—.—
Of
box 36/1
Panphietsbrints
220 —
elôtérbe. A maga nemében päratlanul állö könyvében az-Anatol-ban
azonban mär mint a modernül ätformälódott emberi lélek legfinomabh,
legérzöbb felismeröje és megfigyelöje szerepel.
Müvészetének alapzatät a futölagos nemi viszonyok képezik; az
itt felmerülö problemäk szinte szükségszerüen felkeltették benne az
orvos és psychologus kutató szellemét, s analyzälásra ösztönözték. Igy
azAnatole nem egyéb mint ilyen lelki analysisek gyüjteménye kei
dialogizält történet formäban. Természetesen itt is mindvégig a nök
azok, akiknek legbensöbb érzését és gondolkozäsät, legrejtettebb, félig
öntudatlan lelki emotiöit finom ironiával fedi fel elöttünk. Miután
azonban Anatol, a mindig szerelmes Anatol a föszereplöje mindezeknek
a futölagos viszonyoknak, igy az ö lelkébe is beletekintünk. Néhány
lapon temérdek tapasztalatät tömöriti itt és senkinek sem sikerült még
több szerencsével, mint éppen Schnitzlernek az ö -Anatole-jäban, a
könnyüvérü Bécset minden bänatos humorával, mosolygó önironiájával.
asszonyainak okossägäval ecsetelni. Eppen ezért még hosszu idön ät
megmarad az -Anatole a legjellemzöbb „bécsie könyvnek és az isju
Németorszäg egyik legkivälöbb produktumänak.
A modern szerelmi élet problemäiba való behatoläs Schnitzler kéi
novellakötetében is nyilvänuläsra jutott. Sterbenz czimü novelläjäban
az orvos-lélekbuvär alapossägäval rajzolja meg egy a biztos halalnak
elibe nézö ifjunak utolsó életévét. Oldala mellett hiven kitartó szerel¬
mese tärsasägäban éli le napjait, miközben egyre gyötrik a féltékeny¬
ségnek legkinzöbb keservei, melyeket csak idöröl sikerül csillapitani
Erzéki élete utolsó fellobbanásainak és a folytonos reménységnek, hogy
talán mégis felgyógyul. Befejezésül sajätkezüleg vet véget életének.
Schnitzler legmesteribb novelläja-Die Fran des Weisene cimen
összegyüjtött novellakötetjének utolsó darabja: -Die Todten schweigen:.
Bämulatos az a finomsäg, melylyel itt a nöi szivet boncolja. Egy olvan
nöi szivet, amelyröl ugy tetszik, mintha belsejében csupán csak josäg
foglalhatna helyet, s mégis csak alkalomra vär, hogy bemocskolja a
durva egoizmus. Az asszony kirändul szeretójével a szabadba. Utközben
felborul kocsijuk s a fiatal ember bezuzott fövel holtan terül el a poros
orszäguton. S az asszonyt elfogja a gyäva félelem, a compromitälästöl
tartva, vadul szalad a helyröl; mégis amikor hazaér, nem tud uralkodni
felinduläsán s mindent bevall az urának.
Realizmusának ezen alkotäsai utän, nemsokára ismét felébred
Schnitzlerben a szabadon csapongó fantaziänak költöje. Härom egy¬
felvonásos jelzi ezen idöszakot: -Paracelsust.Die Gefährtin:*) é8
„Der grüne Kakadus. Utöbbi mindenesetre a legsajátosabb. Schnitzler
Magyarul megjelent Fridrik Imre forditäsäban a „Müvészviläg“ mult
évfolyamäban.
00


gos
115
zi
etéb
-Der S
utolsé napjait tärja
a väros megsemmis
a mely minden jelen
tulajdonképi irányä
Egy idöközben
Anatole tökéletes
gének lulajdonképe
Tulajdonkép olyasf
Analol az elsó kör
kät, a szerelem elsd
met, a megtérést. A
löbb sexualis jelene
es természetessége
került könyvärusi f#
szét néhäny példán
Az elmondotta
jeit väzoltam és
bizonyára ät fogja
feladat, az 6 vältoz
benne valami kritik
merengés, litokzatos
talán ki sem fejezh##
a legnagyobbaknak,