box 5/3
31. Fraeulein Else
Ne.
M.
Argus Suisse et International de la Presse S. A.
23. Bue du Rhöne - GENEVE
Adr. télégr.: Coupures-Genève — Tél. 44.005
Bureau international de coupures de journaux.
Traductions de et en toutes langues.
Correspondants dans toutes les grandes villes.
Eatrait du Journat:
#agyer Hrlap
Adresse:
BUDAPE ST
87-10-59
Date
I11
Ha mär benne vagyck:
bl
a bécsi mozik¬
e
ban most járja, filmmé szétrétestész¬
21
täzva, a Schnitzler Fräulein Else-ja. A
filmröl nei Desze.E, egyältaläban nem
Taxe div
az, ami a novella,Megfeljebb az azôta
Tarif r60
megboldogult Steinrück, gusztusät cso¬
ment d’sl
lälom, hogy annyipalHväncsi benne az
période cj
Elisabeth Bergneg laktjäfa. A novella
limitée
azonban, emlékézhetnek: csakugyan
On tralte
remekmü volt — sajnos csak volt, meri
ami motivum körül bravüros erotikája
1
kötéltäncol, a körül mär megjelenése
esztendejében, szinte egyik napröl a
mäsikra oly gyökeres vällozás ment
e
égbe, hogy a szép novella menthetetle
ül fontoskodäsba, söt nevetségbe avult
ele. A Schnitzler Fräulein Else-jét,
ugyebär, egy zsaroló vén kéjencnek
abbeli kiköfése, hogy jó, a pénz meglesz,
de a lyány elébb mutassa meg magät
neki meztelenül: az asszonynak induló
iatal nöt ez a bakszagu kisèrtés oly
sokfélekénn felkorbäcsolja, hogy izgal
mäban s zavaräban elemészti magät
Nos: mär a novella megjelenésekor tele
voltak a fényképészek kirakatai, még
inkäbh müterem-albumai, legjobb csalä¬
dokböl való fiatal nök aktjával, kik saj¬
nältak volna elvirägozni, mielött s##ép¬
égük az üveglemezen megöröködik
igen kevésre rá nem volt az a Fräulein
Else vagy Daisy vagy Mariska vag)
Agläja, hogy a novella-trouvaille olvas¬
ára vällat ne vonjon, kitöfögvén utäna
a strandra, hol a vénebb és ifjabb fluk¬
nak annyit mutathat magäböl, amennyi
neki jol esik és, remélhetöleg, nekik is.
Nincs intézmény vagy felfogäs vagy
kategória, melyben az az ätkozott, de
mbernevelöül csodäkat mivelt viläg
aborü akkora Umwertung der Werté-t
itt volna végbe, mint a testi szeméremé
örül. Valöban, mintha gyökerestül ki¬
ctotta volna —
ami nem lett volna le
etséges, ha csakugyan volna gyökere,
int vagy ezer éven ät ällstottäk a7
aryazii.
emberi természetben. Egészen bizonyos,
hogy nincs, —
elvégre a görögök is
emberek voltak, söt kultüremberek, s
nem ismerték abban a rabszolgatartó
formäban, ahogy a kelet, az éghajlat s
czer és egy szultänizmus és ritualizmus
a romano-germän Euröpära rácröltette,
az ügynevezett vad népek is embe¬
rek, sôt sok helyt igen emberi és em¬
berséges emberek és nem ismerik; em¬
berek voltak végig a középkoron s az
ujkoron a svédek s az groszok is, mégis
ugyanakkor, mikor különben fülig be¬
urkolóztak egymäs elött, anyaszült
neztelen fürödtek egymás mellett. In¬
äbb: a testük szégyellése egyenesen
természetmegtagadäs s meg is bosszulta
magät a boldogtalan emberiségen. Maga
a Fräulein Else s a Monna Vanna moti¬
vuma is egy példäja annak az egészség¬
telen fülledtségnek, annak a beteg buja¬
ägnak s ingerlettségnek, mit e mester¬
éges sövény s a rajta való átkukucskäl¬
atnék s átkukucskälhatás nevelt az ide
gekbe “ érzékekbe, s nem adck neki
nagy idôt, csak a mai áldott, erkölcsösen
szemérmetlen felfogäs megmaradjon,
hogy a fele remekirodalom élvezhetet¬
en lesz ez érzéki clair-obscur miatt az
egészségesebben nevelkedö utöd szä¬
mära. Melyik a jobb, az egészségesebb,
az erkölcsösebb viläg: az, amikor neki¬
vetkezve flirtölnek a hullámfürdöben,
agy az, mikor Thaisz Elek fökapitány
ir csöndes védelmében az urak s a
dämák meztelen-bälakat rendeztek?
Csak, mondom, megmaradjon a mai
obb idö, mert a reakció mindig tudja,
hol szaglälödzzék, s mely pontnal kell
megfognia az idök kerekét, hogy vissza¬
forditsa. Ez a váratlan felszabadulás
különben, melynek szinte alig järt elötte
zabadsägharc s ügyszölván égböl poty¬
yanl ajándék és vigasztalás a häborütöl
meggyötört tülélök és felserdülök szá¬
nära, egyik nagy argumentuma lehet
minden jövendö szabadsägharcnak, ha
ösi intézményeket, mik mär teherré és
ékóvá lettek, azzal akarnak megvédeni,
hogy kár ellenük läzadni, szükség van
rájuk s kifrthatatlan benne gyökeredz¬
nek az emberi természetben, különben
nem ällhatta k
volna fenn ezer évekig.
Fennällhatnak,
— de még ezenfelül az
is lehet, hogy
valaminek van hivatása
ezer esztendeig, az ezeregyedikben mär
ninnenn
31. Fraeulein Else
Ne.
