22. DerjungeMedandus
box 26/5
Telepben 12.507.
„ODSERTER
1. Bnterr. bobördl. konz. Uaternehmen für Toitunge-Aneschnitte
Wien, I., Conoordiaplats 3.
Vertretungen
in Berlin, Basel, Budapest, Chicago, Cleveland, Chsintlamtn.
Oenf, Kopenhagen, London, Madrid, Mailand, Minneapolts,
New-Vork, Paris, Rom, San Francisco, Stockholm, Bt. Pet##s¬
burg, Toronto.
(Onedienlungebo ehno Gumchrk.
Ausschnitt aus: Pesti Napló, Budapest
vom:
25 MOVERBER 1910
1
SZINHAZ, MUVESZET
Schnitzleg „legujabb darabja
4
(A##Lin Medardus.)
Bécs, november 24.
(Sajät levelezönktöl.) „Az itin Medardus“
történehni tragédia elnevezés alatt vonult be a szin
padra. Valöban nincs sok ertelme a skatulyázäsnak
es a müfaj megällapitäsdnak semmi befolyäsa sincs
egy dräma Ertékère, még kevéshhé sikerère. D.
nekünk ugy tetszik, hogy Schnitzler a történelm
tragédia elnevezéssel csupün jogcimet keresett, am
Szinpadra segitse müvét. Amely minden egyéb, csal
történelmi tragédia nem. Tlzenôt szinvältozásäval 6:
epizödjainak färasztó sokasügäval inkäbb dräma
kép-sorozat vagy epikus szinjäték iehet a bécsi Burg
szinhäz mai uidousäga. Amelyet eljätszhatóvä tet
ugyan a szcenikai müvészet öriäsi färadsdga és
szerzö nagy äldozatkészsége, — de Szinszerüvé c.
tragédiävd még ezek sem. Legfölichb egy erdeke:
Es nem egöszen kürbaveszett kisèrlet volt ennek
dramatizält korképnek szinrehozatala. Egy lépé:
abban az utvesztöben, melpben a modern szinmi é.
szinpad munkdsai közt ott bolyong és keres uta
Schnitzler is.
Az iflu Medardus a szüz év elötti Bécsben, :
francia hüboruk közt lett ifiu. Es az a vügya, hogy
ferfi legyen, tettel vältván meg a logot arra, hog)
honfitärsal és csalädja annak nevezzék. De csak :
tettvägy ereie van meg benne. Még mielött a tett¬
hez erkeznék, megrészegszik feldagadó tettvägya
mämorätöl, a sajät szavaitól és — nem tesz semmit.
a tetthez magähoz nincs benne elég energia. A vügya.
hogy a francläkon hazála bukäsät boszulja meg
es ehelyett csak eszköz lesz egy francia nö eselszö¬
véseinek, aki a maga häza bukäsdt akaria megto
rolni. Es mikor vegre összeszedi magät, hogy vég¬
zetes tettet produkälion: megölie Napoleont, — neki¬
lödult szändékät bal utra tereli küba féltékenysége.
Töre nem Napolcont éri, karjät nem egy eltökélt
akarat iränyitja, hanem egy hirtelen feltämadt, vak
indulat. Es legy'lkolia a nôt, abban a perchen, mikor
az elindu! — megölni Napoleont. Csak mikor ezt
megtudja Medardus, akkor lätja, hogy eselekedete
egy örült gesztus volt és nem tett. Osszeroskad a
sajät tchetetlenstgenck sulya alatt. Az, hogy az
utolsó pillanatban megint kölesönöz neki a kétségbe¬
eses annyi erôt, amennyivel önmagät is kiszolgäl¬
tatja à haldinak, nem teszi ferfivd. Napoleon azt
box 26/5
Telepben 12.507.
„ODSERTER
1. Bnterr. bobördl. konz. Uaternehmen für Toitunge-Aneschnitte
Wien, I., Conoordiaplats 3.
Vertretungen
in Berlin, Basel, Budapest, Chicago, Cleveland, Chsintlamtn.
Oenf, Kopenhagen, London, Madrid, Mailand, Minneapolts,
New-Vork, Paris, Rom, San Francisco, Stockholm, Bt. Pet##s¬
burg, Toronto.
(Onedienlungebo ehno Gumchrk.
Ausschnitt aus: Pesti Napló, Budapest
vom:
25 MOVERBER 1910
1
SZINHAZ, MUVESZET
Schnitzleg „legujabb darabja
4
(A##Lin Medardus.)
Bécs, november 24.
(Sajät levelezönktöl.) „Az itin Medardus“
történehni tragédia elnevezés alatt vonult be a szin
padra. Valöban nincs sok ertelme a skatulyázäsnak
es a müfaj megällapitäsdnak semmi befolyäsa sincs
egy dräma Ertékère, még kevéshhé sikerère. D.
nekünk ugy tetszik, hogy Schnitzler a történelm
tragédia elnevezéssel csupün jogcimet keresett, am
Szinpadra segitse müvét. Amely minden egyéb, csal
történelmi tragédia nem. Tlzenôt szinvältozásäval 6:
epizödjainak färasztó sokasügäval inkäbb dräma
kép-sorozat vagy epikus szinjäték iehet a bécsi Burg
szinhäz mai uidousäga. Amelyet eljätszhatóvä tet
ugyan a szcenikai müvészet öriäsi färadsdga és
szerzö nagy äldozatkészsége, — de Szinszerüvé c.
tragédiävd még ezek sem. Legfölichb egy erdeke:
Es nem egöszen kürbaveszett kisèrlet volt ennek
dramatizält korképnek szinrehozatala. Egy lépé:
abban az utvesztöben, melpben a modern szinmi é.
szinpad munkdsai közt ott bolyong és keres uta
Schnitzler is.
Az iflu Medardus a szüz év elötti Bécsben, :
francia hüboruk közt lett ifiu. Es az a vügya, hogy
ferfi legyen, tettel vältván meg a logot arra, hog)
honfitärsal és csalädja annak nevezzék. De csak :
tettvägy ereie van meg benne. Még mielött a tett¬
hez erkeznék, megrészegszik feldagadó tettvägya
mämorätöl, a sajät szavaitól és — nem tesz semmit.
a tetthez magähoz nincs benne elég energia. A vügya.
hogy a francläkon hazála bukäsät boszulja meg
es ehelyett csak eszköz lesz egy francia nö eselszö¬
véseinek, aki a maga häza bukäsdt akaria megto
rolni. Es mikor vegre összeszedi magät, hogy vég¬
zetes tettet produkälion: megölie Napoleont, — neki¬
lödult szändékät bal utra tereli küba féltékenysége.
Töre nem Napolcont éri, karjät nem egy eltökélt
akarat iränyitja, hanem egy hirtelen feltämadt, vak
indulat. Es legy'lkolia a nôt, abban a perchen, mikor
az elindu! — megölni Napoleont. Csak mikor ezt
megtudja Medardus, akkor lätja, hogy eselekedete
egy örült gesztus volt és nem tett. Osszeroskad a
sajät tchetetlenstgenck sulya alatt. Az, hogy az
utolsó pillanatban megint kölesönöz neki a kétségbe¬
eses annyi erôt, amennyivel önmagät is kiszolgäl¬
tatja à haldinak, nem teszi ferfivd. Napoleon azt