1
2. Cutt
ngs
S
□
S
□ —
Bernstein Heurl,
francia drämairó, akinek
a neve nemesak az ideg¬
feszitö szinpadi gselek¬
ményt jelenti, hanem szá¬
mos zajos siker emlékét
is kelti föl. Kitünden
megszerkesztett izgalmas
drämdi Pärisböl rendsze¬
rint megjärják az egész
vilägot és alig van jelen¬
tösebb darabja, amely
Budapestet eikerüfte vol¬
na. „Aprés-mol“ cimd da¬
mblänak elöaddsät a Co¬
médie-ben 1911-ben na¬
cionalista tüntetések mi¬
att nem lehetett folytatni.
Bernstemn még fiatal em¬
ber, dusgazdag esalädböl
valö.
6


eccaffüt. —
Hauptmann Ger¬
hart, a legnagyobb élö
nämet drämairö. A német
naturalizmusnak nevezett
irói iskoläböl került ki és
fölfedezését, valamint
eisö sikereit a naturalista
Freie Bühne igazgatöjá¬
nak, Brahm Ottönak kö¬
szönheti. Nevét a „Ta¬
kácsok“ cimü darabia
tette viläghirüvé a ki¬
lencvenes évek elején.
Ettöl fogva irói pälyäia
nagy és elökelö lendület¬
tei szökött felfelé. A leg¬
modernebb német kriti¬
kusok szegödtek melléje
es rindig az irôt védték
meg benne a közönség
mindenkori kedveltleivel.
Sudermannal
példäul
szemben is. Hauptmann
nem maradt végig hi a
naturalizmushoz, de anndl
inkäbb ragaszkodott régi
barátiähoz,
irodalmi
Brahmhoz, aki késöbb a
Deutsches Theater, majd
a Lessing Theater igaz¬
gatója lett. Hauptmann
Mher¬
na
box 38/4
8
∆
G E
2
Keilermann Bere¬
hard német regényiró,
aki a „Tunnel“ cimnd re¬
gényével lett eryik lex¬
nenszerübb romancierjá¬
va a modern német fro¬
dalomnak. Az „Alagut“
amely egy Euröpa 6
Amerikn közt a tenger
alatt vezetö tmr 1 uto
pisztikus eszméjét dol¬
gozta föl regénytärggyé.
ex 1913. ev vegeig szäz¬
exer petdänyszäban le¬
gyott ei nänet nreiven
azondvül szämos
nyeivre leiorditottäk.


6
A

Gabriele D'An¬
nunzio, a legnevesebb
olasz költö. Drämäi, Krai
nüvel, regénvei, elbeszé¬
lései egyaränt hozzájá¬
rultak viläghirének meg¬
alapitäsähoz. 1226, szines
nyelve, a nagy olasz
multba visszarévedez5
fantäziäia, esztétikusan
erzékeny, szeszélyes kü¬
lönös egyénisége mar¬
künsan belevésödtek a
fogékony olasz lélekbe.
Hozzájáruit chhez a köl¬
tönek kissé excentrikus
élete, feiedelmi életmöd¬
ja, fantasztikus és han¬
gos tervezgetésel, häzas¬
sägal, elväläsai, läzas és
lärmäs szerelmei mint
példäul a Duse Eleonörd¬
val valö regénye, ame¬
lyet „A tüz“-ben meg is
irt es nem utolsó sorban
apró, vézna termete a
szellemes élenk profilial.
A päpa egyhäzi ktätko¬
zäsa és egyéb politikai
affaire-ek is közremüköd¬
tek, hogy D'Annunzio
Wa


7
S
S
Georges de Por¬
to-Riche, francia drä¬
mairö. Bár ritkán szölal
meg a szinpadon, de an¬
n4l mélyebb és tartösabb
frodalmi sikereket ér ei
egy-egy darabiäval. Sok
ieig esak mint az
„Arnourense“ chud darab
szerzöje volt ismeretes.
Porto-Riche legutöbbi
nagy sikere e „Viell
homme“ einrt öt fölvo¬
näsos drämäta volt 1911-
ben. Leglobb szindarabiaf
„Théatre d'Amour“ cimen
összegyiitve.
vannak
Porto-Riche 1894-dem szü¬
letett Bordeauxbau olasz
szülöktöl



