13. Miscellaneous
box 44/10
Soldat
EGYENLÖSE
tikus kaotikus ghettóra, elektet
Schnitzlertés sido környczetere, namely-
Jiddis szinhá
böl a tekintely hánuzik".
Paris, május 28.
Milyen furcsa elfogulságok kiirtha¬
(Az Egyenlöse parisi tudósitojatol.) Pa¬
taan eläiteletek tköznek ki meg ebböl
risan hozzávetlegesen 100—150.000 sido
a levélböl is, mely a szellem legmagasabl
lakik, akik közul 40—50.000 ember beszéli
sfériban mozog es a tisztelet, megbesi¬
azt az érdekes keveréknyelvet, amit jiddis¬
lés legszinté érzésével keledik egy
nek hivak. Ennek a 40—50.000 embernek
sido irohoz. Kiitköik belle az a né¬
assimilélodása folyamatban van, de jóré¬
telen félelem a sidosagtól, mely mögött szk még nem tudott elsakadni a nelvé¬
ott látuk a titkos tancsosokat, a besugó-
vel összeforrott régi kulturajatól es vala¬
kat, akk olyan képet rajzoltak a trón miké a külföldre szakadt magyarok szive-
sen hallik a magyar szót, ök is szivesen
iju várományosának a sidoságról, hogy
olvassak a számukra es anyanyelvikön ki-
a zidoság nem ismeri el a tekintlycket doit lapokat, továbbá szivesen látogatják
és a ghettóban a allami let nugalmarkt.
és rendezettségère veselyes hangulatok
A legnagyobb jiddis szinház it a Théatre
kovályognak. Ezeket a kölcsönvettelöité-
Lancry, amely minden este tart cloudst
leteket, ezeket a hivatalos informaciókat
és amelyet minden este megtölt lelkes kö-
a belenevelt félelmet még nem tudta le- zonsége.
künden as ifju király.
Az igazgatoja: N. Blumenthal, éppen az¬
Es ime, mégis keledik a sido iro-
nap érkezett meg Londonól, amikor fel¬
kerestem.
hoz, életének kritikus perceiben, amikor
tragikus helyzehen keril tragikus felada¬
Marketink meg a feles gemel¬
mesli — mutan ott befejeztuk a szczont
tok elé, mégis szukségét érzi annak, hogy
Tudnillik a londoni Pavillon Theatre is a
feltarja ifju lelkét, megmutassa bels vi-m. E a szinház jóval nagyb, mit
vodásait, elmondja ketsgeit, mit egy
párisi. Nagyobb a köönsäge is, mert Lon
gyntato ayna, minta lelke utvesti¬
ben imeros orvosnak, mint megnugtató mint itt. Parishan bizony nehez lenne egy
és utat mutató papnak, mint — egy ko- 2000 férohelyes szinházat fentartani.
zépkori papa lebens bizalmanak
Erdeklöön, milen darabokat jätszanak
zidó orvosanak.
Részben eredet (jiddis nyelven it)
A régi Bées ragyogó pompaa, hat dabat, rés en fordiskat, — mondia
Vannak parisi jiddis sei is?
lom sucsfokán es tündklö polcán vi-
Egyeten egy sincs. Többnire Ameri¬
vodó Habsburgnak a képe gul fel elot-
kából kapjuk a darabokat, ahol fejlett jed-
tink, majdem meist des annaks
dis kultura van. A régi kitun szerzöket
képnek, amelyet egy elodie: II. Józe
(Golden, Goldfaden-t) bizony ra imeri
császár mutatott, aki szinten uyanilyen a ujabbak közil Oszip Dümou, Liebin,
fensées zavarban voit a sidosággal sem¬
Segall es Calmanovics a legtehetsgesebbek.
ben, aki felszabaditotta a sidoságot, de
Tudom Oszip Dümour, erró a nagy¬
tasaadituto, a szerette et
szer, mély, oros irrol, hoy sido val¬
de gyanakkor felt is tolik. Uganugy a lásu. De az 6 darabiai talán forditas?
utolsó Habsburg is szeretettel, de re¬
Nem, dehogy. Jelenleg kint él Ameri¬
megve-felve nyt ja et legnagybb kitun¬
kaban es jiddis nyelven is ir darabokat.
Es kiket fordittatnak?
tetest a sido rónak, ainek alig néhány
Többnie klassikuskat. Nagy sike-
hettel elöbl jelent meg Der Weg ins
Freie cimi regény, mely a legataman voit pédaul Emile Zola: Thérèse Ra
quin-jével. Sokat adtuk Tolstoi : „El hol-
sabbés legátfogób regénye a kor side
test" jet, a „Kreutzer szonatat, Dumas:
problemának.
„Kamélias hölget, Grillparzer: „Mede
Ahho az iroho keledik ilyen nyt ja es egy „Vallomás cimi darabo.
szinteseggel a király, aki a Professor szerzo nevére sajnos nem emlékszem.
