22. Derjunge Nedandus
Telephon 12801.
8
MTRTTTETSHnnsn
*
I. österr. behördl. konz. Unternehmen für Zeitungs-Ausschnitte
Wien, I., Concordiaplatz 4.
2
Vertretungen
In Berlin, Budapest, Chicago, Christianla, Genf, Kopen¬
n
hagen, London, Madrid, Mailand, Minneapolis, New-Vork,
Paris, Rom, San Francisco, Stockholm, St. Petersburg.
(Quellenangabe ahne Gewähr.)
7 Ausschnitt aus Ud JDOK, BUDAPEST
25.0111910
E vom:
„ Niatal Medardus“ Schnitzien darabjanak a eime.
Beesi motivmnok 1800-hen. Napoleon Becs elott 3ll.
A polgarsag ellenallasra keszül es a harcosok kozott
van a hiatal Medarduis Klähr is, egy vagvonos könvv¬
kereskedó csalad sarja. I#z a hatalemnber szäz evvel ko¬
rabban el. nont abogr haflamminak es egvenisegeinek
megfelelne. Mert Medardus Klahr mar abbol a nemn¬
zedekhöl vald, ameir tepelödve eiver es az elvezet
kozben is tepelödik. Nemn talalja heivet es nem erti on¬
magat es körnvezetét. Sorsa egy Valois hercegnövel
hozza ossze. egr francia tronkóveteló leanvaval, abi
szep es kegvetlen, elvsovär es nagvratörö. Mintha cz
box 26/6
a liatal leang sein az einpire levegöjét szivtavolna ma¬
gabu. hanemn elöre almodnà meg a jovö evtizedeket.
Ennek a ket einbernek külonos, beslitenn ilates 80-
reimi regenrebe minduntalan belejatszodik a nagy po¬
litika. Napoleon Becs fele kozeledik. A varos ellenall,
de hasztalamil. A polgarörseg küzdehine rovid es dies¬
telen. Nzutan-bevomilnak a franciak es megszalljak ab
esaszarvarost. Koretkezik a nagy tragedlia kövelkczöt
fölvonasa. Aspern. Az eiso vereseg. amelg a vilag urat
megallitju. Csak egy pillanatra. De cz a pillanat eleg!
ahhoz, hogr a beesiek gannean mnozogmi kezdjenek.
K francia katonai uraloin vaskezzel ver le mindent
nungahmat, u hazaliakat a falhoz allitjak es agvon¬
lövik. hatal Medardus nagrbatgjat is ez a sors eri.
Es az iszu haborgo lelkeben mind vadabbul tamad fels
a gondolat, wegolni a korzikait. Valois Tielene is erreh
gennlol. Fol akarja basznälni kedvesenek szenvedelyét.
de nem talalja meg a szerencses szavakat. Valamit
mormog a Valois-esalad halajarol es ezzel elrontja ab
dolgot. Medardus folkapja a fejet. Nein — 6 nem leszs
bergyilkos. A leang összeszorttja az ajkat. Hat igy
J0. Rejtelmes mosollyal nezi a sajat uijait, azutang
vallat von es eltünik a sötethen. Egy nagy es nche
elhatarozas szilletett weg beune.
A nepek tragediaja pedig folyik tovähb. Asperns
mtan kovetkezik Wagram. Ausztria, amely egy pilla¬
natra fölemelte a fejet, most ismiet a földön fekszik.
schonbrunni kastelyban a esnszar fenyes udvart tart.
cjszakanta ag olasz opera ariai esendülnek fol es a
beesi nep seregestül tocul ki e latvanvossagokat nezm.
Valois Telene pedig ott ragyog a esaszar udvaraban &s
a hir azt beszeli rola, hogy a esaszür kedvese. Pedig
nein az. Csak a kozeleben akar lenni, hogy annäl biz¬
tosabban hafthassa vegre tervet. De nem tudja vegre¬
hastani. A schonbrunni kastely lepesöjen osszetalalko¬
zik Aledardussal. Rki szinten vür itt valamire. Natal¬
eiüber megszolitja, de a leanv nem akar többe tudni
roia. Alostami terveinez nemn illik ez a beesi polgarhn.
De Niedardus különos. kiszamithatatlan einber volt
mindig. Rövid szóvältas következik, azutän egy tör
villan wneg a levegöben es Valois Helene halva fekszik
a lepesön.
