Liebelei
5 box 12/5
ere en se n
tuk. A költö, a kit a multkoriban az ötvenedik ev¬
fordulóojan az egész viläg es különösen Ausztria
esodälata es tisztelete legszebb jeleivel halmozott
eitigazi költö. Erzékeny és rezonälo a szive min¬
den örömre es minden banatra. Finom, gvönged es
megható, elmélyedt es komoly bänatu, esillämloan
gunyos es szeilemes: de lengegenek, tchetsegenek
alapja mindenkoron a tiszta es nemes lira.
Es lira ez a szinjäték is. A diakos, mindenkor
forró es mindenkor lobogó szerelem verse es verse
egyben a kijózaffodäsnak, a halalnak is. Mint egy
diakdal, vidaman, boldog derüvel indul a darab
es szeremwel. Fritz Lobheimer (Psilander), a jó¬
mödu becsi diak, szeretöje egy gyäros feleségenek.
Zabolätlan erzéki szerelem cz, de a, könnyüvérü
Fritznek van mellette egy mäsik, egy gyöngéd,
idealis szerehmne is. Egy täncziskolaban megismer¬
kedik Krisztinnel, egy szinhäzi zenész länyával
es beleszeret. Erzi, hogy ez a szerelme az igazi.
A lany, a ki tapasztalatlan és naiy, rajong a
diakert. Fritzuek az aterve, hogy ha k##n lesz,
elveszi feleségül a leányt. De szerelmét löan
zavarja egy borus sejtelem: a gyärosne, való
viszonyänak nem lesz jo vége. A boldogräga tiszta
es édes mézét megkeseriti ez a gondolat. A leg¬
Szerelmesebb öräkban is vannak perczek, a me¬
Iyekben elkomorodik, a legédesebb esöktöl is ke¬
serü lesz a szäjaize olykor: mintha Crezné, hogy
e szereimes, jatékos élet mögött ott leselkedik a
haläl. Es tenyleg: a gväros raiön, hogy megesal¬
täk, kihivja pärbajra Fritzet es agyonlövi. Es a
ravatal mellett, a melyen a hült testben kihülten
fekszik az egykor oly forr5 sziv, megjelenik Krisz¬
tin is. Aläny erzi, hogy rä nézve vége van min¬
dennek. Elete ez a szerelem volt, eini nem tud
nelküle. Holten rogy össze kedvese ravatalánál.
Ez a dräma. Minden szerelem, minden bol¬
dogsäg mögött ott van a halal, a kijózonodas, —
mondja Schnitzler.
A mozikban epp ugy nagyszerü es hatäros e
darab, mint a szinpadon volt. A föszerepet, Fritz
Lobheimer szerepét a Nordisk filmgvär legkivälöbb.
es legnépszerübb szinésze, Valdemar Peilander jät¬
szotta cl. A szinész nagyszerü külsó tulajdonsägai,
ferlias s7épsége esak emelik jätékänak bensöség¬
teljes voltät. Tökéletesen megèrtette a darabot,
a költôt Psilander. Alakitäsa föler a leghiresebb
szineszek legjobb produkczióival es sokkal jobb
mindannäl, a mit eddig töle lättunk. Höditéan
elökelö és meghatöan finom. Ereztetni tudja min¬
denkor, legderüsebb perczeiben is, hogy a boldog¬
säga fölôtt lebeg a vegzet, a görögök Anankéja.
A rendezes a legjobbak közé tartozik, a mit
valaha moziban lättunk. Csodäsan szép plein-airek
vannak benne, s egészen elömlik rajta a bécsi
hangulat, a mely alaptönusa az egesz darabnak.
Nivó tekinteteben elsörendü produktuma a
Szerelmeskedes a Nordisk gyärnak, és elsörendü,
jelentös terméke az egész kinematogräfiänak.
A Szerelmeskedés különben eklatänsan jelzi
az utjät a mozinak. Ez, a legmüvészibb szinjäték,
lesz a mozi jövöje kétségen kivül. A mozirendezés¬
nek is ez a mödja: ügyelni a darab minden apró
nüanszära. A Szereimeskedes bizonyära igen nagy
sikert fog aratni, erre vall a mai föpróba hangu¬
lata i8.
Psilanderen kivül, a ki imädbinak számät biz¬
tosan megkôtszerezi ez alakitäsäval, a Nordisk
legjobb szinészei jätszszak a darab föszerepeit.
Augusta Blac a gyärosné &s Christin Fritz-Petersen
a Krisztin személyesitöje, Intelligens és finom
szidésznói a dan gyärnak. A darabot tökéletesen
megértve, finoman és elökelöen jätszanak.
Az ertékes frodalmi filmujdonsägot holnan
mutatja be a nagymezó-utczal Tiroli fényjäték¬
häz — elöreläthatéan nagy sikerrel.