Bernstein Henrl.
francia drämairó, akinek
a neve nemesak az ideg¬
feszitö szinpadi gselek¬
ményt ielenti, hanem szä¬
mos zajos siker emlékét
is kelti föl. Kitünden
megszerkesztett izgalmas
drämái Pärisböl rendsze¬
rint meglárjäk az egész
vilägot és alig van jelen¬
tösebb darabia, amcly
Budapestet eikerüfte vol¬
na. „Aprés-mol“ cimü da¬
rabjának elöadäsät a Co¬
médie-ben 1911-ben na¬
cionalista tüntetések mi¬
att nem lehetett folytatni.
Bernstein még fiatal em¬
ber, dusgazdag csalädböl
valö.

4

S
Hauptmann Ger¬
hart, a legnagyobb 615
német drämairö. A német
naturalizmusnak nevezett
irói iskoläból került ki és
föliedezését. valamint
eisö sikereit a ##turalista
Freie Bühne igazgatöjá¬
nak, Brahm Ottönak kö¬
szönheti. Nevét a „Ta¬
kácsok“ cimü darabia
tette viläghirüvé a ki¬
lencvenes évek elején.
Ettöl fogva irói pälyäia
nagy és elökelö lendület¬
tel szökött felfelé. A leg¬
modernebb német kriti¬
kusok szegödtek melléje
6s mindig az irôt védték
meg benne a közönség
mindenkori kedveltleivel.
Sudermannal
petdäul
szemben #. Hauptmann
nem maradt végig hü a
naturalizmushoz, de annäl
inkäbb ragaszkodott régi
barátjähoz,
irodahni
Brahmhoz, akt késöbb a
Deutsches Theater, majd
a Lessing Theater igaz¬
gatója lett. Hauptmann
1862 november 15. Ober¬
salzbrunn porosz-szüézi¬
al községben születer.
Most tchät ötven éves.
Mäsodik neiével, Mar¬
schall Margit szinésznö¬
vel és Benvenuto nevü
fiävai töbhnyire videki
Agnetendorf¬
birtokán,
Schreiberhauban
ban.
vagy grunewaldi villäjá¬
ban Gl. 1912-ben a Nobel¬
diat kapta meg. „Fest¬
spiel“ cimü jubiläris da¬
rabia (1913) körül poll¬
tikai boträny tämadt.
Legujabb darabia az
„Odisszeusz nvila“ cimet
visell.
G
Keilermann Bere¬
hard német regényiró,
aki a „Tunnel cund re¬
gényével lett exykk les¬
nenszerübb romancierjá¬
vá a modern német fro¬
dalomnak. Az „Algut
#mely egy Euröpa 63
Amerika közt a tenger
alatt vezetö tunel sto¬
perztikus eszméjét dol¬
gozta föl regénytärggy4.
ex 1913. 6v vegeig sräz¬
exer pétdänpszäban lo¬
gyott ei német nyelven
es azonkvül számos
nyeivre leforditottäk.

3
W

Gabriele D'An¬
nunzio, a legnevesebb
olasz költö. Drämäi, Krai
müvei, regénvei, elbeszé¬
lései egyaränt hozzäjá¬
rultak viläghirének meg¬
alapitäsähoz. 1226, szines
nyelve, a nagy olasz
multba visszarévedez5
fantäziäia, esztétikusan
erzékeny, szeszélyes kü¬
lönös egyénisége mar¬
känsan belevésödtek a
fogékony olasz lélekbe.
Hozzájáruft chhez a köl¬
tönek kissé excentrikus
élete, feiedelmi életmöd¬
ja, fantasztikus és han¬
gos tervezgetésel, häzas¬
sägai, elväläsai, läzas és
lärmäs szerelmei mint
példäui a Duse Eleonörd¬
val való regénye, ame¬
lyet „A tüz“-ben meg is
irt és nem utolsó sorban
apró, vézna termete a
szeilemes élenk profillal.
A päpa egyhäzi kfätko¬
züsa és egyéb politikai
affaire-ek is közremüköd¬
tek, hogy D'Annunzio
neve állandöan az uisü¬
gokban forgott. Költssges
es szenvedélyes életmöd¬
ja anyagi välsägba so¬
dorta D'Annunziot. Hite¬
lezöi e1öl Pärisba kellett
menekülnie. Azôta Fran¬
cfaorszäghan 6l, francia
nyelven iria a darabiait.
költö, polgári neven
Rapagnetta,
Gactano
1864-ben született egy
Adria-tenger! haió fedäl¬
zetén. Az Abbruzzökban
Francaville al Mare-ban
nevelkedett f6l.
Georges de Por¬
to-Riche, francia drä¬
mairö. Bár ritkán szölal
meg a szinpadon, de an¬
nal mélyebb 6s tartösabb
frodalmi sikereket ér el
egy-egy darabiával. Sok
ieig csak mint az
„Amourense“ chnd darab
szerzöje volt ismeretes.
Porto-Riche legutöbbi
a „Viell
nagy sikcere
homme“ cinri öt kötvo¬
näsos drämäta volt 1911-
ben. Leglobb szindarabial
„Théatre d'Amour“ cimen
összegyüitve.
vannak
Porto-Riche 1894-den szü¬
letett Bordeauxbau olasz
szülöktöl.
2200

