Ongyilkossag a gyermekenhelen.
Makóról jelentik: A délvidéki fosztogató
banda volt feje, Gecsei Sándor 13 éves fia
tegnan Kovácházán, hova a gyermeken¬
holy kata, felakasztotta magat. A fut va-
lami tanusagtétel miatt a brosaghoz beide
tek solvasgatván az idées, amelyen az is
allott, hogy kilönbeni elövezettetés terhe
alatt. Ettl a fu megijedt is est be juvan,
mint pusztitotta el magat atyja, mikor a
sendörök mar majdnem elogik, kötelet
keritett és a padláson fölakasztotta magat,
Otszáz halász életveszedeleben.
Revalból táviratozza: Lavensari sziger
leszakadt egy jégtabla, amelyen 500 halasz
volt. A halaszek sors bizontalan, mithy
a tenger hallámai maukkal sodorták a jeg
táblát.
Egy iskola katastrofaja.
Novoroszi szkból táviratozzák: Abge falu¬
ban, amely a Fekete-tengerhez közel van, egy
lavire elsdorta az iskolepletet. Tizenket
fiu es hat felnött meghalt.
A képiselä-piknik.
A hétiön tartando képiselöi piknikre a jelente-
zések nagy számban törtennek és abbol már elöre
is következtethet, hogy a piknok, bar a farsang
végén rendezik, az idei mulatsagok legsikerül¬
tebbe lesz. A Budapesten jelenleg id diploma¬
cziai kar szamos taja, valamint a delegació lé¬
sese alkalmablitt tartózkodo notabilitasok je¬
lentettek be roszvételüket. A rendez sé a Magyar
Kereskedelmi Egyesulet disztermet pazar virag¬
disszel valoságos télikertté allakirjat. A tancz-
rend kilön erdekessée, bogy nemesak tanczrendul
fog szolgalni, hanem eges éven at keves emléke
marada hölgeknek, akik a mulatsagon ott lesz-
nek. A rendez ség kéri azokat, akik jegyeiket eddig
nem vetek meg. hogy tekintettel a nagy számban
menilatkozó kszulödsekre mento el valtak
meg jegyeiket, nehogy a rendez sé az utolsó pil¬
lanathan abban a helyzehen legen, hogy ne tid¬
jon minden jogos ignyt kielégiteni.
Eltunt füszerkeresked.
Ma bejelentetté a fkapitányagon, hogy Bal-
may Gyula harminczhárom éves füszerkersked
a Luza-utcza 10. samu lakasárol elt voorts
azota nyoma veszeit. A rendorsig keresi,
A fekete rendörörmester.
Kevés ember van a vilagon, ainek az éle¬
teben anni bizarr szenzació fordult volna
el, mit Glegle Unibaldo herczegeben, aki
Dahome egykori szultanjának a fia. Mikon
atyja francia számkivetésben mehalt, a
if herzog belépetta kettes számu agiri
idegen-légiba. Itt nem tetszettek nek az
allapotok, otthagyta tehat Afrikát és ment
genesen Parista. Megakaritott pénze
csak igen kevés ideig volt elég; munka után
kellett néni. Dahome királyi sarja ballott
a Montmartren egy mutatványos bode ki¬
kialtojának. Ebben az uj hivatalában kitu-
noen bevalt, sot, mint mondják, nagysze-
rien értett abhor is, hogy kell kellemetienne
valt vendégeket egy gyönged, de erélyes
lbmodulattal a bódébol estávolitani. Most
változás állott be az életében, amennyiben
— mint nekin Parisbol irja, — Glegle
Unibalo herczeg belépett a parisi rendor¬
séghez, mint rendörörmester. A fekete four
kilönben boldog völegen is. A napokban
tartotta eljeyset egy zöldsges kofa, va¬
loszinileg kilöns ils lenával.
a.

„Also spielen wir Theater,
Spielen unsre eigenen Stücke,
Frühgereift und zart und traurig
Die Komödie unsrer Seele,
Unseres Fühlens Heut und Gestern
Böser Dinge hübsche Formel ...
Ez a hat sor Hugo v. Hofmann¬
sthal „Anatole prológusaból valo, me¬
lyt Artur Schnitzler irt a béci aes¬
keták világának ez a legkövetleneb es
hozzánk legkeleb alló taja, ainek
idealja ugy rzem a Watteau mivé¬
szete lehet, melyet ugyanebben a prológus-
ban emlit meg. Az „Indifferent" pikáns
koketteriáját és keeses komolysagát, a
szinrythmusainak elhalkulását és mégis
csudás melegségués fris temu melodiajat
érzem ki és látom meg mindazokól, amit
Schnitzler ebben a cziklusaban elmond a
nörl, a ferirol es a szerelerl.
Hat sor a prológusbol sogalva
rzem benne mindat, ami zeket a külön-
alló képeket (a szipadon sak tôt jel-
lemi es organikusan összefiz. Jätszun
szinházat — es jatszszuk a magun életé, à
mindenkivel kööset, azokat a tipikus éle¬
tredekeet, amelycket legleba nanso-
kilömbözternek egymästöl. Az éleinknek
egy vonatkozását, a legkedvesebbe, a leg¬
vidamabbat és a legszomorubbat, a lege¬
sesebbet és a legkomolyabbat. Es mindat,
ami e köre soportosul, sépen és kevesen.
Es el jászszák... Egy como apro jelenetet
a mi életunkböl, egy como apro intimität
ackbó a mindenki alta megelt apro mis¬
teriumokbol, amiket eströ-esere ugy hiv¬
nak, hogy szerelem. Es elejtöl végig,
amin jatzszák, amin mondjak: za nagy
köössig tart lekötve bennünket. Vala-
hogyan egeszen másképpen vagunk és
masképpen erzänk ezekkel az Anatol-jele-
netekkel szemben, mit erzünk minden más
szinpadra alkoot vagy sinpadra alkama-
zott emberi törtenettel zemben. Mutta
köösségink csak egy érésheli. Azember,
ott font a szipadon szenved es mi bosza-
kodun sig továb. Mi mindig lent un
a nezteren es külön vagunk és kilön éren¬
zük magunkat az erzéseink egybehangold¬
nak a szinpaddal, de a gondolatain kilön-
allón végik a maguk szabad utjá. A nagy
emberi közösségeket pedig legföljeb meg¬
allapitjuk, de mindig egy kiviles né¬
pontbl.
Az Anatollal szemben másképpen van.
Valami boszorkányság lehet benne, vagy
csak igazi és risi muszet. (His min¬
den müszet boszorkansag.) Talán éppen
a szimpla egyszereg az, ami benne gaz
mivés et es ami boszorkansa. Lent a
nézteren supa Anatolil, gazdagabbak és
szegényebbek, még tunábbak vagy ser¬
nyebbe, feriak, akik szerette es szeret¬
lettek, sokszor s mindig emulan; mind
me van gyöödve, hogy a életében elo-
forduló minden egyes epizód-szerelem csak
az vé, minden másétól es mástó elkilöm-
bö. De font a szipadon az Anatol jele-
neteit játszszák, az elst, vagy a negredi-
ket, vagy az ötödiket, his a mindegy, és
mi egés nudattanut uja áteljuk ze-
nek a mi sajat kilön köössé nélkul val¬
nak hitt szereimeinket. Anatol gyas
mi nem ait érezzik; ja de gravez a
Anatol, hanem igy: Mikor is?... Igen