1
4

—
Rostand Edmond
francia drämairó, a fran¬
cia verses dräma viläg¬
hirü képviselöie. Elsö
müve, Les Romanesques
(A regényesck) a pärisi
Comédieben került szin¬
re 1894-ben nagy siker¬
rei lrói pälyäta a Cyrano
de Bergerac cimü drä¬
mával kuhninäft 1897-
ben. Nagy sikere volt az
„Aiglon“ (Sasfiók) cundi
darabiával is (1900), a
mely az isi reichstadti
herceg tragikus sorsät
tärgyahe. A „Chantecher“
chnü darabia (1909), a
melyet vildgszerte feszült
vürakozüssel fogadtak,
nem sikerük. Rostund
1902 Ote a ##esci Aka¬
démia tagis. Neiétäl, ak!
magn is trönd (Rosemon¬
de Gérard) nemrég ewvält.
Fa, Maurice Rostand
szinten költö. Rostand az
## legnagyobb résréhen
a Pyreneusolben lak##,
Arnaga nevß feledehni
kastélyban. 1864-ben szü¬
letett gandag esalddböl.
%
—

Kipling Rudyard
a legnagyobb 6l5 angol
irö. Az indiai (bombay-i)
születésü, de angol ezár¬
mazäsu költôt dzsungeli
allatmeséi és egyéb exo¬
tikus indial történetei tet¬
tek viläghirüvé. Az elbe¬
szélésnek olyan nagy
mestere, mictt a drämä¬
nak Shakespease volt.
Az angolok egyik leg¬
nepsserübb verselöfüket
18
tieztelik benne.

„Barrack Room Ballads
a nep alkára ment ät.
Kipling 1865-ben szüle-
tett Bombayban, apia
festömüvész volt. Iflusá¬
gät Angliéban töltötte
Kipling es csak 1882-ben
ulasott Indläba, ahol ui¬
sägiró lett. As indial an¬
goi saltöban tünt fel elö¬
ször, de neve csakhamar
Londonba is eljutôtt. No¬
bel-diat 1907-den kanta¬
meg. Angliäban él.
2S
S
2
S
∆
Lemaftre Tules
a mai francia irodalom
egyik legnagyobb büsz¬
kesege. Mint novellista,
regényiró, szinmüiré és
kritikus egyaránt a legel¬
sök közé tartozik. 1896
ôta a tranch Akadémia
tagla és egyik legtekin¬
telvesebb oszlope Lema¬
Itre-t, mint a franch
konzervatwiamust &s wa¬
dicionalizmus vezéreimé¬
jét némiképp mint Am¬
tole Prance ellentäbasät
szoktäk emnlegetni. (
évig a politikai kündel¬
mekböl is kivette a re¬
szét, a „Patrie Fran¬
calse“ novü mozgalom
6lére äilt Barrés, Brune¬
tiére, Coppée frötärsai¬
val együtt. Ez az ôt év
ki is esott irodahni mü¬
ködéschöl. Armal nagyobb
örömnot keltett, amikor a
politikának hätat fordi¬
tott es uira egészen az
szentelte
rodalomuak
gingät. Lemaftre 1853
##mlis, 27-en született
Vennecy-ben (Loiret).
4
S
Schnitzle
Tfür a modern Trodahus
Bécsnek egyik legnép¬
szerübb képviselöie. Elö¬
kelö irói kvalitäsal, b6
invenciója, kitünd em¬
berismerete, finom tonu¬
su humora a mi közönsé¬
günk elött sem ismeret¬
len. Nälunk az „Anatole“
cimü egyfelvonásos cik¬
lusät, elsö szinpadi mü¬
vét, „Liebelei“ cimü
szinmüvét, a „Lebendige
Stunden“ 68 „Marionet-
ten“ cinek alatt össze¬
foglalt egyfelvondsosait
(Eleven örák, Irodalom,
A bätor Cassian stb.) is¬
merik a leginkäbb, nem
a „Reigen“-röl
s2ÖIV
(Körbe-körbe), amelyet
rendörl beavatkozäs miatt
kellett venni a müsor¬
Fröl.
6

L
Butaille Houri, a
legnevesebb francia drä¬
mairók egyike, akinek a
müveit az egész vidgon
jätszäk. Bataille finom
tönusu birai költerné¬
nyekkel fépett föl és elsö
darabiait is ez lrodal¬
mibb, nemesebb hang jel¬
lemezte. Néhäny döntö
sikere utän a közönség
legkedveltebb trói közé
emelkedett ugy, hogy ma
nyütan vagy titokban
azzal vädoljdk, hogy tul¬
sägosan sok engedménytt
tesz a szinpadnak, Egyike
a mal Páris legerdeke¬
sebb irói arcainak Bata¬
ile. Remekül megezer¬
kesztett drümält nyewvé¬
nek erôtelies, 1zzó költöi
ereje csak emell. Bataille
még fiatal ember. Darab¬
jainak nöi föszerepôt
Bady szin6sznö
Bertha
szokta jätszanl. Bataille
festö is és kiällitäsokon
szekott szerepelni.

