S S C
B
box 30/4
25. Profe.nhandi
(uul.-—.
Egyetértés, Budapest
11 5 1913
—7
BLNHAZ ES MUVESZET.
Professor Bernhardi.
4 berliniek rendégjäteka a Magpar Szinhdsben.
Téli hangulat, csillogó päholysorok, szmokin¬
gok, izgatott asszonyfejek, itt vannak a németek
es most mindenki, aki azt hiszi magäröl, hogy
mindenütt jelen keil lennie, ott szorong a Magyar
Szinhäz nézôterén. A nézôtèr ennélfogva minden¬
esetre szép. Megkezdödött a német szinjätszäs Bu¬
dapesten, a tavaszi német szinjätszäs, amelyet né¬
melyek inväziönak is neveznek. Akik félnek ettcl
az inväziôtöl, azoknak nines egöszen igazuk, mert
félelemre nincsen semmi ck. Nem kell félni az el¬
németesedéstöl. Sovinisztänak sem muszäj lenni,
különösen pedig nem kell annak lenni ezzel a szin¬
Jätszässal szemben, amely egy csepet sem fog är¬
tani sem a közönsegnek, sem a magyar szinpadi
müvészetnek. De hasznälni sem feg. Nem szabad
nagy kérdést csinälni belöle, meg lehet nézni öket
es meg kell ällapitani, hogy ezek a szinészck sem
tudnak többet, mint a mieink. Még a rendezésben
sem. Az egösz idejövetelüknek esak egy czélja le¬
het: hogy olyan darabokat mutatnak be, amclyeket
nülunk még nem adtak. Ez az egy, ami megad¬
hatja elöadäsaik erdekességét.
A berlini Kleines Theater az elsö esten pa¬
rädés darabbal ällott elö. Schnitzler. Arthur „Pro.
fessor Bernhardi“ czimü ôtfelvondsos komédisjä¬
val, amelynek elöadäsät Ausztriäban betiltotta a
czenzura, Berlinben ellenben szäzötvennél több¬
ször adtäk. A darab elèrhetö sikere éppen abban
reilik, amiört a bécsi hatösäg nomwengedélyezte
az elöadäst. Ez a darab Bécsröl irödott, Bécsnck
irödott, a bécsi keresztényszocziälizmus buzavira¬
gos levegöje ürad keresztül rajta, az osztrük esá¬
szürväros politiküja van itt egy kicsit pellengèrre
ällitva és Bécsben a darab lättära bizonyára tom
boltak volna az emberek. Itt nem az édeskös.
finomkodö. altwienes, okos Schnitzler Arthur äll
elöttünk, aki mélyen, nagyon mélgen benn von a
lelkünkben s akit igen nagyon szeretünk. Ez va
lami egészen mäs. Selmitzler egy specziälisan bécei
modern darabot irt Bécsnek, politizäl, vitatkozik.
szembe ällitja az orvosi tudomäny szabadgondol.
kodäsät a keresztény egyhäz dogmäival és talán
még tipikus bécsi alakokat is karrikiroz a darab¬
jüban. Ne csodälkozzunk tehät azon, ha nälunk
hatästalan volt a darab.
A „Professzor Bernhardi“ különben a tiszta
vita-drämäk közül valö. Problemäja az, hogy vaj¬
jon Joga van-e az orvosnak eltiltani az utolsö ke¬
netet hozó papot a haldoklö betegägya meliöl. Mert
ugyebär, a pap megjelenése tudtära adja a beteg¬
nek, hogy közeleg a halal s ezältal a beteg elveszti
az életbe vetett utolsö bizodalmät. Pedig az orvosi
humanitäs azt parancsolja, hogy a halälra szänt
betegben mäg az utolsó pillanatig is élesszük az élet
reményét, mert akkor boldogabban, öntudatlanul
fog ätmenni a halälba. A gyöntatö pap megjele¬
nése a beteget olyannä teszi, mint a haldlra itél¬
tet. Schnitzler darabjäban az orvos nem engedi a
papet a beteghez, akie utolsö áldozäs nélkül hal
meg. Ebböl fejlödik a darab. A dolegböl politiksi

den nemes irüsmürészetével.
