VI, Allgemeine Besprechungen 1, Goth Ernö, Seite 2


Jet
0
box 36/1
1Tprints
219 —
Elsó nagy szinhazi sikerét Schnitzler egy finoman äterzeit Szinmüvel
aratta, mely czeknek a szeretó leänyoknak a tragédiäjät ville Szinpadra.
A -Liebeleie voll ez, mely még most is a legjobb, speciälisan bécsi
darab. Alapgondolata eme pompäsan talälo lokälis szinekkel megfesten
jeleneteknek a szerelmesek vilägäban uralkodó nagy igazsägtalansäg. a
mely ezeket a tapasztalallan és odaadó teremtéseket blazirt kedvesükkel
szembeällilja.
Még szembeötlöbb Schnitzlernek igazsägos megbotránkozäsa azon
sivar filiszterlelkek felett, akik orrfintorgaló megvetéssel nézik le ama
szegény, semmiféle hazug convenlióba nem takarödzé leänyokal,
egy mäsik szinmüvében, a -Märchen, czimüben. A darab a szinpad
vilägäban jätszödik le, mint Schnitzlernek annyi mäs müve. Hisz éle¬
lének java részét szinészkörökben töltötte, bär hosszu ideig mint gya¬
korló orvos müködöll. A darab höse, Fedor hevesen liltakozik az
elbukott leányokröl szóló felfogäs ellen. Az ellen, hogy az asszonyt,
aki mindig meg tudta örizni a lätszatot, lisztességesnek mondjäk, mig
a leányt, ki egy izben engedett a természet szózatänak, vére hevesebh
lüktetésének, tisztességtelennek tartjäk, beletaszitjäk egy örvénybe, mely
ôt örökre elnyeli. De megmutatja a darab azt is, hogy még ezen szere¬
lemnél is erösebb Fedornak feltékenysége ama asszony mulljára, akit
rajongäsig szeret, és végezetül be kell ismernie, hogy ó még maga
sem lud felemelkedni sajät magasabb vilägnézetének szinvonalära.
Mär ezen darabjäban is komoly szociälis témät erint Schnitzler,
a polgäri moral es a meghajolni nem tudo conventio ellen iränyulo
daczos ellenkezése mär itt mutatkozik. Két legközelebbi darabjäban
mär teljes kifejlésében lätjuk ezt a felfogäst. Különben is Schnitzler
lelkületében hol a poctikusan eltünddönek szubtilis erzése, hol pedig
a tärsadalmi elöitéleteket ostorozó éleseszü kritikusnak logikäja nyer
lulsulyl. A -Freiwilde és Das Vermächtnisse cimü darabjäban esak
ez ulöbbi szerepel. Az clöbbi hevesen tämadja a katonatisztek oktalan
fennhéjäzäsät, melylyel azon asszonyokkal szemben viselkednek. akik
nem larloznak az ugynevezeit färsasäghoz, es egyuttal erös, de igaz¬
sägos kifakadäsokkal fordul annyira agyondicséri culturänknak leg¬
nagyobb szégvenfoltja, a pärbaj ellen.
A mäsik darabban azt a sajätos, tarthatatlan helyzetet fesli, a
melybe egy fialal nd kerül, akit hirtelen elhalt szerelmének utolsó
kivänsäga folytän ennek, a legelökelöbl polgäri körökhez tartozé csa¬
ladja befogad. Melyen äterzeit keserüseggel ällitja pellengère Schnitzler.
szükkeblüségét es hazug telletésél annak a jó färsasägnak, mely egyre¬
mäsra hangoztalja a legszebb fräzisokat szeretetröl, kötelességröl és
kedelyröl, alapjäban véve azonban minden meggondolas nélkül fel¬
aldozza szivének legjobb sugalmait is az ugynevezett -uri modornake.
Schnilzler mindezen darabjaiban. mint lätjuk, a tendencia lolul

00



800