B
box 30/4
25. Professer rnhardi
— —
Mägyar Nemzet, Budapest
chnitt aus:
17 4 1913
SZINTAZ EENE
Professor Bernhardi.
Nömet vendégjätékok a Magyar Szinházban.
Ma kezdte meg a berlini Kleines Theater ven¬
dégjátékát a Magyar Szinházban. Bemutatkozóul
Schnitzler Arthur sok port fölvert szinmüvét, a
„Professor Bernhandie-t adtäk elö a vendégmüvé¬
szek. A darab Berlinben szép sikert aratott, Bécs¬
ben azonban — és általäban Ausztriäban —
czenzura eltiltotta a darab szinrehozatalät, annak
antiklerikális irányzata miatt. A szinmüirodalom
mem vesztett volna semmit akkor sem, he egy¬
ält aläban sehol scm kerül ezinre aP Professor Bern¬
hardis. Mint drámai termék szämba nem jöhet
sem konczepcziójánál, eem tartalmänal, sem pedig
lebonyolitésánal fogva. Vezérczikkek, gondolatok,
melyek olvasás közben támadnak s elméletek
összefüzése a darab, melynek eselekménye nincs.
A darab elsó felvonásäban mégis történik va¬
lami: a tragikai összeütközés itt esik meg. Bern¬
hardi professzor, egy klinika zsidó születésü veze¬
töje megtiltja a katolikus papnak, hogy a halotti
szentségekkel ellässon egy haldoklôt, ki menthetet¬
len ugyan, de állapotának egyältalában nincsen tu¬
datäban. Eltiltja azèrt, mert mint orvos kôtelessé¬
gének tartja betegei boldog kimulésät elömordi
tani. Ennyi a darab cselekménye. A mi ezután,
még négy felvonásban következik, az csupan
zsidökérdésnek, a közällapotoknak térgyalésa,
mely nagyon gyakran szellemes, okos, találó, azon¬
ban sohasem drámai!
A könyvalak alkalmasabb Schnitzler e müvé¬
nek, mint a ezinpadi forma. A szinpad meg¬
követeli, hogy rajta történjék valami. A#Professor
Bernhardie azonban csak as elsó felvonás cselek¬
ménye ältal felvert politikai és felekezeti hullämok¬
nak egy kis gyürüjét mutatja be: az eset hatásät
magára a professzorra és klinikäjéra. A professzor
tényét ugyanis — a ezinpadon kivül — agitäcziós
eszközzé hasznälják fel az antiszemitäk, a parlament¬
ben interpellälják a minisztert, ki a professzort elejti.
Valláshäboritäs miatt 2 havi fogsägra itélik s mikor a
logsäg letelte utän — az utoleó felvondsban
pörének egyik tannja hamis valloméssal vädolja
magét s ez alapon a pör ujrafelvételét akarják
intézet sorsa, tudomänyos munkásság, stb. — za¬
vartalan menetét biztositsa. O a rideg igazsäg
älläspontján áll!
Schnuzler azert állitotta be hösét az igazség
es humanizmus kerlelbetetlen bajnokának, mert
egész darabja tulajdonképen filoszemita tenden¬
cziäju. Nem fordul a k#resztény fajok ellen, sôt
megadja ar 6 álläspontjuknak is a tiszteletet.
Dühével a kikeresztelkedett zsidökat ostorozza, kik
ebben a szinmüben mind jellemtelenek s ar egyet¬
len kivételnél csodälkoznak a szereplök, hogy es
tisztességesen viselkedett! A darab tendencziája tehät
as, hogy a zeidó maradjon zsidó, kit a kerceztény
vilägtöl öriäsi tävolsäg választ el, melyet nem ké¬
pes a kölcsönös jóakarat sem áthidalni és ezèrt a
leghelyesebb, ha egyältaldban nem foglalkozik egy¬
mässal a két rész.
A tétel, az üldözött zsidó hös märtiriuma
ar uralkodó keresztény viläggal való öesze¬
ütközése következtében és a hozzé füzött és
belöle levont megjegyzések talán Berlinben ak¬
tuälisak lebettek, — a magyar viszonyok közt
azonban egyältaléban elveaztik társadalmi élüket.
Trodalmi, szinmül ertéke pedig nincs a darabnak.
A darab nagyon kedvezó fogadtatésban ré¬
szesült Budapesten is. Sokat tapsoltak a nésök
s a jelenlévó szerzó több izben megjelenhetett a
lämpák elôtt. Az elöadés jó volt, a tärsulat a
naturalisztikus, tipuskiélezó, szinjätszó felfogäsban
igen elökeld helyen áll. Különösen Klein-Ronden,
Landa Max, Adalbert Max ée Abel Alfréd alaki¬
täsai voltak nagyon eikerült jellemrajzok. A 16¬
höst Decarii Bruno személyesitette, jöl kifejezéere
juttatva a kérlelhetetlen, megtörhetetlen — Dopt
Quijotet.