L# Jolt u Rabort, amchybet lerongholbded,
megtépäzottan került ki a polgärsdg. Letört,
hasadt üf tipusait a késol Schnitzler mürei,
a: éposz utolso fejezeter, mutatjäk be a
Traumnovella és a Fraulein Else, ami most
szinmüré avanzsält — ragy népszerüsödött.
II.
Schnitzler — a mult szäzad harmadi
negyedében születen, mint Freud, bécsi volt,
mint Freud,orvos, mint Freud, zsidó, mint
Freud. 4 négy közös komponens rokon
eredményekre vezeiett az iró és a pszicho¬
analizis megteremtöje életében és alkotäsai¬
ban.
4 tärozó tizenkilencedik stäzad utolsó
wreiben tünik fel — Schnitzler. Ekkor mär
dirat az irodalom „osztdlyozüse Klasszi¬
cizmusnak nyoma sincs irdsaiban, lätszélag
a heroikus elemek is hidnvornal beldie.
Felszines, könnyed szerelmek, inkabb flörte k.
selelötlen élet, eiszälló siatalsäg enyhen mie¬
lankölikushangü költöje Schnitzler. Bee
kimondja az itéletet: dekadens irö.
Pedig nem az. Csupdn dekadencia iröja.
Nem d a dekadens, hanem kora, sigurdi, a
csdszürudros könnyürérü sioi, kacèr szinész¬
nöi, kärtyäs katonatisztjet. Bäjos egyfsel¬
vondsos ciklusdban, az Anatol-ban mür be¬
tölti ar öregedó dranyisjü éetét, a garzon¬
lakäst, a séparée-t, a polgäri otthont as el¬
mülds borongös hangulata. Gyakran köny¬
nyeztetö a kedves Anatol bücsüzdsa a siatal¬
sägtöl, a szerelemtöl. Ar akkort nézök &s
olvasök nem vették észre ast, amit mi mir
lätunk; nem as szomorit el as Anatol-b. n.
hogy ahös isjüsdganak vege szakad, hanem
az. amit Anatol legényéletének utolsó napjar
szimbolizdlnak
— a kedélyes, boldog kor
letünése. Az érzés, hogy — ezek mär az
utolsó évek.
Ha egy nagy époszt alkotnak Schnitzler
mürei, a hösköltemény elöjdtékdnak tekint¬
hetó as Anatol. Néhdny éuvel késöbb meg.
irja Schnitzler a Reigen-t. Frivol solytatdsa
Lap:
Me
FömaRryk.
Nemcsak az dranyisjü, nemesak a kutona
sodrödik tévutakra a hanyatló szocietdsban.
Az asszony is. Az emancipäciéért valö harc
errei ezek. A türsadolmi és politikar terü¬
leten kivül — vagy felül — sexudlisan is sel
ikar szabadulm a nö. Nemesak a „meg
nem értett'’ és a férjtöl mäs, rejtelmesebb,
romantikusabb, kevésbé szürke fersiakhoz
nenekülö modern Madame Bovarykkal taldl.
kozunk Schnitzler hdborü elötti irdsaiban.
ie olyan asszonyokkal is, akik nemesak
aferj, hanem a fersi bilincseit is le akurjäk
räzn, akik egyedüllétre rägynak, hogy élhes¬
sek a maguk egyéni élefét és eibuknak
vagy mert nem képesek szabadulnt, vag)
mert nem tudnak megéllni tämass nelkül
a tärsadalomban.
A Frau Beate und ihr Sohn, a két,
Die untreue Gattin cimmel összesoglalt,
maupassantian mély és maupassantian egy¬
szerü novelle &s d többr —
egyènt nöt tragé¬
didk. De a maga kis egyént tragédidja meg¬
van a kor legtöbb asszonydnak.
4 Bucchus-Nacht-ban a zseni asszonye
szereine elmenni nyomasztö életéböl, az
alärendeltségböl. De csak egy selesthetellen
Bacchus-éjszakdra türul sel elôtte a szabadsdg
alomvildga. Az ébredés eljön és lélekben
megrokkantan visszatér Agnes a serje mellé.
azura mellé. Csak as emlék marad meg, soha
be nem hegedé sebkent. Megalkuszik, stenred.
lemond, elsojt itt mindenki.
