II, Theaterstücke 25, Professor Bernhardi. Komödie in fünf Akten (Ärztestück, Junggesellenstück), Seite 294

box 30/4
25 Professor Bernhardi
VILAG
hiäba välasztottam közülök az élettársamat.
Hatärtalan bizalommal és lelkesedéssel jöttem
lest hirességek
ez alkalommal Pestre. Hallom, hogy önöknél csak
mérsékelt sikere volt a Liliomnak. Tudja, ez egye¬
Budapeströl
nesen megfoghatatlan elöttem! Mi a bemutató öta
#itzler és Hansi Niese
nap-nap után zsufolt nézötér elött adjuk és hogyha
birnám, hät az egész nyäron ät adhalnók szakadat¬
Budapest, április 17.
lanul. Csudälatos egy darab. En azt hiszem, mi mär
er Artur, a kiväló bécsi iró, tegnap
régen nem leszünk, mikor ezt a darabot még min¬
éesi gyorssal érkezett Budapestre, hogy
dig jätszani fogják. Mert mindig lesz két szinész,
professzor elöadäsät végignézze a Ma¬
akit ez a két alak, a Liliom és a Juli, ellenällhatat¬
zban. Az elöadäs alatt Beöthy Läszlöné
lan erövel fog vonzani. Engem megbüvölt a szere¬
foglalt helyet, mindvégig érdeklödéssel
pem. A pesti elöndäst nem lättam, de akik mind a
erlini szinészek jätékät, a harmadik fel¬
két elöadäst végignézték, mondják, mintha meröben
tö és csattogó tapsaira pedig meg is
két különbözö szerep volna Varsányi meg az en
mpäk elött — szerényen és igénytele¬
alakitäsomban. Varsányiröl nagyon sokat hallot¬
közönség olyan oväciöban részesitette.
tam mär, de éppen erröl a produkciójáröl beszéltek
hkritkán, igen ritkán räzza meg szin¬
hihetetlen elragadtatässal. Es ezért is kész talány
ät.
elöttem, mi az oka a darab pesti sikertelenségének.
ler szoros inkognitéban utazott le hoz¬
A jó különbség, mely alakitäsunk között van, ab¬
akozó ujsägiröknak kitéró välaszt adott.
ban csucsosodik (igy mondtäk ezt nekem), hogy
tartözkodé volt akkor, mikor a bécsi
Varsänyi azt a természetes naivitäst, mely a szerep
dését vetették fel. Igazat adott a hivei¬
mélyén nyugszik, bämulatos bizonyossäggal és he¬
ellenségeinek is igazat adott. Mosolygó
lyes ösztönnel hozta fölszinre. Talán segitségére
filozöfus Schnitzler Artur.
volt, hogy ismeretes elötte az a viläg, melyben a
darab jätszödik és egyältaläban a helyi viszonyok,
z elöadas utän, Schnitzler a lakásära
ami mär nälam el nem mondhatö. Mert hiäba, mäs
felesége hugänäl szällt meg, aki egy
Pest, és más Bécs. Az én erdememnek különösen az
lapesti doktor felesége. Schnitzlert igen
anyasägnak meleg megérzését és kifejezését tudják
5ti Magyarorszäghoz, ami irásain is meg¬
be. Különös mödon hatott rám a darabnak az a
ége jól beszél magyarul.
része, — sohase tudom azt megindultsäg nélkül
tiszteletére intim, meghivott färsasägban
jätszani.
amelyre a Vildg munkatärsa is hivata¬
chnitzler kedvesen, nagvon fesztelenül
A forditäs elsörangu, aminek Molndr Ferenc
a benyomásunk: nyugodt, harmönikus
is kifejezést adott. Az ö intencióit minden tekintet¬
on biztos egyéniség. Hosszu, szöke sza¬
ben tiszteletben tartottuk. Az utolsó pröbäkat 6 maga
is végigcsinälta és pesti tapasztalatainak nagy hasz¬
imogatja, mosolyog, ugy beszél.
nät vettük. A legszebb reményekkel nézek szerep¬
arab hatása kitünó volt, — mondta. —
lésünk elé és kimondhatatlan örömömre szolgälna,
Flininél is kitünöbb, ahol uj darahom
gerü, hogy mär 150-szer adiäk. Ott van¬
ha a darab rehabilitäläsäban valamelyes részem
lenne.
étes pontok, a szinpad és közönség közt
A mäsodik felvonás kezdetét jelzö csengetyü
göny lenne, nem teljes a kontaktus. Itt
félbeszakitotta a beszélgetést.
publikum mindent percipiäl. Friss és
K
a budapesti. publikum. Es flalal
folvtatia azlän, —ez tünt fel nekem.
Hözgazdasügi täviratok
ézöférre tekintellem. csupa fialal fejet
Liverpool, 1913. április 16. Gyapotpiac. Egyptomi
utt ösz hajak ezüstjét lätia a päholyban
(Fully Good Fair) mäjusra 9.97, juliusra 10.07, no¬
fejeket. Itt a habitüék — ugy lätszik —
vemberre 9.85 p. Forgalom 300 bäl.
upa bäjos fiatal leány és tömötthaju
Csikägó, április 17. Terménytözsde. Zsir mä¬
Szép väros, fiatal város, boldog väros.
jusra 11.97, juliusra 11.95. Szalonna Short clear 11.30.
