simula, y sol: His azt eben is memondatam
volna need! Anatol kellere leli kevest, Max
pedig ket igaságot allait meg. Az elso, hogy a
fériak félnek megtudni a valot, még akkor is, ha
hatalmukan van megtudiat. A második, og
a nok még a mukan is hazana.
Pont. Ez az egesz. Amikor uira sztválik a füg¬
göny, egy is Alt-Wien-hangulato kapunk. Bes
egyik divatu kis utczáján vagunk, aminó a mo-
dern palotás foutczáktól egy-ket perczny távol¬
sagra ma is találhatok, samelycket jo smer min¬
denki, aki Bécsben járt. A sarkon egy marónis néni
gubbaszt a kemenczeje mellett. Surun hulla ho.
Karácsony-naja van, kes délután. Anatol tall¬
kozik a kis utcza Gabriella assonnal, akia
karácsonyi bevásárás utját járja. Beszel-
getni kezdenek. Oh, mondia Anatol, 5 is vásárolni
szeretne valamit, de az 6 helyzete nehezebb. Per¬
sze, mondia az asszony, valami kis külvárosi lányka
számára. Hja, azok megertik magat: Nem, ele¬
Anatol, nem ertenek meg, de szeretnek; a szalo¬
nokan visont megertenek, de szeretni nem akar¬
nak. Szeretnék valamit külden annak a maga kül-
városi leśnyanak, szó uira az asszony, de Anatol
tiltakozik: Ugan mit küldhetne neki; nem kell
annak perza szony, nagy allólámpa vagy por¬
czellánváza! Nem illenék az abba a rosszul meszelt
külvárosi padlásszobába, ahol csak egy rosszul og
petroleumlámpa viligit sahol egy szke lányka
ezekkel az egyszer savakkal fogja fogadni :
Csakhogy uira veled lehetek, des boldogsågom
Gabriella mélyen megindul sa kerében levo co¬
rot odaada Anatolta: Ezeket a virágokat vige
el neki s mondia meg neki, hogy egy asszony küldi,
aki szeren uyant tenui, mit 6, csakhogy nem
meri ! Az asszony egy kocsiba ugrik és eluni,
Anatol pedig tünde marada utczan. Kezében
a csokor es seitelme sics rola, hogy most mit
csinaljon vele. Valami kopott kis midinette lé a
gesztenyéssátorhoz. Anatol ránéz, a szemuk tall¬
kozik s kezében a virgokka, mosolyoga lejta
leśnyka után.
Most a Bucsuvacsora követketik. Egy ele¬
gans hotel cabinet particulier-jeben il Anatol és
a barátja, Max. A virágdises asztal gyönyörien
meg van teritve. Nem is tudo. mondia Anatol
a barátjának — milyen unnelyes alkalom z!
Talan meckéred Anne keit? — kerdezi Max.
Még ennel is unnepélyesebbalkalom. Szakitok vele.
Ez a bucsuvacsora. Csak tudnám, hogy mondam
meg neki! Aztán megérezik Annie, a kis ballet¬
lány. Nagyszer étaga van. Ostrigt esik és
sok-sok pezsgt istik. Ma be akar csipni, mert
most már jó ideig nem ehetik ilyen finom vacsort.
Biz ez a bucsuvacsorank, — mondja Anatolak.
Hogy érted exte — pattan fol a ferri. Igen
mondia nie szeres ago Salmes egy
szegény fiuba. Ezt az érzest eddig meg soba nem
ismertem Sext csak igy, eges können a
szemembe vågod? — dühöng Anatol. Hiszig be¬
szeltük meg, sonda roppant egyseren a lány;
ha egyszer megunjuk egymast, vagy mást szere¬
tink, szepen megmondjuk egymásnak es bekeben
elválunk. De Anatol, a hiuságában megsrett Ana¬
tol nem eri be exzel s szony patalát cap. Es
dühösen odavaga: Hat tudd meg, en sem szeret¬
lek már! Nem! Mert mást szeretek. Már rég szaki-
tani akartam veled es már régota meg is callak
zal a másikka! Ez már sok. Annie veszi a kalap-
jat, felltiétés megy. De na bol mé vistazo
emlékek lim-lomai kööt. A legszebb emléke, be¬
szli, egy egeszen porra fonnyadt virg, amely egy
papirosba zárva kivil est a fölirst viseli: Epizód.
