Liebelei
5. Mese1 box 11/3
appellältak, és nem volt többségük, akkor a külön bankot akarja. Kitenk Fuszul kesz. à neinzet eme politikaja¬
1
de


veredett egy asszonynyal, tele van balseite¬
mentälizmusäban szinte rá sem lehet ismerni
lemmel. Panaszkodik a barätjának, hogy az
mär à mai Schnitzlerre.
Szerelmeskedes.
asszony is rémképeket lät, azt hiszi, hogy a
Ebben a(Szerelmeskedéso-ben még jökora
— Schmitzler Arthur háromfelvonásos szin¬
férj les reájuk és mindent tud. Theodor meg¬
adag van a Birchpfeiffer Saroltäk erzelgössé¬
müve a Nemzeti Szinházban. —
nyagtatja és kérleli Fritzet, verje ki fejéböl
géböl, de a hangja mär uj, az erzelgése nem
ezt a veszedelmes és bünös szerelmet. Hogy
hamis „a témäja mélyen emberi és a megirása
A kinos franczia és a brutälis spanyol dräma
ezt a maga részéröl is elösegitse, meghivta
igazi poéta-kézre vall. Az egészböl egy erde¬
atän, amelyektöl a Nemzeti Szinhäz ez idei két
mära Fritz lakásäba azt a két kedves, egyszerü
kes és nem mindennapi irói egyéniség képe
premierjén borsödzott a közönség häta, maegy
leánykát, akikkel a minap ismertette meg ba¬
rajzolódik elénk. Hid ez a darab, amelyen tal
osztrák iró hoz kedves engesztelést a szivek¬
rátjät.
egy uj irodalom kezdödik, de nemesak a mä¬
nek. Schnitzler Artbur, a béesiek ré###zrü
Lätod, — magyarázza neki — ilyen sze¬
sok uj irodalma, hanem magäé Schnitzleré is.
és illusztris irója ez, aki ma végre nälunk is
relem kell nekünk. Szerelem, amely nem ha¬
Uj. de nem mändig értékesebb és még ke¬
szóhoz Jut a Liebelei czimü darabjával. Vagy
zudja a maga örökkévalösägät, amely moso¬
vésbbé müvészibb és készebb, mint a (Szerel¬
egy évtizeddel ezelôtt irödott ez a darab 63
lyogva kezdödik és szelid megilletödéssel er
meskedés.
szerzöje irt azôta több s talán jobb szinpadi
véget.
A gondolat, amelyet az iró e darabjában
müvet is, mégis örvendünk, hogy Töth Imre
Fritz örül a malatsägnak és mikor megér¬
drämai köntösbe öltöztetett, mély és minden
igazgató ma bematatja nekünk Schnitziernek
keznek a länyok, boldogan öleli magähoz
idökre szölö. A becsületes leánylélek tragiku¬
ezt a müvét. A pathologikus borzalmaktöl meg¬
Krisztinät, bäjos kis szerelmesét, akinek nem
mät eleveniti meg, azt a szerelmet, amely a
gyötört lelkeknek igazi üdülés lesz a die¬
tartozik örök hüséggel. De Krisztina, akinek
férfinak sokszor csak idôtöltés, jéha szerelmes¬
beleis, amely ismét a költészet derüjével ara¬
elsö, nagy szerelme Fritz, nem könnyelmü 68
kedés,
a leánynak pedig egész élete. Oi¬
nyozza be a Nemzeti Szinhäznak a közelmalt¬
bohó epizödnak tekinti szerelmét és bár is¬
vastuk mär ezt a gondolatot regényben, lät¬
ban bizony sokszor kompromittält deszkáit.
mételgeti: stadom, hogy nem tart örökké#,
tuk mär szinpadon, de megräzöbban sohasem
Ama tiz év alatt, amely a (Liebeleis — ma¬
lätszik, hogy ezt mégsem akarja hinni. Es
éreztük ezt a tragikumot, mint ebben a tör¬
gyar néven: Szerelmeskedés — ôta el¬
faggatja a fiut: ki volt az az asszony, akivel
ténetben, amelyet Schrätzler lejätszat elöt¬
maltkor lätta a szinhäzban. Nyugtalanitja ez
telt, Schnitzler darabja mär némi irodalomtör¬
tünk. Es mennyi egyszerüséggel, milyen mü¬
a dolog és aira meg uira visszatér erre a
ténrti patinät is kapott. Tiz év nagy idó, es kü¬
vészettel jätszatja le! Sehol rikitó szinek, soha
kérdésre. Jökedvü, bohem Kis vacsora kezdö¬
lönösen is az volt a legutöbbi évtized. Az uj
ordinäré, vagy izléstelen eszközök. A hazug
dik, amelynek tréfäi között eloszlik lelkéröl
päthosz, amely a régebben divatos német iräs¬
hangot, uj formäkat keresó irodalom legujabb
a felho. Theodor bort tölt, Fritz zongorázik,
mozgalmai, amelyeket a modernség jelszava
müvckben tombolt és Schnitzler tollät is infi¬
a länyok a bortöl. daltöl kissé felhevülnek, sôt
cziälhatta volna, näla elökelöen mérsékelt,
dränyitott, körülbelül erröl a tiz évröl datä¬
Krisztina barátnöje, Miczi, tänczra kerekedik
diszkrét, halk tönnsra vältozott. A darabban
lödnak. E mozgalmak elsö hirnökei között volt
ura.
Theodorral. A malatsäg eléri tetöpontjät. Egy¬
nincs egyetlen fölösleges szó sem, söt az el¬
a(Szerelmeskedéso is, amely tiz év elött valö¬
szerre csengetés hallatszik. Fritz kimegy az
hallgatäsokban gyakran több az ékesszölás,
sägos reveläcziökent hatott. A modern áram¬
elöszobéba ajtôt nyitni. A férj jött. A seité¬
mint a kimondott szöban.
lat azôta a szinmüiräsban uj medreket is väjt
sek tehät igazat beszöltek.
Az intim legénylakásban együtt van két
és mär a (Szerelmeskedéso is vieux jeu lett.
Fritz betuszkolja vendégeit egy mellékszo¬
fiatalember, két jó barät, Fritz és Theodor.
Maga Schnitzler is toväbb uszott az árral s
baba és bebocsätja a férjet, aki odadobja Fritz
ennek a régi darabjának kissé kávészagu szenti-1 Fritz, aki veszedelmes szerelmi kalandba ke¬
Lapunk mai szama 24 oldal.
A0 d
Sueh