halmozza a jatszhatatlan instrukciôt és rébu¬
szokkal boszantja a nézöt.
Végighallgattam az elsö fölvonäst, a nél¬
kül, hogy a szöveget ismertem volna. Jöl oda¬
figyeltem. Lättam, hogy a Pierrot félig sötét
szobäban egy asztalon koloräsz, majd egy festö¬
allvänyra helyezeit képre bämul, mely hätra
van forditva. Sejtelmünk sines, kit äbräzol. A
Pierrot nagvon szomoru. Lefekszik a divänra,
egy ideig zokog, aztán elalszik. Lätogatök jön¬
nek: két leány, két fiatal ember és egy öreg
bäcsi. A fiatalok észreveszik, hogy Pierrot
alszik, erre täncolni kezdenek, az öreg zongorä¬
zik. Pierrot idövel fölébred, de még mindig
szomoru, a vendégek räunnak és elmennek,
Ekkor Pierrott hosszasan kinez a hatsó ablakon
és csak akkor fordul nagy izgalommal vissza,
az ajtó felé, mikor itt berohan Pierette. Sze.
relmi kettös, utána vacsora. Bort föllenek a po¬
harakba, hosszu csök, koccintanak és isznak
Azaz, csak Pierrot iszik. Félig rémüleltel, félig
haraggal int és gesztikuläl Pierette felé, meg.
läntorodik, hätradöl és meghal. Pierette kétség.
beesetten szaladgäl a szobaban, végre kirohan
az ajtön. Függöny. Mindebben csak egy dolog
volt bizonyos: az, hogy Pierrot mérget ivott.
Miér!? Kiväncsian elövellem a szövegkönyvel
s belöle a kövelkezöket ludtam meg: Pierrol
kedvesel, Pierellei ollarhW WLL
de kissé öreg Arlekkino. Pierrot ezen busult 6s
régi emlékeit szedegette elö. A täncos-jelenés a
két pärral és a bäcsival, teljességgel nemi tarto¬
zik a tärgyra, epizöd, a valcer kedvéért. Pie¬
rette: megszökött az esküvöröl, felrohan szerel¬
meséhez és a szerelmi drämäk ismert recipéje
szerint közösen elhatärozzäk, hogy meghalnak,
merget isznak, Ekkor aztán történik, a mit el¬
mondtam. Pierrot kiüriti a poharat. A leány
gyáva és nem meri. Pierrot erre haragosan ki¬
üti a poharat a kezéböl és meghal. A leány me¬
nekül, a mittermészetes és igen érthetö.
A mäsodik kép, melyet az elsötöl csak köz¬
zene välaszt el, visszavezet a történet során. Ar¬
lekkino lakodalmi ünnepsége. Bidermäjer-ruhás
dämäk és urak régies langausz-valcert, minétel
es kontratäncot järnak fényes, nagy csarnok¬
ban. Megint lätunk egy csomó epizödot, mely
szinpadi kitaläläs dolgäban nem valami lelemé¬
nyes és csak arra szolgal, hogy a kép elsö felét
akciöval töftse be. Maga Arlekkinó démonikus
fekete-feher jelmezben, vésztjösló tekintettel a
szin közepén áll és nem täncol. Värja Pierettet.
Türelmetlehül, idegesen, haragosan. Mintha csak
sejtené, mi történik ezalatt a Pierette kis man¬
zardszobäjäban Berohaa a leány. Säpadt,
myugtalan. Täncolni akar. Arlekkino karjába
veli magät, eszeveszeiten keringeni kezd, de
egyszerre megborzad: olt äll elötte kisértelies
lilaszin fényben Pierrot. A pohärszékhez szalad
és bort kér: — Pierrot tölt. Végigräzza a hideg¬
es fätyoläba akar burkolözni. Nincs meg. Oit¬
maradt a. halotinäl. De hisz itt äll ujra a.
lilaszin kisértet és nyujtja udvariasan a fá¬
tyolt A leány el akarja kapni, de a lätomäny¬
egyre häträl; nesztelen léptekkel. Uveges szem¬
mel, megbabonäzva követi Pierelle és ezt ismé“
köveli Arlekkino. Osszecsapödik a kärpit.
végso képhen megint Pierrot szobäjäban va¬
syunk. Ugyanazon a helyen fekszik még a halolt:
mikor belép Arlekkino és a menyasszony. Bor¬
zalmasan groteszk helvzet. Még rémesebbé välik
mikor Arlekkino cinikus féltékenységében föl.
nyaläbolja a,hullät és a pamlagra ülteti. Ezze¬
kimegy a szobäböl s Piereitre räzärja az ajlöt
Szinte természeles, hogy a leány megtébolyodik
es täncolni kezd a halott körül
Az egész jäték elejétöl. ilyen danse ma¬
cabre. A mikor érteni kezdjük, mär borzadunk
töle. A holtak viziója különben nem uj moti¬
vum a pantomimikäban. Eszembe jut a hires
francia mimjkus, Séverin a Chand d’habits-
ban, mikor rémüllen menekszik a meggyilkolt.
häzaló ärnyéka elöl. Bizonyära igen sok ember¬