M.
Argus Suisse et International de la Presse S. A.
23. Bue du Rhöne - GENEVE
Adr. télégr.: Coupures-Genève — Tél. 44.005
Bureau international de coupures de journaux.
Traductions de et en toutes langues.
Correspondants dans toutes les grandes villes.
Eatrait du Journat:
#agyer Hrlap
Adresse:
BUDAPE ST
87-10-59
Date
I11
Ha mär benne vagyck:
bl
a bécsi mozik¬
e
ban most járja, filmmé szétrétestész¬
21
täzva, a Schnitzler Fräulein Else-ja. A
filmröl nei Desze.E, egyältaläban nem
Taxe div
az, ami a novella,Megfeljebb az azôta
Tarif r60
megboldogult Steinrück, gusztusät cso¬
ment d’sl
lälom, hogy annyipalHväncsi benne az
période cj
Elisabeth Bergneg laktjäfa. A novella
limitée
azonban, emlékézhetnek: csakugyan
On tralte
remekmü volt — sajnos csak volt, meri
ami motivum körül bravüros erotikája
1
kötéltäncol, a körül mär megjelenése
esztendejében, szinte egyik napröl a
mäsikra oly gyökeres vällozás ment
e
égbe, hogy a szép novella menthetetle
ül fontoskodäsba, söt nevetségbe avult
ele. A Schnitzler Fräulein Else-jét,
ugyebär, egy zsaroló vén kéjencnek
abbeli kiköfése, hogy jó, a pénz meglesz,
de a lyány elébb mutassa meg magät
neki meztelenül: az asszonynak induló
iatal nöt ez a bakszagu kisèrtés oly
sokfélekénn felkorbäcsolja, hogy izgal
mäban s zavaräban elemészti magät
Nos: mär a novella megjelenésekor tele
voltak a fényképészek kirakatai, még
inkäbh müterem-albumai, legjobb csalä¬
dokböl való fiatal nök aktjával, kik saj¬
nältak volna elvirägozni, mielött s##ép¬
égük az üveglemezen megöröködik
igen kevésre rá nem volt az a Fräulein
Else vagy Daisy vagy Mariska vag)
Agläja, hogy a novella-trouvaille olvas¬
ára vällat ne vonjon, kitöfögvén utäna
a strandra, hol a vénebb és ifjabb fluk¬
nak annyit mutathat magäböl, amennyi
neki jol esik és, remélhetöleg, nekik is.
Nincs intézmény vagy felfogäs vagy
kategória, melyben az az ätkozott, de
mbernevelöül csodäkat mivelt viläg
aborü akkora Umwertung der Werté-t
itt volna végbe, mint a testi szeméremé
örül. Valöban, mintha gyökerestül ki¬
ctotta volna —
ami nem lett volna le
etséges, ha csakugyan volna gyökere,
int vagy ezer éven ät ällstottäk a7
aryazii.
emberi természetben. Egészen bizonyos,
hogy nincs, —
elvégre a görögök is
emberek voltak, söt kultüremberek, s
nem ismerték abban a rabszolgatartó
formäban, ahogy a kelet, az éghajlat s
czer és egy szultänizmus és ritualizmus
a romano-germän Euröpära rácröltette,
az ügynevezett vad népek is embe¬
rek, sôt sok helyt igen emberi és em¬
berséges emberek és nem ismerik; em¬
berek voltak végig a középkoron s az
ujkoron a svédek s az groszok is, mégis
ugyanakkor, mikor különben fülig be¬
urkolóztak egymäs elött, anyaszült
neztelen fürödtek egymás mellett. In¬
äbb: a testük szégyellése egyenesen
természetmegtagadäs s meg is bosszulta
magät a boldogtalan emberiségen. Maga
a Fräulein Else s a Monna Vanna moti¬
vuma is egy példäja annak az egészség¬
telen fülledtségnek, annak a beteg buja¬
ägnak s ingerlettségnek, mit e mester¬
éges sövény s a rajta való átkukucskäl¬
atnék s átkukucskälhatás nevelt az ide
gekbe “ érzékekbe, s nem adck neki
nagy idôt, csak a mai áldott, erkölcsösen
szemérmetlen felfogäs megmaradjon,
hogy a fele remekirodalom élvezhetet¬
en lesz ez érzéki clair-obscur miatt az
egészségesebben nevelkedö utöd szä¬
mära. Melyik a jobb, az egészségesebb,
az erkölcsösebb viläg: az, amikor neki¬
vetkezve flirtölnek a hullámfürdöben,
agy az, mikor Thaisz Elek fökapitány
ir csöndes védelmében az urak s a
dämák meztelen-bälakat rendeztek?
Csak, mondom, megmaradjon a mai
obb idö, mert a reakció mindig tudja,
hol szaglälödzzék, s mely pontnal kell
megfognia az idök kerekét, hogy vissza¬
forditsa. Ez a váratlan felszabadulás
különben, melynek szinte alig järt elötte
zabadsägharc s ügyszölván égböl poty¬
yanl ajándék és vigasztalás a häborütöl
meggyötört tülélök és felserdülök szá¬
nära, egyik nagy argumentuma lehet
minden jövendö szabadsägharcnak, ha
ösi intézményeket, mik mär teherré és
ékóvá lettek, azzal akarnak megvédeni,
hogy kár ellenük läzadni, szükség van
rájuk s kifrthatatlan benne gyökeredz¬
nek az emberi természetben, különben
nem ällhatta k
volna fenn ezer évekig.
Fennällhatnak,
— de még ezenfelül az
is lehet, hogy
valaminek van hivatása
ezer esztendeig, az ezeregyedikben mär
ninnenn