6
S S
25. Proior Bernhardi box 30/4
affér lesz, kinövi magät a szabudgondolkodok 6s
klerikälisok harczävä. De akärmi toricnik, — alig
történik valami — az mind esak arra J5, hogy a
szerepló személyek vitatkozhassanak rajta. A felve¬
näsok legnagyehb része elméleti vitäkkal telik el,
Schnitzler nagy iräsmüvészete teszi, hogy czek a
vitäk schasem välnak unalmassä. Mint vita-da¬
rab, mint tendene-dräma, igen jö. De nem tehe¬
tünk röla, nem szeretjük az elméleti vitäkat a
szinpadon. Még akkor scm, ha Schnitzler irta, min¬
den nemes irüsmürészetével.
A ndmet szinészek ältalüban kitünd együttest
adnak. Teljes összjäték, jó rendezés, de azèrt sem¬
mivel eem jobb, mint akärmelyik jöl megrendezett
(G#sues-
magyar elöadäs. Decarli, Rohden, Neuburger,
aue;
Landa es Abel urak jätszottäk a föbb szerepeket.]¬
Egyetértés, Budapest
A zsufoläsig telt nézôtér a felvonasok vägen elégl
11 5 1913
sokat tapsolt, nem is annyira a darabnak, mint in¬
kabb Schnitzler Arthurnak, aki végignéztc az elö¬
67F
SZINHAZ ES MUVESZLE.
adäst es a harmadik felvonäs végen a közönseg
tapsaira meg is jelent a rivalda clött.
Professor Bernhardi.
Az elöadas folyamün alkalmam volt beszél¬
4 berliniek rendegjäteka a Magyar Szinhdsben.
getni Schnitzler Arthurral, aki Beöthy Liszlöné
eisöcmeleti päholgüböl nezte végig az elöndäst.
Téli hangulat, csillogö päholysorok, szmokin¬
Bozontos haju, szakállas feje felé egész esie kivän¬
gok, izgatott asszonyfejek, it“ rannak a németek
esian meredtck a lätesövek, fhindenki kivancsi volt
es mest mindenki, aki azt hiszi magäröl, hogy
arra, vajjon mälyen a legnépszerübb és legérdeke¬
mindenütt jelen keil lennie, ott szorong a Magyar
sebb bécsi irö; milyen az az irö, aki a „Reigen“ és
Szinhäz nézôterén. A nézôtèr cnnélfogva minden¬
az „Anatol“ ôta egy csodälatos emelkedesscl vülik
esetre szép. Megkezdödött a német szinjätszäs Bu¬
a legméiyebben gondolkodó irök egyikévé, Az alt¬
dapesten, a tavaszi német szinjätszäs, amelyet né¬
Wien romantikus Schnitzlerjét kerestek benne és
melyek inväziönak is neveznek. Akik félnek ettcl
talältak egy nyugodt arczu, kedves, szakallas urat
az inväziôtöl, azoknak nincs egöszen igazuk, mert
Mindjärt ag elsö mondatnäl megszakitott:
félelemre nincsen semmi ck. Nem kell félni az el¬
— Kedves barätom, — mondja szerényen —
németesedéstöl. Sovinisztänak scm muszäj lenni,
különösen pedig nem kell annak lenni ezzel a szin¬
ne mondja nekem, hogy mester, En nem vaggor
mester. En Schnitzler vagyok.
Jätszässal szemben, amely egy csepet sem fog är¬
tani sem a közönségnek, sem a magyar szinpadi
De ezt mär büszken mondta. Mint akinek a
müvészetnek. De hasznälni sem fog. Nem ezabad
neve minden megtisztelö jelzönél szebben eseng.
nagy kerdést esinälni belöle, meg lehet nézni öket
Azután beszölt a darabjáröl, amelyröl nem
es meg kell ällapitani, hogy ezek a szinészek sem
igen szeret nyilatkozni, éppen a bécsi betiltäs
tudnak többet, mint a mieink. Még a rendezésben
miatt. O bécsi irö. Es szereti Bécsct. S nem
sem. Az egész idejövetelüknek esak egy czélja le¬
akarna olyasvalamit mondani, ami esctleg.
het: hogy olyan darabokat mutatnak be, amclyeket
Szäzôtvennél többször adtäk ezt a darabo¬
nülunk még nem adtak. Ez az egy, ami megad¬
mat Berlinben. Hogy vajjon Bécsben valamikor
hatja elöadüsaik erdekességét.
fogjäk-e adni, azt nem tudom. Minden évben ujböl
A berlini Kleines Theater az elsö esten pa¬
lehet kérni a darab elöadäsära az engedélyt. De
rädés darabbal ällott elö. Schnitzler Arthur „Pro.
nem tartom valöszinünck, hogy megadjäk.
fessor Bernhardi“ czimü ôtfelvondsos komédiajä¬
Csodälatos!
1
val, amelynek elöadäsät Ausztriäban betiltotta a
— Hät amennyire e darabnak a béesi ki
czenzura, Berlinben ellenben szäzötvennél töbh¬
szellemmel és a väros politikai viszonyaival wl
ször adtäk. A darab elèrhetö sikere éppen abban
összefüggését ismerjük, nem is aungira csodälat!
reilik, amièrt a bécsi hatösäg nem engedélyezte
Azutän ujabb iredalmi terveiröl érdeklödteny.
az elöadäst. Ez a darab Bécsröl irödott, Bécsnck
Kedvesem, — mondta, — meg a legjobb
irödott, a bécsi keresztenyszocziälizmus buzavira¬
barätemnak sem ärulom el elöre, hogy mit k.
gos levegöje ürad keresztül rajta, az oszträk esá¬
De dolgozom. Elég sckat.
szürvaros pelitikäja van itt egy kicsit pellengérre
A maggar irodalomröl szerettem volna beszelni
ällitva és Bécsben a darab lättära bizonyära tom
a legnepszerübb es legérdekesebb eszträk iróval.
boltak volna az emberek. Itt nem az 6deskös.
Mire kiderült, hegy bizony alig ismeri az ujabb
finomkodö. altwienes, okos Schnitzler Arthur äl!
magyar irodalmat. Csak öppen ndhäng darabot is¬
elöttünk, aki mélyen, nagyon mélgen benn von a
mer. amelycket Bécshen bemutattak. Nchäny na¬
lelkünkben s akit igen nagyon szeretünk. Ez va
ggobb maggar iró nevét is tudta, de nem sokat.
lami egészen mäs. Scimitzler egy specziälisan bécei
— Ugy köpzelem, — mondta, — szép és nagy
modern darabot irt Bécsnek, politizäl, vitatkozik.
irodalmuk lehet. Egy erösen feilödö irodalom.
szembe ällitja az orvosi tudomäny szabadgondol¬
Sajnos, esak keveset ismerck az iröik közül. Pedig
kodäsät a kereszteng egyhäz dogmäival es talän
itt élek a szomszédsägukban.
még tipikus bécsi alakokat is karrikiroz a darab¬
Felvonäs kezdetét jelezték. Szerctetreméltsan
jäban. Ne esodälkozzunk tchät azon. ha nälunk
elbucsuzott tölem.