5. Liebele
SeLSIe1 box 11//3
ez a halväny szinekkel, vékony vonalakkal,
asszonyszeretójének ferje mindent fölfedezett.
puha mondatokkal jätszadozó ember. De a
De a länyok elott titkoljak rosszkedlvüket. Ezt
lägy hangulatkeltésen tul sohsem jut el a
avidämsaggal älarczozott kedvetlenséget pom¬
drämai megräzäs szigorusägähoz. Lirai epikus 6,
pasan erzékiti meg Schnitzler. De a legszebb
aki csak rätévedt a szinpadra. (De tévedését
hangulat is, ha hosszasan nyujtózik el elöttünk,
unalmassá välik. Johb lett volna, ha a férj
Hogy a Nemzeti Szinhaz igazgatosäga
hamaräbb toppan be, elöbb hivja ki pärbajra
mièrt valasztotta éppen ezt a darabot, azt
Fritzet és igy még jökor megakadälyozza, hogy
könnyü kitalälni. Az igazgatösäg az intézet
a finoman rajzolt bohém-hangulatba belefárad¬
tagjainak soräba óhajtja szerzödtetni Med¬
junk. De a ferj esak akkor rebbenti széjjel a
gyaszay Vilmät. Krisztina szerepét pompäs¬
mulatökat, a mikor mär meg kezdjük unni
nak talältäk arra a czélra, hogy benne mu¬
a sejtésektöl beärnvékolt mulatozás mélabäju,
tassak be a Kiräly-Szinhäz egykori hires
de elszélesitett melödiaját.
Iluskájät és egy fövärosi kabaretnek ma még
A mäsodik felvonäsban komoly adagio
hiresebh diseuse-ét a Nemzeti Szinhäz közön¬
hangulata árad szét. Faust, azaz duodee¬
ségének. Elsö drämai müintézetünk vezetöje
kiadasa, Fritz clöször és utoljára ellätogat
szinte ätszellemülhetett a gyönyörüségtöl arra
Gretchen, azaz Krisztina lakására, Fritz, a ki
a gondolatra, hogy' tödul majd a kivänczi
a pärbaj elött van cs rossz végét sejti (az élet¬
publikum ahhoz a pikáns lätvänyhoz, a mikor
ben ritkán teljesül a sejtés, a szindarabokban,
abbrettli-divas drämai esillaggé finomul. Az
fäjdalom, majdnem mindig, a mi nem is
igazgatösäg rosszul spekulält. Az a kabaret,
beszorkänvsag), Fritz elutazäst szinlel és bu¬
a hol Medgyaszay Vilma eddig szerepelt, van
esuzik a länytöl. Voltaképpen az elettöl bucsu¬
a müvészetnek olyan komoly hajléka, mint
zik és ebben van melödia. A leány is tele van
a mestani Nemzeti Szinhäz. Es Medgyaszay
sejtésekkel, melyek beleilleszkednek a lägy
Vilma, ha a kabaret-müfaj szük keretében is;
adagio-hangulatba. Hegedük szava sir fel a
kimutatta mär, hogy drámai tehetség. A Nem¬
két lélekböl, de talán tulsägosan hangosan és
zeti Szinhäzban való fellépés magäban véve
tulsagosan sokäig. Végül ezt is megunjuk.
tehät az 6 szämára nem jelenthet müvészi rang¬
harmadik felvonás a gyäszé. Elvégez¬
emelést. Erröl csak akkor lehetne szó, ha ezzel
tetett. Krisztina lelkére gyilkosan zuhan rá
a fellépéssel különbnek mutatkozott volna a
a szörnyü hir: a kit mindenének hitt, mäs
müvésznó, mint a milyen eddig volt. Ez azon¬
nönek volt mindene, még az életével is fizetett
ban be nem következett. Medgyaszay Vilma
ezért a nöèrt, neki csak a nagy szerelem pihenö
Krisztinàján is tagadhatatlanul meglätszott
idöközeit adta. Es ekkor egy pillanatra tä¬
megtestesitöjének höditó intelligencziaja és
madni készül a halott es a sors ellen. Ebben
ritka kifejezó ereje, de azèrt a nagy agymunka
a sikoltasban a vihar läzadó zenéjének néhány
mellett csak alig — talán még leginkäbb a
taktusa hallatszik. De ez a harsogó dallam
szinmü utolsó felvonäsäban — jutott szóhoz a
ismét beleful a könyek tengerébe, a honnan
müvésznó lelkc is. Szivénck dobogäsät szerettük
kiemelkedett.
Mi tagadäs, hapgulatot tud olykor keltenij volna hallani, e helyett legtöbbször finom
ötvösmunkät lättunk. Krisztina jó megjá#
hoz pedig nem ez, hanem amaz kell. Kr
apja, az öreg Weiring, Cyhdzy rokons
alakitäsäban került elenk. Az agg i
a korral járó bizonyos természetes fogya
sokat nem tekintve, bebizonyitotta, hog
nem ütôtt számära a pihenés oraja.
derüvel töltötte be a szinpadot. Fritz 8z#
nyilván jobb hijan, Mészdros Alajosnak
Az a kis könnyelmüseg, mely Fritzben
van, egészen elsikkadt az 6 gyarló ala
ban. Megmaradt a melanchölia, melyet
ban Mészáros nem egyszer merö ügyef
sägga gyurt ät. Dezso Jözsef nehézkesen
Theodorja, Vizrdri Mariska ölomläbu N
Gyencs lucziferi férje, Keczert Irèn nem
jellegzetes szomszédasszonya éppen stils
illeszkedett bele a sokszor kétségbeejtöe
tatott és nem egyszer unalmasan ün
elöadasba.
A közönségnek a szinmü tetszett 1
nem is. A mikor a maga számära ki
halászui valami értéket, szivesen megt
halás volt érte. De a mikor alkalma
unatkozäsra, amugy istenigazaban kra
és köhögött. A nchézkes elöadäsnak bis
jelentékeny része volt abban, hogy à
zettel legaläbb egyforma legyen az u
De azért a jól nevelt közönség udvaris
a Béesböl hozzänk lerándult szerzövel
ben és a tekintélyes szakällu Schnitz
föszereplökkel együtt mind az elso,
mäsodik felvonäs utün négyszer-ötször
päk elé szölitotta.
Aszinmü ügyefogyott forditäsaèrt
Kévész Ferencz vällalta a sulyos feleld
Szilägyi