1
(SN. 122
½2

„u

—
—
8

Gorkt! Maxim, a
viläghirdl orosz iró abban
az höben tünt föl, ami¬
kor az irodalomban a na¬
turalizmus, a politikäban
pedig a szocializmus dia¬
dalmas utiät egyengették.
hänyt-vetett étetü
moszkvai csavargó, aki
a Keserü Maxim irói äl¬
nevet vette föl és az élet
orszägutfán vändorló ron¬
gyosokat safät tapaezta¬
läsdböl iemerte, valösä¬
gos pröfétäja lett annake
kornak, amelyet az
a
„Arme Leute“-stil jellem¬
zett. Novellái, regényei,
irói géniejének kétségte¬
len bizonyitékai egy idö¬
ben még a Tolsztoj nevét
is elhomälyositottäk. Iröi
sikereinek tetöpontjät az
„Ejieli menedékhely““ ci¬
mü darabjäval Erte el.
Gorkij késöbb multiährz
es gondolkodásühoz hi¬
ven forradalmi propa¬
gandäba bocsätkozott 6s
emiatt Oroszorszägböl el
kollett menekülnie. Capri
szigeten teicpedett mcg.
A cär esak nemrég ke¬
gyehnezett meg ncki, de
Gorkij eddig még nem
tert vissza hazajaba.

Woif Pierre, fran¬
cia drämairó, akinek a
szunnüveit a magyar kö¬
zönség is jöl Smeri a
Nemzeti Szinház és Vig¬
elöadásaiböl.
szinház
Szinmüirói pälyájät a
pärisi Théatre Libre-ben
kezdte „Leurs Milles“
cunnd darabiával 1891-ben.
Eisö nagy sikere a „Sec¬
ret de Polichinelle“-lei
volt a pärisi Gymnase¬
ban Pärisban 6i, a be¬
mutató elbaddsoknak &s
föprébdknak ällandó, lei¬
lemzövé väft alakia.
nyarat satät birtokán töti
és ott egy hideg borpin¬
cében szokta irni darab¬
lait a következö saisoma.
2
*
+5
S

Anatole France,
a viläghird francia ir6, a
mai francia irodalomnak
talán legnagyobb büszke¬
sége és méltó folytatója
a nagy szellemi hagye¬
mänynak, amit Balzac,
Flaubert, Stendhal, Zola,
Maupassant nevei ielen¬
tenek. France mögött
mär nagy frodalmi mult
van. 1844-ben született,
Pärisban, tchät most mär
hatvankilenc éves. Soká¬
ig kellett küzködnie, mig
elismerték és még akkor
sem nvilt meg elötte a
népszerüség, a viläghir
kapuia. Längelméie hosz¬
szu ideig véka ald volt
reitve, de ez idö alatt
annäl inkäbb elmélyedt,
kiforrt bölcs tanulässal,
türelmes gondolkodässaf
gazdagodott. Küzdelmes
dveiböl France irönikus,
de embert megértö. em¬
bert szeretö mosolyt ho¬
zott magäval, amely irói
géniejénck egyik jellem¬
vonäsa. Regényei ma
kétségtelenül a legiobbak
azok közül, amik francia
megjeiennek.
nyelven
Trodalmi, irodalomtörté-
neti. történeti es kritikai
walósügos
munküssäga
käptalan. A Dreyfus-pör
ôta francia progressziv
vezetö
mozgalmakbau
szerepe van. 1896 ôta a
francia Akadénna tagia.
4 A.
Dehmel Richard,
a modern német hira
egyik legnagyobb repre¬
zentänsa. Született 1863
november 18. Windisch¬
Hermsdorfban (Branden¬
burg). Erdész fla. 1882—
86 közt különb5z6 német
föiskolákon tamult és doc¬
tor philosophise lett.
Egyideig biztositäsi 6s
zzakmunkák
technikal
irasaból dit. 1891-ben je¬
lent meg eisö költemény¬
kötete: „Erlösungen“.
„Der Mitmensch“ ciml
tragikomédiäl 1909-ben
a berüini Kleines Theater¬
ben nagy boträny köze¬
pett kertüt ezinre.
—
XIS
Mactertiuck Mau¬
rice, a vidghirf beiee
trö. A francte szimbolista
költök täboräbél nött ##
es eis0 azindarabie a
Théatre dArt exunbols¬
ta tröl szinpadián berül¬
tek ezinre Ootave Mar¬
bean jederte #öl 1890-ben
Macterüinchet a. franca
frodalom szämdra. Ettol
fogva iröi pälyäia folyto¬
nosan emelkedett és wi¬
lägrasz0f0 elismeréset
1911-ben a Nobel-dt esak
lepecsétette. Mactertinck
a szinpadon keresztäl bö¬
ditotta meg a közönséget
Es mindig költöi eszkö¬
zökkel. A modern drá¬
mänak egy egésr leieze¬
to az 5 nevéhez füzödk,
mintahogy egy mäsik fe¬
jezet lbsenthez. Szinda¬
rabjai ma mär vilägszer¬
te ismeretesck. Macter¬
linck 1862-ben született
Gandban, Belgiumban.
Ugyvéd volt és csak ke¬
söbb lett iróvá. Felesége
Georgette Leblanc szi¬
nésznó, müveinek leglel¬
interpretálója.
kesebb
Macterlinck irói sikerer¬
böl gazdag ember lett,
birtokot väsärolt, töbht
közt a régi Saint-Wan¬
drille apätsäg romiait 1S,
ahol 1910 nyarán meghi¬
vott vendégsereg elött a
szabadban jätszottäk ei
a „Pelleas et Mélisande“¬
ot, amelyet Debussy ze¬
neie kisert.