Sertéshus mäjusra 19.75.
is ez a fialalsäg. A fiatal Budapest.
London, äprilis 17. Ertéktözsde. Zárlat. Angol
különben — kérdezte valaki az irôt
consolok 75. Japán járadék 99¾. 4 szäz. magy.
kifogäsa sincs az elöadäs, vagy a publi¬
aran járadék 85½. Leszämitolási kamatläb 3 15/16. Olasz
járadék
Bécsi vältóár —.—. East Rand 300.—
Randmines 706.—. 4%os rupja —.—. Spanyol járadék
szölt mosolyogva Schnitzler — semmi,
Canada Pacificvasut 251½. Déli vasut 5.—
k egy észrevételem van. A negyedik fel¬
Ezüst 273/ Chartered 120.—. Randfontein —.—. De
Beers 21 5/s. Nyugodt.
kicsit sokat köhöglek.. A csipös ta¬
Newyork, április 17. Gabonatözsde. Zárlat.
aprilisi hö
Buza szilärd, he.yben 114 ccnt. (10.58) K), mäjusra,
onyära az orvos — a szakorvos — észre¬
98¼ cent (9.07 korona), Juliusra 97⅛ cent (8.97 K).
szeptemberre —.— cent
.— K). Tengeri engedö
akinek bécsi lakäsün még künn äll a
—.— cent (—.— K), juliusra-
mäj.-ra —
cent (
—.
K)
intholog Dr. Schnilzler Arthur.
Liszt helyben 3.85. Gabona szällitäsi dija Liverpoolba
001l „
GE
1913. äprilis 18. 7
Elöadäsck a Szabad Iskoläban
Az lpari balesetek — Dante
Budapest, äprilis 17.
A Tärsadalomtudományi Tärsaság Szabad Is¬
kolájaban ma este dr. Hahn Dezsö, az Orszägos
Betegpénztär tudös föorvosa az ipari balesetekröl,
Babits Mihäly, a krväló esztétikus Dante-röl fartott
erdekfeszitö és tanulsägos felolvasäst.
Az ipari balesetek
Erdekes és nagvfontossägu volt dr. Hahn
Dezsönek, az Orszägos Betegpénztär föorvosának
elöadäsa, az ipari balesetekröl. Mindjärt itt meg¬
jegvezzük, hogy dr. Hahn Dezsönek a nagy er¬
deme, hogy az ipari betegségek megelözésère 5
indilotta meg és vezette az orszägos mozgalmat.
Ennek a kérdésnek szociälis fontossäga eléggé
hangsulyozza az ö érdemeit. Ma este statisztikai ada¬
tokkal bizonyitotta, hogy az ipari halesstek szäma
folyton-folyväst nö. Európäban évente mintegy
47.000 ember hal meg baleset miatt, ami két¬
ségtelenül olvan szäm, hogy a häborn eredmé¬
nveivel vetélkedhetik. Van akkora jelentösége,
mint ma a häborunak. Bür a technika rohamos
léptekkel halad elöre, még sem fogy a halesetek
szäma. Az üzemi balesetek általäben emelked¬
nek. Ugyanigy a halältokozó balesetek is. Magyar¬
orszägon ezen a téren rettenetes viszonyok ural¬
kodnak, de talán lehet remélni, hogy à halält és
munkacsökkenést okozó balesetek szäma idövel
mégis jelentékenven le fog szällani. Elhärithatat¬
lan baleset nincsen, bär az uralkodó felfogäs min¬
den eseiben a vigyázatlansägra keni a baleset
ödiumät.
A balesetek általánosan hangoztatott okai a kö¬
vefkezök: 1. A gvärüzem és ältaläban az ipar feilö¬
dése, amivel a balesetek önkéntes szaporodäsa jär.
A fejlödés menetébe azonban az akkordmunka¬
rendszer tartozik. Ez a rendszer arra ösztökéli a
munkäst, hogy a munka menetét végtelenül gvor¬
sitsa. haiszolja. az üzemben bizonyos óvszahälvo¬
kat figyelmen kivil hagvion. 2. A munkasanvag
hullämzása, fluchtuációja. Ez a hullämzás azonban
nem szükségszerü tärsadalmi tünet. Harmadik han¬
goztatott oka a baleseteknek az alkoholizmus. Is¬
meretes, hogy az alkoholizmus sok, ehelvütt egy.
altalán nem részletezhetö esetben végzetes. Szom¬
baton és hétfön nagvobb a balesetek szäma, mint
a hét akármelvik mäs napján. Szombaton, mert a
munkäs fáradtabb. kimerültebb; hétfön pedig azèrt,
mert alkohol hatäsa alatt van.
Toväbbi érv még a vällalkozök kapzsisäga.
Természeti hiba ez. általános tünet. A munkaadök
nagv anvagi és föleg nagv erkölcsi felelösséget ér¬
vénvesiteni a mai tärsadalom nem tudja, mert
nincs hozzá öntudata. A német szövetkezetek is hi¬
bäztatják a szociälis biztositäsban a közösséget. a
kommunizmust. Ma ez az äthäritäsa a felelösség¬