23.
Der Schleien der Bierrette
fedat sedmaban Tognak megielonn.
Uj föispan.
Talmann Gusztäv, Szeben va
ispänja a P. H. értesülése szerint !
megvälik méltösägätöl, a melyet l
ät közmegelégedésre viselt. Utö¬
baum Frigyes segesväri polgärme:
getik.
A Magyar Tävirati Irodae
felsége a belügyminiszterium veze'
bizott magyar miniszterelnök elö.
Goda Béla värmegyei alispänt Gyö¬
és Györ szab. kir. város föispänja“,
Tissa Istvan körutje
Tisza Istvän gröf a jövö hét
délelött tizenegy örakor Nagysall
délelôtt Aranyosmarôton és ugy
utan Serényi Béla gröf földmiv
niszter kerületében Beszterczebä¬
beszédet. Tisza Istvan gröfot ez
a nemzeti munkapärt szämos
elkisérni. Nagysallöra a nyugati
röl 10-en reggel hét örakor i.
mäsik kiséret pedig, a mely B.
nyära megy, 11-en reggel hét ör¬
leti pälyaudvarröl utazik el.
Sdtoraljaujhelprót jelentik: A
retével együtt ideerkezö Tisza Istvä.
pies fogadtatäsära ugy Sárospatakon,
aljaujhelyen minden elökészület megtö
gröf vasärnap reggel erkezik Särospat:
Windischgraetz Lajos herczeg vendége

elött folyamán meglätogatja a ref. för
a várat, a hol Windischgraetz herci
szavai utün beszédet mond a vülasztök
box 27/5
a mein en
Pierrette fätyola. C(0,
Nengjätek us Operahdzban. AO
□
4
Erdekes, jelentös estéje volt ma Opera¬
näzunknak. Dohndnyi Ernö némajätékät mu¬
tattak be. Müvének nem ez az elsö bemuta¬
töja: megelözött bennünket pär hönappal a
drezdai Operaház. Ez azonban nem sokat von
le az est jelentöségéböl, a mi abban äll, hogy
snnek a nagyszabasu magyar zeneszerzönk¬
nek, ki eddig kizärölag a szimfonikus zene
müvelôie volt, a Pierrette fätyolagvelsó szin¬
padi alkotäs. Dohnängi Ernö. a-ki-minden¬
kor kereste a komoly es különleges formäkat,
fokozta müvének jelentöségét azzal is, hogy
a szinpadi zenének manapsag meglehetösen
elhanyagolt fajtäjaban pröbälkozott meg.
A zenei némajäték müfaja teljességgel
divatjät multa, s a mennyiben néha-néha je¬
lentkezik is, komikus és burleszk iränyt vett
fel. A tragikus, a drámai némajätékot a mai
nemzedék ugyszölvan mär nem is ismeri. Ez
természetes folyomänya volt a modern dra¬
ma fejlödési iränyänak, mely a lélektani
problémäk vitahelyévé tette a legujabb szin¬
müirodalmat, és folyomänya a wagneri összmü¬
vészeti elv terfoglalásänak. A modern drä¬
mänak mindennél fontosabb a beszéd, mely a
mü lélektani menetének félreérthetetlen ki¬
fejezöjesés magyaräzója. Ennek a drámának
a mimika s a némajäték egyéb, hangtalan
kifejezö eszközei nem elegendök.
Wagner törekvései pedig, melyek min¬
den müvészetet egy czél erdekében akarnak
egyesiteni, nem elegszenek meg a mimikaval
es zenével, de egyszerre még zirodalmi és