Aledardust elfogjäk. A halält värja, de öreinek
Tbnnastnodlia lurtelemiil megvaltezik. Kedrezmenvekben
reszesitik, mnegengedik, hogy baratja es edesanyja is
#ineglategassak. Csakhamar megtudja a valtozas okät
ls. Jon Rapp tabornok, a esaszar kedvene szarnv¬
lsegede. Töle hallja meg Medardus az igazsagot. Ki¬
Merült. hogy Valois Helenenek sôtet tervei voltak, meg
jukarta ölni a esaszärt. Medardus a vegzet eszköze volt.
zmelr megakadalvozta a gvilkossagot. A csüszür lätni
nkaria megmentöjét. De Medardus nem mozdul.
Nos. miert habozik? — kerdé Rapp. — Nem fogad¬
hatenmn ei a kegyelmet. — välaszol a masik. — Mert
zunikor a schönbrunni parkban vartam, a tör nem Va¬
lois Tielene, hanem Bonaparte szämara volt nalam.
tabernek megdlöbbenve hallia ext ag önvallomast.
Azltan ehnegr, hogr jeientest legven uibol a esn¬
Szarnak. Medardus az öveivel marnd. Hiaba probaljak
zneggyözni vallomasa fölösleges Grültsegeröl. 6 nem
hagit. Igenis el akarta követni a tettet. A leanv ismet
##tett es közeje allott, de most megis 6 marad felitl.
Rapp visszajön. A
Oszmtesegét, es nemn
retet, hogy nem sog
Medardus hajthatatlg
tepelodó lelek most
kacstil ragaszkodik.
kiserietet fog teuni.
is vannak utasitasal.
bereivel. A fiatalemb
esend. Odaktinn meg
a beket Jelentik. Pap1
kiviszik. A täbornok
Szür Szämitott erre à
a Natalember nem vo
tabornok, — välaszol
höst akart csinälni be
idönkben ez a név 6j
Parmnelpik mas, — vill
dorclül el. Rapp a sa
Natalember edesangjal
akarja, hogr ezt a vit
messtik el. mint e häbo
hösct.“
harangok
bekét.
esaszür kora
ichetseget nyugodni.
azert mneg mindig nem
Telephon 12801.
8
MTRTTTETSHnnsn
*
I. österr. behördl. konz. Unternehmen für Zeitungs-Ausschnitte
Wien, I., Concordiaplatz 4.
2
Vertretungen
In Berlin, Budapest, Chicago, Christianla, Genf, Kopen¬
n
hagen, London, Madrid, Mailand, Minneapolis, New-Vork,
Paris, Rom, San Francisco, Stockholm, St. Petersburg.
(Quellenangabe ahne Gewähr.)
7 Ausschnitt aus Ud JDOK, BUDAPEST
25.0111910
E vom:
„ Niatal Medardus“ Schnitzien darabjanak a eime.
Beesi motivmnok 1800-hen. Napoleon Becs elott 3ll.
A polgarsag ellenallasra keszül es a harcosok kozott
van a hiatal Medarduis Klähr is, egy vagvonos könvv¬
kereskedó csalad sarja. I#z a hatalemnber szäz evvel ko¬
rabban el. nont abogr haflamminak es egvenisegeinek
megfelelne. Mert Medardus Klahr mar abbol a nemn¬
zedekhöl vald, ameir tepelödve eiver es az elvezet
kozben is tepelödik. Nemn talalja heivet es nem erti on¬
magat es körnvezetét. Sorsa egy Valois hercegnövel
hozza ossze. egr francia tronkóveteló leanvaval, abi
szep es kegvetlen, elvsovär es nagvratörö. Mintha cz
box 26/6
a liatal leang sein az einpire levegöjét szivtavolna ma¬
gabu. hanemn elöre almodnà meg a jovö evtizedeket.
Ennek a ket einbernek külonos, beslitenn ilates 80-
reimi regenrebe minduntalan belejatszodik a nagy po¬
litika. Napoleon Becs fele kozeledik. A varos ellenall,
de hasztalamil. A polgarörseg küzdehine rovid es dies¬
telen. Nzutan-bevomilnak a franciak es megszalljak ab
esaszarvarost. Koretkezik a nagy tragedlia kövelkczöt
fölvonasa. Aspern. Az eiso vereseg. amelg a vilag urat
megallitju. Csak egy pillanatra. De cz a pillanat eleg!
ahhoz, hogr a beesiek gannean mnozogmi kezdjenek.
