2. Cuttings
A
—
Rostand Edmond
francia drämairó, à fran¬
cia verses dräma viläg¬
hird képvisclöje. Elsö
müve, Les Romanesques
(A regenyesck) a pärisi
Comédieben került szin¬
re 1894-ben nagy siker¬
rei lrói pälyäta a Cyrane
de Bergerac cimü drä¬
mával kuhntndtt 1897-
ben. Nagy sikere volt az
„Aiglon“ (Sasfiók) cimd
darabiával is (1900), a
mely as isiu reichstadti
berceg tragikus sorsät
tärgyala. A „Chantecher“
chud darabia (1909),
melyet vildgszerte feszült
vürakosüssal fogadtak,
nern sikerüst. Rostand
1902 öie a fruncia Aka¬
demin tagla. Neiétöl, ak!
magn is irönd (Rosemon¬
de Gérard) nemrég eivält.
Fa, Maurice Rostand
ezinten költö. Rostand az
ev legnagyobh részéhen
a Pyreneusolsten lakik,
Arnaga nevst fejedehni
kastélyban. 1864-ben szü¬
letett gurdag esaldböl.
%
Kipling Rudyard
a legnagyobb 6l5 angol
irö. Az indiai (bombay-i)
születésü, de angol ezär¬
mazäsu költöt dzsungeli
allatmesél és egyéb exo¬
tikus indial történetei tet¬
ték vilägliirüvé. Az eibe¬
box 38/4
SZ
Gr
Se
Mrol
Irta ée rajzolta: Szini Gyula.
2
Ne
S
J 2
6
S
7
#
49
Lemaftre Jules
Bernard Shaw an¬
a mai francia trodalom
gol drämairó, a sziget¬
egyik legnagyobb büsz¬
orszägnak ma kétségte¬
Butaille Houri, a
lenil a legnepszerübb,
kesege. Mint novellista,
legnevesebb francia drä¬
regényiró, szinmüiró és
sampadi
legismertebb
mairök egyike, akinek a
kritikus egyuränt a legel¬
szärmazasu.
eröla. Ir
müveit az egéez vidgon
sök közé tartozik. 1896
mint Oscar Wilde volt.
lätszäk. Bataille finom
ôta a tranch Akdémi
A brift flegma ellen So¬
tönusu brat költemé¬
kälg szenrvedélyes kür¬
tagia és egyik legtekin¬
nyekkel Lépett föl és elsö
telyesebb oszlopa. Loma¬
delnet folytatott. Volt
darabjait is ez lrodal¬
Itro-t, mint a franch
szocialista agitätor, nép¬
mibb, nemesebb hang jel¬
konzervatlviamust és tna¬
szönok, zenekritikus re¬
lemezte. Néhäny döntö
dicionalizmus vezércimé¬
génviró, de az angolok
sikere utän a közönség
jét Emiképp mint Am¬
nem akartak tudomäst
legkedveltebb irói közé
tole France ellenläbasät
venni röta. Még szinpad
szoktäk emnlegetni. Ot
sem akadt a ezindarab¬
nyültan vagy titokban
évig a politikai kündel¬
lai szämdra, amelyeket
azzal vädolják, hogy tul¬
mekcböl is kwvette a re¬
„Unpleasant Plays“, nem
sägosan sok engedményt
szét, a „Patrie Fran¬
mulatsägos, nem tetsze¬
tesz a szinpadnak, Egyie
caiso“ novü mozgalom
tös darabok chne alatt
élére äblt Barrés, Brune¬
mal Pärls legerdehe¬
foglalt össze. Shaw ha¬
tière, Coppée frötärsai¬
sebb iröl arcainak Bata¬
maräbb tudta meghödi¬
val együtt. Ez az ôt &v
ille. Remekül megezer¬
tani a nèmet frodalmi vi¬
ki is esctt irodalmi mü¬
kesztett drämält nyelvé¬
lägot, mint a londonit, a
ködéschöl. Arnäl nagyobb
nek erôteljes, izzó költöi
mely esak lassan adta be
örömot koltett, amikor a
ereie esak emell. Bataille
neki a derekät. Shaw te¬
politikának hätat fordi¬
még siatal ember. Darab¬
kintélyes drämairól pod¬
tott és uira egészen az
jainak nöt föszerepét
gyäszäböl a „Candida“ &s
szentelte
trodalomnak
Bertha Bady szinésznó“
„Cgesar and Cleopatra“
magät. Lemaftre 1853
szokta jätszanl. Bataille
magasodnak ki.
