak Krisz¬
pzatossäg iränti ösztönszerü haj¬
nem vette ki részét a boldogsägböl, a mely¬
tina ne sirna annyit. Az igazán nagyok a leg¬
t a vältozatossägnak üzletszerü
nek forró napsütése helyett beérte a rezignäczió
kevesebb könyet hullattatjäk éppen azokkal
enz mellett kedveli à férti hevü¬
hideg holdvilägäval, de azért mäsoknak pré¬
az alakjaikkal, a kikkel a legjobban tudják
még oly romlottnak lätszik is,
dikäl a boldogeégröl. Azt vallja, hogy bolond
megrikatni a nézôt.) Szänom öket, a hogy
megmarad jönak. Akarni, tenni
az, a ki elpazarolja ifjusägät, a nélkül, hogy
a bénäkat szänom, de szäzszor jobban fäjhat
tudnak. A kokott még akkor
megköstolta volna az igazi szerelmet. Mégis
nekem az ép embernek harcz közben való el¬
ni, még akkor is sikerrel kelleti
növérét, a ki mint venkisasszony pärtäban
bukása!
or höditó fegyvereit mär elveszi¬
halt meg, nem merte szabadjára hagyni. min¬
Nem jó szinmü Schnitzler munkája, mert
or a természet rendje szerint
denképpen övta a boldogsägtol és mär esak
az 6 könnyelmüség es szentimentälizmus kózôtt
lene senkinek. Az édes lányka
a leánya boldogsägänak romjain hangoztatja
imbolygó, se elöre, se hätra maguktöl nem
em ért a höditäshoz, mindig ôt
bätran azt a hitvalläsät, hogy a boldogsag
mozduló, az egy helyen maradäsban virtucz
Es talán éppen ez a passzivitás
kedvéért mindent kell merni. A szaväban még
embereitöl — ezektöl a nem egy tekintetben
meg, hogy összetéveszszék a
van valami lendület, de a lelkében mär nines.
tipikus bécsi alakoktöl — jó szinmühôz valo
A mikor Krisztina, Fritz halälának hirére, el¬
akaras és eselekvés nem telik. Az egyetlen
nem sédes länykas O esak sze¬
fut a temetöbe, az öregben nincs mär erö,
cselekvó személy egy parbajpisztoly golyója.
zok közül vald, a kiknek a sze¬
hogy kövesse a kétsegbeesett teremtést es
Ha ez nincsen, akkor Fritz talán még ma se
Fälasztöviz hat az akeratukra:
tehetetlenül összerogy.
szakitott a férjes asszonynyal és még ma is
képpen felolvad. Fritzet imädja,
Schnitzler embereinek lelkeböl hiänyzik a
Szerelmeskedik Krisztinával.
az ifju nem erdemli meg ezt a
gerincz. Puhänyok nagyon erdekesek is lehet¬
De ha meleglélegzetü drämairó nem is,
relmet. De nem tud mäsképpen
nek, de drámät lejätszatni nem lehet velük.
mégis esak finom irò Schnitzler. Vannak lirai
kor aztán bebizonyosodik, hogy
Az akaratlansag, a tehetetlenseg, a eselekvo¬
dallamai, melyek hangulatot keltenek. Zenei
idó alatt egy asszonynak is volt
képesség elsorvadäsa kitünd tärgya az elbeszé¬
hasonlattal élve: az elso felvonäson a pajkos
ezèrt az asszonyert halt meg
lönek. Néhäny elévülhetetlen szépségü, melan¬
életkedv menüett-muzsikája libeg vegig. Itt-ott
arata egy pillanatra felébred,
chöliäs orosz regény is erröl tesz fejedelmi
egy-egy komolyabb motivum csendül föl, végül
kkal illeti a halottat, a ki a
tanusagot. De az egész vilägirodalomban
kegyetlenül disszonáns akkord tépi szét a csip¬
t esak szerelmeskedéssel tudta
egyetlen dräma sincs, a mely, bär à személyei
kés zenét. Fritz és Theodor mulat Krisztindval
amäsik pillanatban vege szakad jnem tudnak akarni es eselekedni, megis bele¬
68 Miczivel. Fritznek balsejtelmei vannak, a
Ujböl letiporja akaratät a sze- 1 markol a lelkünkbe. Eddig csupa nem aktiv j melyekröl tud Theodor is. Attöl fél, hogy az