K francia katonai uraloin vaskezzel ver le mindent
nungahmat, u hazaliakat a falhoz allitjak es agvon¬
lövik. hatal Medardus nagrbatgjat is ez a sors eri.
Es az iszu haborgo lelkeben mind vadabbul tamad fels
a gondolat, wegolni a korzikait. Valois Tielene is erreh
gennlol. Fol akarja basznälni kedvesenek szenvedelyét.
de nem talalja meg a szerencses szavakat. Valamit
mormog a Valois-esalad halajarol es ezzel elrontja ab
dolgot. Medardus folkapja a fejet. Nein — 6 nem leszs
bergyilkos. A leang összeszorttja az ajkat. Hat igy
J0. Rejtelmes mosollyal nezi a sajat uijait, azutang
vallat von es eltünik a sötethen. Egy nagy es nche
elhatarozas szilletett weg beune.
A nepek tragediaja pedig folyik tovähb. Asperns
mtan kovetkezik Wagram. Ausztria, amely egy pilla¬
natra fölemelte a fejet, most ismiet a földön fekszik.
schonbrunni kastelyban a esnszar fenyes udvart tart.
cjszakanta ag olasz opera ariai esendülnek fol es a
beesi nep seregestül tocul ki e latvanvossagokat nezm.
Valois Telene pedig ott ragyog a esaszar udvaraban &s
a hir azt beszeli rola, hogy a esaszür kedvese. Pedig
nein az. Csak a kozeleben akar lenni, hogy annäl biz¬
tosabban hafthassa vegre tervet. De nem tudja vegre¬
hastani. A schonbrunni kastely lepesöjen osszetalalko¬
zik Aledardussal. Rki szinten vür itt valamire. Natal¬
eiüber megszolitja, de a leanv nem akar többe tudni
roia. Alostami terveinez nemn illik ez a beesi polgarhn.
De Niedardus különos. kiszamithatatlan einber volt
mindig. Rövid szóvältas következik, azutän egy tör
villan wneg a levegöben es Valois Helene halva fekszik
a lepesön.
Aledardust elfogjäk. A halält värja, de öreinek
Tbnnastnodlia lurtelemiil megvaltezik. Kedrezmenvekben
reszesitik, mnegengedik, hogy baratja es edesanyja is
#ineglategassak. Csakhamar megtudja a valtozas okät
ls. Jon Rapp tabornok, a esaszar kedvene szarnv¬
lsegede. Töle hallja meg Medardus az igazsagot. Ki¬
Merült. hogy Valois Helenenek sôtet tervei voltak, meg
jukarta ölni a esaszärt. Medardus a vegzet eszköze volt.
zmelr megakadalvozta a gvilkossagot. A csüszür lätni
nkaria megmentöjét. De Medardus nem mozdul.
Nos. miert habozik? — kerdé Rapp. — Nem fogad¬
hatenmn ei a kegyelmet. — välaszol a masik. — Mert
zunikor a schönbrunni parkban vartam, a tör nem Va¬
lois Tielene, hanem Bonaparte szämara volt nalam.
tabernek megdlöbbenve hallia ext ag önvallomast.
Azltan ehnegr, hogr jeientest legven uibol a esn¬
Szarnak. Medardus az öveivel marnd. Hiaba probaljak
zneggyözni vallomasa fölösleges Grültsegeröl. 6 nem
hagit. Igenis el akarta követni a tettet. A leanv ismet
##tett es közeje allott, de most megis 6 marad felitl.
Rapp visszajön. A
Oszmtesegét, es nemn
retet, hogy nem sog
Medardus hajthatatlg
tepelodó lelek most
kacstil ragaszkodik.
kiserietet fog teuni.
is vannak utasitasal.
bereivel. A fiatalemb
esend. Odaktinn meg
a beket Jelentik. Pap1
kiviszik. A täbornok
Szür Szämitott erre à
a Natalember nem vo
tabornok, — välaszol
höst akart csinälni be
idönkben ez a név 6j
Parmnelpik mas, — vill
dorclül el. Rapp a sa
Natalember edesangjal
akarja, hogr ezt a vit
messtik el. mint e häbo
hösct.“
harangok
bekét.
esaszür kora
ichetseget nyugodni.
azert mneg mindig nem