äprlis. 27-En született
festö is és kiällitäsokon
Wennecy-ben (Loiret).
szokott szerepelni.
□
2
7
a
*
10
7 2.
A
A
LajieunesseErnest
Sem Benelli, olasz
Schnitzle
francia iró és kritikus, a
Thür a modern irodalm
drámairó, aki néhäny év¬
„Le Journal“ frodalmi
Bécsnek egyik legnép¬
vel ezelött „La Cena
chroniqucurle. Egyike
szerübb képvisclöle. Elö¬
detla Beffe“ (A gunyva¬
azoknak a neveknek, a
kelö iröi kvalitäsai, bö
melyeket Päris fodalmi
csora) cimü történelmi
invenciója, kitünd em¬
köreiben a legnagyobb
darabjäval tünt föl, a
berismerete, finom tonu¬
tisztelettel emlegetnek.
fek
humá
nyflván
hall Caine eswik
tet tärgyalla. Legutöbbi
regönyet a londoni köl¬
csönkönyvtürak erkölcsi
okböl mellöstek es tete¬
mes anyagi kürt okoztak
ezzel a szersönek, aki
különben dusgandag emn¬
ber 6s Man szigeten
Greeba Castie-ben fese¬
deimi kustélya van, ahol
nelével együtt 6l.
#N
50
7
S
Gelswerthy John
angol drämairó 68 re¬
gényirö. Neve csak né¬
häny év öta hatost sit a
La Manche csatornán, de
ma mär a viläghir feié
evez. Galsworthy tärsa¬
dalmi regényeivel tünt
A
—
Rostand Edmond
francia drämairó, à fran¬
cia verses dräma viläg¬
hird képvisclöje. Elsö
müve, Les Romanesques
(A regenyesck) a pärisi
Comédieben került szin¬
re 1894-ben nagy siker¬
rei lrói pälyäta a Cyrane
de Bergerac cimü drä¬
mával kuhntndtt 1897-
ben. Nagy sikere volt az
„Aiglon“ (Sasfiók) cimd
darabiával is (1900), a
mely as isiu reichstadti
berceg tragikus sorsät
tärgyala. A „Chantecher“
chud darabia (1909),
melyet vildgszerte feszült
vürakosüssal fogadtak,
nern sikerüst. Rostand
1902 öie a fruncia Aka¬
demin tagla. Neiétöl, ak!
magn is irönd (Rosemon¬
de Gérard) nemrég eivält.
Fa, Maurice Rostand
ezinten költö. Rostand az
ev legnagyobh részéhen
a Pyreneusolsten lakik,
Arnaga nevst fejedehni
kastélyban. 1864-ben szü¬
letett gurdag esaldböl.
%
Kipling Rudyard
a legnagyobb 6l5 angol
irö. Az indiai (bombay-i)
születésü, de angol ezär¬
mazäsu költöt dzsungeli
allatmesél és egyéb exo¬
tikus indial történetei tet¬
ték vilägliirüvé. Az eibe¬
box 38/4
SZ
Gr
Se
Mrol
Irta ée rajzolta: Szini Gyula.