Bernhardit irta, melyken elösör utasi-
Erdeklödöm a darab tartalma iránt és
totta vissa Schnitzler a sido intellektuel kiderl, hogy ami Vajda Ernönk „Egy as¬
dést a egyetem réserl, melben
numerus clausus selet closer rezzik
mely bator vitairat az 1900. évi lueger
Csak tszáze
Bées antisemitismusa ellen, amelyet eert
a cenzura üldzött es biroság elé allitott.
Eyy teologia vita alkalmab
Et a movet dicséri meg levelében a ki-
az angol förabbinatus rendkivil
rály, ezzel kapesolaban itéli el a cen¬
erdekes, nepszeri fejtegetest tett
közze arrol, hogy a Jahrzeit es a
zurat és vállal azonossagot a irval.
Kaddismonds intéménye hon¬
De a király levele mögött felfeltinik
nan szarmazik a sidosagban.
Schnitzler profétai feje is, a kicsinyessé¬
A halotta kultusza majdnem olyan regi,
geken fell alló, lelkek mélyre látó, meg
mint az emberisé, amely nem tud belenu¬
erto es bolesen oktató igazi „sidó fej
godni abba, hogy a test kihultével megsemmi¬
Es eszankbe jut erró a levérol az a má-
sil a élek is és az abitat hitével keresia
sik nagyszeru zsidó profil is, mely szin kapsolatot az elköllött kevesekkel.
ten egy fejedelem rajongó szeretetéber
Ilyen szertartasokra akadunk a legkilön-
állt sokáig az europa közvélemény elott. félébb országokban és népek kööt. A ke-
Eszünkbe jut, hogy II. Vilmos császá-
reszty egy is ilyen formán iktalta in¬
ganzel a benso szeretette es bizalom-
nepei közé a halottak napját 998-ban II. Szil-
vester papa rendeletére
mal keledet a zidoság másik kiválosá-
Azidoság sem kivétel az altalanos sza-
gáho Rathenauho. Es feltinik elöttin
bály all. A Jahrzeit intéménye — ez az el¬
a harmak zidó bolesnek a képe is
Bergson, amint ott all a parisi Sorbonne
aulajaan. Vele szemben a közlársas
Junius 11—18.
KAM
einke, aki ugyanazzal a tisztelettel
A fehr almo menasszony
mely Schnitzler felé nyujtotta kitinteté-
Amerikal attrakció 6 felvonásban. Föszereplok-
Huszar lui és Mary Philbin
set — feltüzi mellère a francia becsulet¬
PEGYMINT VIRAGARUSLANY. Burlesk
rendet.
box 44/10
Soldat
EGYENLÖSE
tikus kaotikus ghettóra, elektet
Schnitzlertés sido környczetere, namely-
Jiddis szinhá
böl a tekintely hánuzik".
Paris, május 28.
Milyen furcsa elfogulságok kiirtha¬
(Az Egyenlöse parisi tudósitojatol.) Pa¬
taan eläiteletek tköznek ki meg ebböl
risan hozzávetlegesen 100—150.000 sido
a levélböl is, mely a szellem legmagasabl
lakik, akik közul 40—50.000 ember beszéli
sfériban mozog es a tisztelet, megbesi¬
azt az érdekes keveréknyelvet, amit jiddis¬
lés legszinté érzésével keledik egy
nek hivak. Ennek a 40—50.000 embernek
sido irohoz. Kiitköik belle az a né¬
assimilélodása folyamatban van, de jóré¬
telen félelem a sidosagtól, mely mögött szk még nem tudott elsakadni a nelvé¬
ott látuk a titkos tancsosokat, a besugó-
vel összeforrott régi kulturajatól es vala¬
kat, akk olyan képet rajzoltak a trón miké a külföldre szakadt magyarok szive-
sen hallik a magyar szót, ök is szivesen
iju várományosának a sidoságról, hogy
olvassak a számukra es anyanyelvikön ki-
a zidoság nem ismeri el a tekintlycket doit lapokat, továbbá szivesen látogatják
és a ghettóban a allami let nugalmarkt.
és rendezettségère veselyes hangulatok
A legnagyobb jiddis szinház it a Théatre
kovályognak. Ezeket a kölcsönvettelöité-
Lancry, amely minden este tart cloudst
leteket, ezeket a hivatalos informaciókat
és amelyet minden este megtölt lelkes kö-
a belenevelt félelmet még nem tudta le- zonsége.
künden as ifju király.
Az igazgatoja: N. Blumenthal, éppen az¬
Es ime, mégis keledik a sido iro-
nap érkezett meg Londonól, amikor fel¬
kerestem.
hoz, életének kritikus perceiben, amikor
tragikus helyzehen keril tragikus felada¬
Marketink meg a feles gemel¬
mesli — mutan ott befejeztuk a szczont
tok elé, mégis szukségét érzi annak, hogy
Tudnillik a londoni Pavillon Theatre is a
feltarja ifju lelkét, megmutassa bels vi-m. E a szinház jóval nagyb, mit
vodásait, elmondja ketsgeit, mit egy
párisi. Nagyobb a köönsäge is, mert Lon
gyntato ayna, minta lelke utvesti¬
ben imeros orvosnak, mint megnugtató mint itt. Parishan bizony nehez lenne egy
és utat mutató papnak, mint — egy ko- 2000 férohelyes szinházat fentartani.
zépkori papa lebens bizalmanak
Erdeklöön, milen darabokat jätszanak
zidó orvosanak.
