VII, Verschiedenes 13, undatiert, Seite 17

13. Miscellaneous
box 44/10
12

gen
SEINMAZESZENE.
Néhai Károly királynak
ismerellen levele Schnitzler Arthurhoz,
a vilaghir beesi trohoz.
Hoyan lehdet autolsó Habsburg a prodalomó,
polar: es a skról. — A kabinetoda annak-
dejé nem engete meg a level elkuldeset.
Bées, junius hó. (A Pesti Hirlap béci szer¬
lességétal.) Renkivil erdekes dokumentum
publikál a „Wiener Morgenzeitung“ cim napilap
Brill Oszkárnak, a besi titkos levéltárak kutatójá-
nak közese alapan. Brill kutatásai körben egyle-
vélre bukkant, amelyet néhai Károly király irt kö-
vetlenil tronralépése utan Schnitzler Arturnak, a
vilaghir beesi irónak Ebböl a levélböl az utolsó
Habsburg-uralkodo teljesen uj, eddig ismeretien ol-
dalárol mutatkozik be. A levelet, amellyel egyidej-
leg Károly a Lipot-rend nagykeresztjet akarta
az irónak domanoni, a kabinetiroda visszatar-
totta és igy sohasem került Schnitzler kezeibe. Brill
azouban az eredeti koiratot mostan megtalalta és
az o publikáci ja alapan itt adjuk:
Kedves dr. Schnitzler!
A kormányzás ávételeko kivánságom és
kötelessée nemesak az allam katona, hivatali
es egynzi vezetöinek, de szellem vereinek tá-
mogatását is megnyerni. Milyen szellem lehet re¬
prezentativabb, mint az irodalmi? Neme az ös¬
szellem ez, amely urakodik minden müsete-
ken es tudományokon? Es a mai Austriaban ki-
soda job reprezentansa ennek az irodami szel-
lemnek, mint épen on?
Grillparzer éta egyeten müszeti munka
sem adta vissa ole hiven az osztrák lelkuletet,
minta on „ju Medardusta. Pompas tökletes¬
segeben fejezi ki ebben a munkaban az akkori
Austria igaz allapotát. Epen mostan itelhetük
est meg legjobban, amikor országunkat épugy há¬
boru veszi körl, mit 1809-ben. Mily erösen tisz-
telték akko hu besieim Napoleont; milyen örm¬
innegelycke rendeztek zámara nokik más
lennének talan, ha — amitil Isten von — az el¬
lens ist behatoina városunk falai kö? Va¬
lban, nem cza egyeten kirió tulajdonsaga a
oszirk nenek, habar a vilag (es, sanos, druga
stets gescik is) et a egyeten tuladonsigo
tarta jeleminek Austriara néve. Mikent azon¬
ban az ország összes többi jó polgárai, ugy on
is tudia, sot jobban tudja, min mások, hogy
Austrianak az emberiseggel szemben nage pro¬
blémakat kell valora valtania, emellett azonban
allandon ügelnie kell arra is, hogy becsületett
és önbizalmat megorizze. Oubizalom, önbeculés
volt az On utjának irány is, amely felszabadi-
totta Ont és kivezette a nihilistikus-khaotikus
ghettóból. Azonban milyen nagy mivés lehet va¬
lohan nihilista?
gy that Onnek dupla kädelmet kellet viv¬
nia: osztrák körntezetevel, amelyböl teljesen
hinzik a buszkeségés a meltosa, valamint
zidó körntezetevel, amelyböl visont a tekintly
hinzik. Utja bizonyara igen nehez volt es ezert
talalkozott mindent irgy gunnyal es gunos
irigseggel azok részeröl, akiknek a hare a tar-
sadaloman könneb volt. Vajion czek alai-


PEST HIRLAP
vissa nem adható szójatek: „Nein, von Ihnen
kann man nicht sagen, dass Sie politisch nicht
sicher sind — Sie sind aber sicher nicht poli¬
tisch“.) On talán pusztán estétikus, azonban
minden bizonnal lelkiimeretes estétius. Azert
seleedet rosszul a censura, mikor eltiltotta az
On „Bernhardi professorat és ép oly kevéssé
heesen selkett ganz a censura, amikor
betiltotta az on „Reigen-je, czeket az oly tistán
és batran felfogott erotikus képeket. Ugyanez a
cenzura, sainos, ugvanebben az idöben megenge¬
te a tartalom nélkul valo es piszkos operette
tombolast, amelycket en is visszataszitóknak és
utlatosanak tartok.
Kinck van ersebb szüksége rendre és szi¬
lardságra, a trvének és a küls formák védel¬
mére, mint épen annak, aki a moveszi formakat
szolgalia? Ez mindenkin jobban megerti at a
hatalmat, amelyre a llam treksi épugy, mit
minden egyn arra törekszik, hogy sajat méltósá-
gát megorizze.
gy legyen a Mindenható akarata, hogy az
a batalem, amely mostan bator katonin ku-
denek, megmaradion számunkra, hogy a gyelem
Napja, amely Gorlicenél nekunk felragyogott, to¬
vábbra is megvilágitsa utunkat a háboru jó és
szerences befejezésig.
A Lipot-rend nagykerestit adományozom
Onnek mit Nachsicht der Taxe.
Adatott Béesben, 1916 november 24-én.
Károly.
Ehböl a levélböl is kitnik, hogy a tragikus-
végi utolsó Habsburg at volt hatva nemes szandé¬
koktól, ha nem is volt teljesen tisztában a egymás
sal kuid áramlatokkal. Vondotta sephez és ne¬
meshez és, ha körntezete nem gancsolta volna el
mindig törekvescit, gy talán a háboru is másként
fejezdött volna be. Ez a körntezet azonban, amely-
röl ma legitimista vezerek is beimerik, hogy föb-
nöse volt az összeomlásnak, so más dologgal
egyt ennek a levének elkuld set is me tuota aka¬
dályoni.
Sz. P.
A tetralogia — bécsi vendégekket.
A besi állami operaháznak náluuk vendig¬
szerego muszei Schulkaat mester ven-
letével störtökön a Rainakin se stilusos elö-
adásával megkezdetté a tetralogiat. Az eladas
fénypontia Jerger Alfrednak zengehangu, igaz
wagneri Wotana volt; deklamaciója és játka
bayreuthi szellem, a legkényesebb ultra-hivot is
gyönyörödtet. Mit partner Basilides Maria
sephang Frickája; ist németul énekelt, minta-
szer frazirossal — ugyanaz mondható Hajal
Elma titokatos Erdajárol is. Breuernek hires
Mimejé már gyakran mélattu; ezuttal is reme-
kelt. Tarsa, Alberich szerepen, Pogány, magya¬
rul énekelt ugan; de stilszer, élesen korvonala¬
zott szövegkiejtessel es ügyes jellemzessel. Loget
a lemondott Schubert helyett Hofer adta; sok
gyekezettel, mely néha sikerrel is járt. Az ori¬
sok: Kalman Oskar es Venczell ezuttal is jól
megfeleltek müszi feladatuknak, nemkilönen a
kisebb szerepekben N. Bodor Karola, Ney B. es
Závodszky is. A három rajnai selle: Goda Gizella,
Budánovits Maria es Kiss Etel ezuttal nem lebe¬
getta hullumok köst, hanem lenn a kulisszák köt
allva énekelt, mig helyettük az uszógépekben ha-
rom ballerina mielt; az éneknek és játeknak z
a Csudás bábu c. balletre emlékeztetö kettévalasz¬