A ndmet szinészek ältaiaban kitünd egrüttest
adnak. Teljes összjätèk, jó rendezés, de azèrt sem¬
mivel eem jobb, mint akärmelyik jól megrendezett
magyar elöadäs. Decorli, Rohden, Neuberger,
Landa es Abel urak jätszottäk a föbb szerepeket.]
A zsufoläsig telt nézôtér a felvonasok vögin ele¬
sokat tapsolt, nem is annyira a darabnak, mint in¬
kübb Schniteler Arthurnak, aki végignéztc az elö¬
adäst és a harmadik felvonás végen a közönseg
tapsaira meg is jelent a rivalda clött.
Az elöadas folyamün alkalmam volt beszél¬
getni Schnitzler Arthurral, aki Beöthy Läszlöné
eisöcmeleti päholzuböl nézte végig az elöndäst.
Bozontos haju, szakällas feje felé egész esie kivän¬
csian meredtck a lätcsövek, fhindenki kivancsi volt
arra, vajjon mälyen a legnépszerübb és legerdeke¬
sebb bécsi iró; milyen az az iró, aki a „Reigen“ és
az „Anatol“ ôta egy csodälatos emelkedesscl vülik
a legmélgyebben gondolkodó irök egyikóvé, Az alt¬
Wien romantikus Schnitzlerjét kerestek benne és
talältak egy nyugodt arczu, kedves, szakalias urat
Mindjärt az elsö mondatnäl megszakilott:
— Kedves barätom, — mondja szerényen —
ne mondja nekem, hogy mester, En nem vagyor
mester. En Schnitzler vagyok.
De ezt mär büszken mondta. Mint akinek a
neve minden megtisztelö jelzönél szebben eseng.
Azután beszélt a darabjáröl, amelyröl nem
igen szeret nyilatkozni, éppen a bécsi betiltas
miatt. O bécsi irö. Es szereti Bécset. S nem
akarna olyasvalamit mondani, ami esctleg.
— Szäzôtvennél többször adtäk ezt a darabo¬
mat Berlinben. Hogy vajjon Bécsben valamikor
fogjäk-e adnt, azt nem tudom. Minden évben ujböl
lehet kérni a darab elöndäsära az engedélyt. De
nem tartom valöszinünck, hogy megadjäk.
Csodälatos!
Hit amennyire e darabnak a bechi ###
szellemmel és a város politikai viszonyaival #
összefüggését ismerjük, nem is annyira esodälat#
Azutän ujabb iredalmi terveiröl erdeklödten),
— Kedvesem, — mondta, — még a legjobb
barätomnak sem ärulom el elöre, hogy mit tck.
De dolgozom. Elég sokat.
A magyar irodalomröl szerettem volna beszölni
a legnepszerübb és legérdekesebb oszträk iróval.
Mire kiderült, hegy bizony alig ismeri az ujabb
magyar irodalmat. Csak éppen ndhäny darabot is¬
mer. amelyeket Bécsben bemutattak. Nchäng na¬
gyobb maggar iró nevét is tudta, de nem sokat.
— Ugy köpzelem, — mondta, — szép és nagy
irodalmuk Ichet. Egy erösen fejlödö irodalom.
Sajnos, esak keveset ismerck az iröik közül. Pedig#
itt élek a szomszédsägukban.
Felvonäs kezdetét jelezték. Szeretetreméltöan
elbucsuzott tölem.
— De, ugyebär, ez nem volt interju,
mondta.
Fél percz mulva mär a päholyböl kihajolva
ügyelte darabjänak az elöadäsät.
Balassa Emil.
R