Liebelei
5.— box 11/4
SZINHAZ.
Szerelmeskedés. Furcsa képe van
segy idö ôta a szinhäznak. Vilägosöltözetes
hölgyek, sötétruhas urak bokrétaja egyik¬
felül a päholyokban, mig mäsikfelül merö
üres päholyszemek. Mint mikor a napkorong
hegycsucs mögé ér. A hegy alatt ärnyék,
odabb napsütés. Nem lehetne a dolgon
segiteni? Dehogy nem. Keverni kell a pä¬
holyjegyet az eladasnal. Innen is, onnan is
kerüljön a päholyba közönség. Mindjärt
barätsägosabb a kép, a mi elébe tarul nézö¬
inek és szinésznek.
FArtur nemet ir0 „Szerei¬
mesker r aramasänak voll Szerdan a
bemutatója. A haromfölvonasos szinmünek
a cselekménye mindössze annyi, hogy egy
polgari csaladböl való fiatal leany eljár a
barätnöjével fiatal urak lakásara, velök va¬
csoralgat stb. Egyik fiatal urba a leány
szereimes lesz, a legény elcsäbitja, élnek,
szerelmeskednek, mignem a fiatal urat pär¬
bajban megöli egy férj. a kinek a feleségé¬
vel szinièn viszonya volt. Most ébred föl
az erkölcs a szereimes leányban. Ha —
ugymond — a szerelmesem szerelmet es¬
küszik nekem és ugyanakkor egy asszony¬
ert pärbajban esik el, akkor hät mije voltam
en neki: A szerelmese: Nem, hanem a
szeretöje. Es elrohan a szülöi häzböl, hogy
soha vissza ne térjen. Vagyis, hogy ön¬
gyilkos legyen.
Csakhogy egy jölnevelt, polgärt csa¬
lädböl való leänynak, mint a milyennek az
iró a szülöket s az otthon környezetét raj¬
zolja, kell, hogy ne csak a tragikuma utän
csöndüljön meg a lelkiismeret, az erkölcs
szava, hogy mije voltam en? Hanem mär
mitor mär a tiatal urnate a laiehsäba lep:
mit eselekszem en: S még mielött a kar¬
jaiba omlik; mije leszek én? Mert valo
ugyan, hogy a szerelem vak. De viszont
szabälv hogy a szinmü logikán épüljön
föl. Fökép, mikor nöi erény forog kérdés¬
ben, történjék bar a huszadik szazadban
d cselekvény.
Harsänyi Margit jutalomjätékának
valasztotta a darabot s a cimszerepet. Jä¬
tékos képességét ösmerjük, mert nemcsak
most tagja a szintärsulatnak, hanem har¬
madéve is tagja volt mar. Megjätszanivaló
szerepe tulajdonképen csak a végsö jele¬
nesben van, abban pedig összes képességét
megesillogtatta. Gond és lelkiismeret volt a
tanuläsan, vonzó- volt a megjelenése, igaz
a hangja, hü az arcjätéka es különösen a
gesztusai. Jätéktärsa Földes Dezsö volt,
kinek több melegseg elkelt volna a jätékán.
Igen jó tärsalgó-szinészpär Székely Lajos
es Sägi Säri. Jätszott még kisebb szerep¬
ben Nagy Dezsó, Nädasiné Jolan és
Farmosi.
Persze volt függönyeléhiväs meg vi¬
rag is.
Telephon 12801.
M
2
—
O l. österr. behördl. konz. Unternehmen für Zeitungs-Ausschaltte
Wien, I., Concordiaplats 4.
Vertretungen
2
2 in Berlin, Budapest, Chicago, Christiania, Genf, Kopen¬
hagen, London, Madrid, Mailand, Minneapolis, New-Vork,
Paris, Rom, San Francisco, Stockholm, St. Petersburg.
(Ouellenangabe ehne Gewähr.)
t aus:
4
6 Ausschf
FERIBUD RADIKAL, SOPRON
E vom:
4
Theater und Konzerte.
Liebelei. (Von Artur Schnitzler. Donnerstag,
Benefiz M. Harsänyis). Mant weiß nicht, soll man
dabei lachen oder weinen? Weinen ob des rührseligen,
sentimentalen Inhaltes oder Inhaltslosigkeit, lachen
darum, daß das sogenannte Stück auf den Theaterplakaten
fals „Lustspiel“ figurierte. Ueber das Stück ist weiter
nichts zu sagen, ein Konglomerat mehr=minder inhalts¬
und handlungslosen Geschwätzes. Frl. Harsänyi, als
Benefiziantin, hat ihre Rolle unserer Ansicht nach nicht
güt aufgefaßt. Eine sentimentale „Liebelei“ ist zumindest
ein äußerst selten vorkommendes Ereignis auf dem Gebiete
der leichten Liebe, jedoch ihr Streben, die Rolle zur
Geltung zu bringen, trug ihr seitens des Publikums
lebhafte Beifallsäußerungen und Blumenspenden ein.
Ein äußerst gelungenes Liebespaar repräsentierte Herr
Székely und Frl. Sagi Säri. Frau Nädasy war
wie gewöhnlich ausgezeichnet. Herr Nagy ist lobend
hervorzuheben. Es ist vom Direktor Nädasy sehr unprak¬
tisch, derartige Stücke zur Aufführung zu bringen.
Der Erfolg muß dabei ausbleiben.