S
V
22
S
2

——
—
Dorkt! Maxim, a
viläghird orosz iró abban
az Möben tünt föl, ami¬
kor az irodalomban a na¬
turalizmus, a politikäban
pedig a szocializmus dia¬
dalmas utiät egyengették.
hänyt-vetett étetü
moszkvai csavargó, aki
a Keserü Maxim iröi ál¬
nevet vette föl és az élet
orszägutlán vändorlö ron¬
gyosokat safät tapaezta¬
läsdböl iemerte, valösä¬
gos pröfétäja lett annafe
kornak, amelyet az
„Arme Leute“-stil jellem¬
zett. Novelläi, regényei,
irói géniejének kétségte¬
len bizonyitékai egy ido¬
ben még a Tolsztoj nevét
—

C

□g
8
2

Wolf Pierre, fran¬
cia drämairó, akinek a
szimmüvelt a magyar kö¬
zönség is 1ól ismeri a
Nemzeti Szinház és Vig¬
elöadásaiböl.
szinház
Szinmüirói pälyálät a
pärisi Théatre Libre-ben
kendte „Leurs filles“
cund darabidval 1891-ben.
Eisö nagy sikere a „Sec¬
ret de Polichinelle“-lei
volt a párisi Gymnase¬
ban Pärtsban 6i, a be¬
mutaté elbaddsoknak 6s
föpröbdknak ällandó, bei¬
lemzövé väft alakia.
nyarat satät birtokán ##t
es ott egy hideg borpin¬
cében szokta irni darab¬
lait a következö saisonr.

2
5

8)
S9
Anatole Prance,
a viläghird francia iró, a
mai franch irodalomnak
talán legnagyobb büszke¬
sége és méltó folytatéla
a nagy szellemi hagyo¬
mänynak, amit Balzac,
Flaubert, Stendhal, Zola,
Maupassant nevei jelen¬
tenek. France mögött
mär nagy frodalmi mult
van. 1844-ben született,
Pärisban, tehät most mär
hatvankilenc éves. Soka¬
ig kellett küzködnie, mig
elismerték 6s még akkor
sem nyilt meg elötte a
népszerüség, a viläghir
kapuia. Längelméie hosz¬
szu ideig véka ald volt
reitve, de ez idö alatt
anndl inkäbb elmélyedt,
kiforrt böles tanulässal,
türelmes gondolkodässal
gazdagodott. Küzdelmes
Cveiböl France irönikus.

F
S

W
Dehmel Richard,
a modern német bira
egyik legnagyobb repre¬
zentänsa. Születott 1863
november 18. Windiech¬
Hermsdortban (Branden¬
burg). Erdész fial 1882—
86 közt különbözö német
fölskoläkon tannit Es doc¬
tor philosophise lett.
Egyideig biztositäsi és
szakmunkük
technikal
irástból St. 1891-ben le¬
lent meg eisö költemény¬
kôtete: „Erlösungen“.
„Der Mitmensch“ cimd
tragikomnédläh 1909-ben
a berüim Kleines Theater¬
ben nagy boträny köze¬
pett került ezinre.
2
*
I
Mactertiuck Mau¬
rice, a vitdghird beien
trö. A francia szimbolista
költök täboräbel nött Ei
es eisö szindarabis a
Théatre fArt exumbols¬
ta tröi szinpadiän berül¬
tek ezinre. Octave Mir¬
bean jederte #öl 1890-ben
Macterlincket s fr#nch
frodalom szämdra. Ettcl
fogva irói pälyäia folyto¬
nosan emelkedett és vi¬
lägrasz0to elismeréset
1911-ben a Nobel-dil esak
lepecsételte. Macterbuck
a szinpadon keresztül bö¬
ditotta meg a közönséget
és mindig költöi eszkö¬
zökkel. A modern drä¬
mänak egy egész feieze¬
to az 5 nevéhez füzödk,
mintahogy egy mäsik fe¬
jezet lbserthez. Szinda¬
rabjai ma mär vilägszer¬
te ismeretesek. Maeter¬
linck 1862-ben született
Gandban, Belgiumban.
Egvvel voll es esak ké¬