Részben eredet (jiddis nyelven it)
A régi Bées ragyogó pompaa, hat dabat, rés en fordiskat, — mondia
Vannak parisi jiddis sei is?
lom sucsfokán es tündklö polcán vi-
Egyeten egy sincs. Többnire Ameri¬
vodó Habsburgnak a képe gul fel elot-
kából kapjuk a darabokat, ahol fejlett jed-
tink, majdem meist des annaks
dis kultura van. A régi kitun szerzöket
képnek, amelyet egy elodie: II. Józe
(Golden, Goldfaden-t) bizony ra imeri
császár mutatott, aki szinten uyanilyen a ujabbak közil Oszip Dümou, Liebin,
fensées zavarban voit a sidosággal sem¬
Segall es Calmanovics a legtehetsgesebbek.
ben, aki felszabaditotta a sidoságot, de
Tudom Oszip Dümour, erró a nagy¬
tasaadituto, a szerette et
szer, mély, oros irrol, hoy sido val¬
de gyanakkor felt is tolik. Uganugy a lásu. De az 6 darabiai talán forditas?
utolsó Habsburg is szeretettel, de re¬
Nem, dehogy. Jelenleg kint él Ameri¬
megve-felve nyt ja et legnagybb kitun¬
kaban es jiddis nyelven is ir darabokat.
Es kiket fordittatnak?
tetest a sido rónak, ainek alig néhány
Többnie klassikuskat. Nagy sike-
hettel elöbl jelent meg Der Weg ins
Freie cimi regény, mely a legataman voit pédaul Emile Zola: Thérèse Ra
quin-jével. Sokat adtuk Tolstoi : „El hol-
sabbés legátfogób regénye a kor side
test" jet, a „Kreutzer szonatat, Dumas:
problemának.
„Kamélias hölget, Grillparzer: „Mede
Ahho az iroho keledik ilyen nyt ja es egy „Vallomás cimi darabo.
szinteseggel a király, aki a Professor szerzo nevére sajnos nem emlékszem.
Bernhardit irta, melyken elösör utasi-
Erdeklödöm a darab tartalma iránt és
totta vissa Schnitzler a sido intellektuel kiderl, hogy ami Vajda Ernönk „Egy as¬
dést a egyetem réserl, melben
numerus clausus selet closer rezzik
mely bator vitairat az 1900. évi lueger
Csak tszáze
Bées antisemitismusa ellen, amelyet eert
a cenzura üldzött es biroság elé allitott.
Eyy teologia vita alkalmab
Et a movet dicséri meg levelében a ki-
az angol förabbinatus rendkivil
rály, ezzel kapesolaban itéli el a cen¬
erdekes, nepszeri fejtegetest tett
közze arrol, hogy a Jahrzeit es a
zurat és vállal azonossagot a irval.
Kaddismonds intéménye hon¬
De a király levele mögött felfeltinik
nan szarmazik a sidosagban.
Schnitzler profétai feje is, a kicsinyessé¬
A halotta kultusza majdnem olyan regi,
geken fell alló, lelkek mélyre látó, meg
mint az emberisé, amely nem tud belenu¬
erto es bolesen oktató igazi „sidó fej
godni abba, hogy a test kihultével megsemmi¬
Es eszankbe jut erró a levérol az a má-
sil a élek is és az abitat hitével keresia
sik nagyszeru zsidó profil is, mely szin kapsolatot az elköllött kevesekkel.
ten egy fejedelem rajongó szeretetéber
Ilyen szertartasokra akadunk a legkilön-
állt sokáig az europa közvélemény elott. félébb országokban és népek kööt. A ke-
Eszünkbe jut, hogy II. Vilmos császá-
reszty egy is ilyen formán iktalta in¬
ganzel a benso szeretette es bizalom-
nepei közé a halottak napját 998-ban II. Szil-
vester papa rendeletére
mal keledet a zidoság másik kiválosá-
Azidoság sem kivétel az altalanos sza-
gáho Rathenauho. Es feltinik elöttin
bály all. A Jahrzeit intéménye — ez az el¬
a harmak zidó bolesnek a képe is
Bergson, amint ott all a parisi Sorbonne
aulajaan. Vele szemben a közlársas
Junius 11—18.
KAM
einke, aki ugyanazzal a tisztelettel
A fehr almo menasszony
mely Schnitzler felé nyujtotta kitinteté-
Amerikal attrakció 6 felvonásban. Föszereplok-
Huszar lui és Mary Philbin
set — feltüzi mellère a francia becsulet¬
PEGYMINT VIRAGARUSLANY. Burlesk
rendet.