Ez volta legszebb, leggyönyörüb regén. Regény,
amely mindössze która hosszat tarkott. a con¬
goránal ult, de a pedalt nem hasznalhatta, mer
a leśny a lábaiho kun odott s fejét az ölbe
hajotta. O zongorázott, le csak a baljaval, mert
job keet a leśny az akého szoritotta. Gyönyöri
májusi alkonat volt s Anatol bistosan tudia, hogy
Bianca, mert 6 volt a lány, ebben a pillanathan
felmagasztosulva szerette et ses lényt ez a
szerelem töllötte be. Ennek a szent és szepsges
délutánnak az emlekul adta neki et a rozsát.
Azota nem talalkoztak tobbe, de bizonos, hoy
Bianca est a ket rat, amig csak él, nem fogia el¬
feleiteni tudni soha. Bianca pedig vándortruppa-
val ismet a városba érkezett s'épp most jo Max
látogatására. Max elbe vezeti Anatolt: Ime egy
keves, régi ismerd! A leany csak nez, de kap-
telen vissazemlékeni ra. De egyszerre emlékeni
kezd: Oh, tudo már, hogyne! Hissen mi nagyon
jó barátok voltunk valamikor! Varjon sak, hol
is talalkoztunk?... Tudom már, Pétervaron, ugy-e?
... Anatol szomoruan távozik baráta lakásáról,
Max pedig megmagyarizza Biancanak, hogy ki ez
az Anatol. A leśny elszomorodik: Istenem, iste¬
nem, csakugyan Anatol! De hat an ember anni
mindenkivel talákozik az éleben! Kérd meg it,
hogy ne haragudon rám, en nem tehetek rola,
de annyira hasonlit egy pétervárihoz...
Az Epizód után, amely elmés, for, mégis
oly bánatos peldázata az illuziok megsemmis lésé¬
nek, a «Legénybucsu követezik, amely a leg¬
mulatsagosabb kép valamennyi kööt. Tökletes,
bohat. Anatol a házassaga elotti estén, a le¬
gényby sujárol hazamenet, nagyon boldogalannak
es nagyon egyedlállónak érezte magat, hat el¬
ment egy mulatóba s takoot Ilonaval, régi
kevesével, aki eljotta lakására s most már nem
is akarja egyni Anatolt többé soha. Már mas¬
nap délelött van s Anatolnak az eskuviére kel-
lene késznie. A legképtelenebb, legbohatosabb,
fejtetóre álitott helyzetek kerckednek ebböl, ame¬
lyeknek az elmondását meg sem kisérelük. z
egés fe vonás alatt nem jon i a kaczagasbol az
ember. Az ájuldozó Ilonat végre is azzal nyug¬
tata meg Max, hogy nem kell azert lemondania
Anatolról, aki továbbra is a kevese maradat,
sôt most még jobblesz, mert szeremet most még
a boszu najszer érés is meg fogja édesiteni.
Megoszuhata magt a feleegen, aki Anatolt el¬
raholta tole. A boszu gondolata vegre is lecsilla¬
pitja Lonat, aki megbekl.
Ez az utols kép Schnitzler czikluban.
Erdetileg meg ket kép van, az agonien es a
Der Denkstein, czimu, de a szinpadokon mindenütt
csak et az t képet jatzik, Az Anatolt Bir
Lajos igazin pompaan forditotta es egeszen bi¬
zonyos, bogy a keves münek viharos sikere les
a mai bemutaton.
A Magyar Sinház az Anatole el ával ist
remekel. A czimszere Goth eben van, ki
ezuttalisme egyniségéhez illo pomás szerep¬
hez jutott. Kiváló intelligenciaja, végtelenil sze-
rettetremet egynisée, elegans jatka és minden
tekinterben müszi alakitása hlás teret talalt ebben
a nagyszerszereben. A legnagybb diceret illet
Z. Molnár Lászlot is, akinél kevesebb szinst
alig ismerink. Saz Anatolan jaloses reserva¬