2
Ne
S
J 2
6
S
7
#
49
Lemaftre Jules
Bernard Shaw an¬
a mai francia trodalom
gol drämairó, a sziget¬
egyik legnagyobb büsz¬
orszägnak ma kétségte¬
Butaille Houri, a
lenil a legnepszerübb,
kesege. Mint novellista,
legnevesebb francia drä¬
regényiró, szinmüiró és
sampadi
legismertebb
mairök egyike, akinek a
kritikus egyuränt a legel¬
szärmazasu.
eröla. Ir
müveit az egéez vidgon
sök közé tartozik. 1896
mint Oscar Wilde volt.
lätszäk. Bataille finom
ôta a tranch Akdémi
A brift flegma ellen So¬
tönusu brat költemé¬
kälg szenrvedélyes kür¬
tagia és egyik legtekin¬
nyekkel Lépett föl és elsö
telyesebb oszlopa. Loma¬
delnet folytatott. Volt
darabjait is ez lrodal¬
Itro-t, mint a franch
szocialista agitätor, nép¬
mibb, nemesebb hang jel¬
konzervatlviamust és tna¬
szönok, zenekritikus re¬
lemezte. Néhäny döntö
dicionalizmus vezércimé¬
génviró, de az angolok
sikere utän a közönség
jét Emiképp mint Am¬
nem akartak tudomäst
legkedveltebb irói közé
tole France ellenläbasät
venni röta. Még szinpad
szoktäk emnlegetni. Ot
sem akadt a ezindarab¬
nyültan vagy titokban
évig a politikai kündel¬
lai szämdra, amelyeket
azzal vädolják, hogy tul¬
mekcböl is kwvette a re¬
„Unpleasant Plays“, nem
sägosan sok engedményt
szét, a „Patrie Fran¬
mulatsägos, nem tetsze¬
tesz a szinpadnak, Egyie
caiso“ novü mozgalom
tös darabok chne alatt
élére äblt Barrés, Brune¬
mal Pärls legerdehe¬
foglalt össze. Shaw ha¬
tière, Coppée frötärsai¬
sebb iröl arcainak Bata¬
maräbb tudta meghödi¬
val együtt. Ez az ôt &v
ille. Remekül megezer¬
tani a nèmet frodalmi vi¬
ki is esctt irodalmi mü¬
kesztett drämält nyelvé¬
lägot, mint a londonit, a
ködéschöl. Arnäl nagyobb
nek erôteljes, izzó költöi
mely esak lassan adta be
örömot koltett, amikor a
ereie esak emell. Bataille
neki a derekät. Shaw te¬
politikának hätat fordi¬
még siatal ember. Darab¬
kintélyes drämairól pod¬
tott és uira egészen az
jainak nöt föszerepét
gyäszäböl a „Candida“ &s
szentelte
trodalomnak
Bertha Bady szinésznó“
„Cgesar and Cleopatra“
magät. Lemaftre 1853
szokta jätszanl. Bataille
magasodnak ki.
äprlis. 27-En született
festö is és kiällitäsokon
Wennecy-ben (Loiret).
szokott szerepelni.
□
2
7
a
*
10
7 2.
A
A
LajieunesseErnest
Sem Benelli, olasz
Schnitzle
francia iró és kritikus, a
Thür a modern irodalm
drámairó, aki néhäny év¬
„Le Journal“ frodalmi
Bécsnek egyik legnép¬
vel ezelött „La Cena
chroniqucurle. Egyike
szerübb képvisclöle. Elö¬
detla Beffe“ (A gunyva¬
azoknak a neveknek, a
kelö iröi kvalitäsai, bö
melyeket Päris fodalmi
csora) cimü történelmi
invenciója, kitünd em¬
köreiben a legnagyobb
darabjäval tünt föl, a
berismerete, finom tonu¬
tisztelettel emlegetnek.
fek
humá
nyflván
hall Caine eswik
tet tärgyalla. Legutöbbi
regönyet a londoni köl¬
csönkönyvtürak erkölcsi
okböl mellöstek es tete¬
mes anyagi kürt okoztak
ezzel a szersönek, aki
különben dusgandag emn¬
ber 6s Man szigeten
Greeba Castie-ben fese¬
deimi kustélya van, ahol
nelével együtt 6l.
#N
50
7
S
Gelswerthy John
angol drämairó 68 re¬
gényirö. Neve csak né¬
häny év öta hatost sit a
La Manche csatornán, de
ma mär a viläghir feié
evez. Galsworthy tärsa¬
dalmi regényeivel tünt