∆
08
N

Sem Benelli, olasz
drämairó, aki néhäny év¬
vel ezelött „La Cena
della Beffe“ (A gunyva¬
csora) cimü történelmi
darabjäval tünt föl, a
mely a Mediclek Firen¬
zéjének korät vitte a
szinpadra. Sem Benelli
fiatal ember, alig har¬
minc éves, Firenze köze¬
leben Prato-ban született.
Sokat kellett nélkillöznie,
mig „Brutus dlarca“ cimü
történelmi szinmüvével,
amely szintén a Medici¬
ek koräban jätszik, ma¬
gära nem vonta az ölasz
közönseg figyelmét. „L'
amore dei tre Re“ cimü
darablával szinten nagy
sikere volt.
9
9 4
4
Bernard Shaw an¬
gol drämairó, a sziget¬
orszägnak ma kétségte¬
lenil a legnépszerübb,
legismertebb szipadi
trója. Ir ezärmazágu,
mint Oscar Wilde volt.
A britt flegma ellen so¬
kälg szenvedélyes kür¬
dehnet folytatott. Volt
szocialista agitätor, nép¬
szönok, zenekritikus re¬
génviró, de az angolok
nem akartak tudomäst
venri röla. Még szinpad
sem akndt a ezindarab¬
lai szämdra, amelyeket
„Unpleasant Plays“, nem
mulatsägos, nem tetsze¬
tös darabok chme alatt
foglalt össze. Shaw ha¬
maräbb tudta meghödi¬
tami a német frodahmi vi¬
lägot, mint a londonit, a
mely esak lassan adta be
ncki a derekát. Shaw te¬
kintélyes drämairól pod¬
gyäszäböl a „Candkia“ &s
„Cacsar and Clgopatra“
magasodnak kl.
#
LajeunesseErnest
francia iró és kritikus, a
„Le Journal“ frodalmi
chroniqueurse. Egyike
azoknak a neveknek, a
melyeket Päris frodalmi
köreiben a legnagyobb
tisztelettel emlegetnek.
Mint bätor, szökimondó
kritikus sok ellenséget
szerzett magänak, de re¬
gényeivel, irodahnl ta¬
nulmänyalval annäl több
barátia. Tudäsa, müvé¬
szi ereie, alkotó kedve
ma a legjobb francia irök
közé sorozzák. Arca, a
mely a pärisi karrika¬
turaralzolök állandó zsäk¬
mänya, egyike a legis¬
mertebb pärtsi arcoknak.
Minden szinhäzi bemuta¬
tön ott van és hozzá¬
tartozik „Tout Paris“
premiére-est! képéhez.
Lajeunesse 1874-ben szü¬
letett Nancyban.

4

# dr m
Hall Caine, augol
regényiró, a szigetorszäg
egyik legnépszerübb irö¬
ja. Liverpoolban
1667 6
Gab
an
csö
mes
expel
killönben
ber 68 Men
Grecba Oasde-ben
gefével együft #.

0

4
8

Gelswortüy Jocs
angol drämairó és re¬
gényiró. Neve csak né¬
hämy 6v öin hatost st a
La Manche csatornün, de
ma mär a viläghir feié
sez. Galsworthy tärsa¬
dalmi regényeivet tünt
fel Angliäban. Költöl ere¬
jét, pompäs emberisme¬
retét, finom pszicholögiá¬
jät azonban a külföldiek
fogläk esak igezün hono¬
rälni. Galsworthy müvel¬
böl a mai Anglia képe oly
vilägosan raizolödi l.
hogy szinte fölöslegessé
teszi az utazüst a ködös
orszäg különös emberei
közé. Regényei es elbe¬
szélésel märis számos
olvaséra talaltak. Szin¬
darablai pedig most kez¬
dik järhi a vildget. „Jus¬
tice“ cimü darabläval
nnitotta meg 1910-ben
Frohmann amerikal väl¬
lalkozó az elgö londoni“
repertoar-szinhar