box 26/5
22. DenjungeMedandus
Telepbee 11.##7.
„ODSERTER
I. Boterr. bebördl. kenz. Unternehmen für Joitunge senchnitte
Wien, I., Conoordiaplats
Vertretungen
in Berlin, Basel, Budapest, Chicago, Clevelund, Chrtetlstn,
Oent, Kopenhagen, London, Madrd, Mailand, Minnespolta,
New-Vork, Paria, Rom, San Francisco, Stockholm, B4. Petens¬
burg, Toronto.
(Unchenangabe
ne Guueer
Ausschnitt aus: Pesti Napló, Budapest
vom:
25 HOTLRDER 1910
SEIIAAZ, MeVESZDT.
Schnitzler legujabb darabja.
(Azitiu Medardus.)
Bécs, november 24.
(Sajät levelezönktöl.) „Az itiu Medardus“
förténelmi tragédia elnevezés alatt vonult be a sein¬
padra. Valoban nincs sok Ertelme a skatulydztsnnk.
Es a müfal megällapitäsänak semmi befolyäsa sines
egy dräma Ertékère, még kevésbbé sikerère. De
nekünk ugy tetszik, hogy Schnitzler a történelmi
tragédia einevezessel csupän jogcimet keresett, ami
szinpadra segitse müvét. Amely minden egréb, esal
történelmi tragédia nem. Tizenôt szinvältozäsdval 7e
epizódjainak fürasztó sokasügäval inkäbb drämai
kép-sorozat vagy epikus szinjäték lelct a becsi Burg¬
szinhäz mal uidonsäga. Amelyet eljätszhatóvä teit
ugyan a szcenikal müvészet öridsi färadsäga 6s n
szerzö nagy üldozatkészsége. — de szinszerüvé 65
tragédiävá még czek sem. Legföllebb egy erdekes
és nem egészen kürbaveszett kiserlet volt ennek a
dramatizält korképnek szinrchozatala. Egy lépés
abban az utvesztöben, melyben a modern szinmü 6#
Szinpad munkäsai közt oft bolyrong és keres utat
Schnitzler is.
Az ilju Medardus a szäz év elötti Bécsben. a
francia häboruk közt lett itiu. Es az a vägya, hogy
férli legyen, tettel wältvän meg a sogot arra, hogy
honlitärsai és csalädia annak nevezzék. De esak a
tetträgy erese van meg benne. Még mielött a tett¬
hez erkerndk. megrészegszik feldagadó rettvägya
mämorätél. a sajät szavaitöl és — nem tesz semmit.
a tetthez magähoz nincs beune elég energia. A vägy'a.
bogt a francidkon hazdia bukäsät boszulja wieg
es cheipett esak eszköz lesg egy francia nö cselszö¬
véseinck, aki a maga häza bukäsät akarja megto¬
rolni. Es mikor vegre összeszedi magät, hogy vég¬
zetes tettet produbälion: megölie Napoleont. — neki¬
lodult szändékät hal ntra terell lisba féltékenysége.
Törc nem Napoleont éri, karjät nem egy eltökélt
akarat iränyitia, hancm egy hirtelen feltämadt, vak
indulat. Es leggilkolia a nôt, abban a perehen, mikor
de elindul — megölni Napolcont. Csak mikor ent
megtudia Medardus, akkor lätia, hogy cselekedete
egy örült gesztus volt es nem tett. Osszeroskad a
sajät tchetetlenségenck sulya alatt. Az. hogy an
utolsó pillanatban megint kölcsöndz neki u kétsägbe¬
esés annpi eröt, amennyivel önmagät is kiszolgäi¬
tatia a haldlnak, nem teszi férlivä. Napoleon azt
22. DenjungeMedandus
Telepbee 11.##7.
„ODSERTER
I. Boterr. bebördl. kenz. Unternehmen für Joitunge senchnitte
Wien, I., Conoordiaplats
Vertretungen
in Berlin, Basel, Budapest, Chicago, Clevelund, Chrtetlstn,
Oent, Kopenhagen, London, Madrd, Mailand, Minnespolta,
New-Vork, Paria, Rom, San Francisco, Stockholm, B4. Petens¬
burg, Toronto.
(Unchenangabe
ne Guueer
Ausschnitt aus: Pesti Napló, Budapest
vom:
25 HOTLRDER 1910
SEIIAAZ, MeVESZDT.
Schnitzler legujabb darabja.
(Azitiu Medardus.)
Bécs, november 24.
(Sajät levelezönktöl.) „Az itiu Medardus“
förténelmi tragédia elnevezés alatt vonult be a sein¬
padra. Valoban nincs sok Ertelme a skatulydztsnnk.
Es a müfal megällapitäsänak semmi befolyäsa sines
egy dräma Ertékère, még kevésbbé sikerère. De
nekünk ugy tetszik, hogy Schnitzler a történelmi
tragédia einevezessel csupän jogcimet keresett, ami
szinpadra segitse müvét. Amely minden egréb, esal
történelmi tragédia nem. Tizenôt szinvältozäsdval 7e
epizódjainak fürasztó sokasügäval inkäbb drämai
kép-sorozat vagy epikus szinjäték lelct a becsi Burg¬
szinhäz mal uidonsäga. Amelyet eljätszhatóvä teit
ugyan a szcenikal müvészet öridsi färadsäga 6s n
szerzö nagy üldozatkészsége. — de szinszerüvé 65
tragédiävá még czek sem. Legföllebb egy erdekes
és nem egészen kürbaveszett kiserlet volt ennek a
dramatizält korképnek szinrchozatala. Egy lépés
abban az utvesztöben, melyben a modern szinmü 6#
Szinpad munkäsai közt oft bolyrong és keres utat
Schnitzler is.
Az ilju Medardus a szäz év elötti Bécsben. a
francia häboruk közt lett itiu. Es az a vägya, hogy
férli legyen, tettel wältvän meg a sogot arra, hogy
honlitärsai és csalädia annak nevezzék. De esak a
tetträgy erese van meg benne. Még mielött a tett¬
hez erkerndk. megrészegszik feldagadó rettvägya
mämorätél. a sajät szavaitöl és — nem tesz semmit.
a tetthez magähoz nincs beune elég energia. A vägy'a.
bogt a francidkon hazdia bukäsät boszulja wieg
es cheipett esak eszköz lesg egy francia nö cselszö¬
véseinck, aki a maga häza bukäsät akarja megto¬
rolni. Es mikor vegre összeszedi magät, hogy vég¬
zetes tettet produbälion: megölie Napoleont. — neki¬
lodult szändékät hal ntra terell lisba féltékenysége.
Törc nem Napoleont éri, karjät nem egy eltökélt
akarat iränyitia, hancm egy hirtelen feltämadt, vak
indulat. Es leggilkolia a nôt, abban a perehen, mikor
de elindul — megölni Napolcont. Csak mikor ent
megtudia Medardus, akkor lätia, hogy cselekedete
egy örült gesztus volt es nem tett. Osszeroskad a
sajät tchetetlenségenck sulya alatt. Az. hogy an
utolsó pillanatban megint kölcsöndz neki u kétsägbe¬
esés annpi eröt, amennyivel önmagät is kiszolgäi¬
tatia a haldlnak, nem teszi férlivä. Napoleon azt