Es ismét taldlkozik Schnitzler, as orros
irö, Freuddal, as tró-orrossal.
TP.
Sok mindent vilägit meg egeszerü, köny¬
nyed, irdsaiban Schnitzler abböl, amit Freuc
szabatos rendszerbe, üj tudomdnydba foglalt.
4 költö intuitiv szelleme adta tolldra ezekei
d problémdkat, amelyek megértésében segit
jégére volt az irönak —
as orvos. Teljesen
tudatossd azonban csak Freud tanai tették
Schnitzlerben sajdt müretnek lelki hätterét.
Zicion: 97-1.46.
—e
4662.2.9.
636
Jchnilalor
a SDeldrosiban
A Beludrost Ssinhdaben as eddigi
terv szerint februdrban kerül
be¬
mutatóra az Elzabisasszen#e eimü
dräma, amelyet Schnitzler Artür bi.
res novelläsäböl dr. Ernst Lothar
irt szinpadra és Lukatos Läszló for¬
ditott magyarra, Cimszerepét Bulla
Elma fogja jätszani.
Evekre volt szüksége ahhor, hogy bele¬
örödjék abba, amit pedig elöre erzett:
1 räkbeteg meghalt. A #régi jó békeviläg'
selelétlen könnyürérü siatalsäga ottmaradt
Corlicenél, vagy megöregedett as Isonzó
mellett. 4 „kedélves bécst polgür'', kenyér¬
gondokkal küzködó robotos lett. Az a bizo¬
nyos tärsadalom eltünt. Csak rokkantjai
lézengenek mär a szétkullott monarchia
rdrosalban.
4 polgär régnapjainak költöje csak 1924-
ben, illetve 1926-ban nyült hozzd a talaj¬
talanok sorsdhoz. Megirta két elbeszéléseben
iz idegbeiegeket, a gyengéket, akik csak
gyökerei risszanyülnak a serencjözsesi idölbe.
Ex a két hosszabb elbeszélés, a Fraulein
Else és a Traumnovelle, amelyekben Schnitz¬
ler iröi mürészete csücspontjdt érte el.
Ekkor azonban mär csaknem olyan szerep
jut az alakok äbrdzoläsdban as orvosnak,
mint az irönak. Most mär nemesak a tärsa¬
dalom beteg, de valamennyi egyén is. Lel¬
tükön elterpeszkedik a gyögyithatailan szkiro¬
frénia. Hasadtsdguk megsejtésében Schnitz¬
lernek Freud segitségére pan szüksége. Es
sel is hasznälja a pszichoanalizis eszközeit.
Mert a mäsik kortärs Freud, aki pedig
idösebb Schnitzlernél, tülélte as összeomläst.
42 uj tudomäny megteremtöje, megerösödve,
gyöztesen került ki a vilägselforduläsböl.
Mindaz, ami törtent az emberekkel, amivé
lettek — ôt igazolta. 0 a jövöbe nézett.
Schnitzler, aki öt éve halt meg, mint eg)
elmult kor haldläröl szölé hösköltemén)
szerzöje, mint a régi középosztdly gydsz¬
beszédénck prédikdtora, még utolsé éveiben
is a multha tekinten: „lelke enyhen
bücsüzott minda#töl a boldogsägtöl és bänat¬
töl, ami még utdna zengett ebböl a völgyböl
amelyer elhagyott’ de ugyanekkor üy és
ismeretlen napok üdvözlete esendült meg
elkeben.
Gosztonpi Lajos
A =Jolion elseiene Béchben. Bolf
Jahn, a becsl Deutsches Volkstheater
igazgatója beieleptette, hogy megsze¬
rezte elöadäsgal Békoffi latván és
Steila Adorpés Mijön elseiene eimü
vigjätékgt, famely most az
Andrässy-ütl Szffhäz müsordarabja.
Kommen Sie am Erstene eimmel még
an idel szezönban bemutatia s magyar
uidonsägot, nöi
föszerenében Gusti
Huber-rel.