Telephon 12801.
Zlex. Weigl’s Unternehmen für Zeitungs-Ausschnitte
Ausschnitt
„OBSERER“
Nr. 20
I. österr. behördl. conc. Bureau für Zeitungsberichte u. Personalnachrichten
Wien, IX/1, Tünkenstrasse 17.
— Fillale in Budapest: „Figyelö“ -
Vertretungen in Berlin, Chicago, Genf, London, Newyork, Paris, Rom, Stockholm.
cee
Ausschnitt aus:
vom: 1% 702
A berliniek mäsodik elöadäsa. A ber¬
lini „Deutsches Theater“ tärsulata holnap Schnitzler
Artur „Eleven öräk“ (Lebendige Stunden) czimü
cziklusät adja elö a Vigszinhäzban. A cziklus négy
részre oszlik. Ezek czime: I. Eleven örák. II. A
törös asszony. III. Az utolsé alarczok. IV. Trodalom. —
Schnitzler cziklusa, amelyben a Deutsches Theater
tärsulatänak legkivalöbb tagjai jätszszäk a föszere¬
Für
50 2
peket, ugy Berlinben, mint Bécsben nagy ha¬ „usive
100
„
täst ért el. Schnitzler Arthur, az „Eleven Oräk“ orto.
200
szerzöje täviratilag ertesitette a Vigszinhäz igazgató- hlbar
500
sägät, hogy darabjának holnapi bemutatóján jeien Voraus.
1000
„
lesz a Vigszinhäzban.
Im
ist das
Abonnement durch keine bestimmte Zeitdauer begrenzt;
auch stcht es den
Abonnenten frei die aufgegebenen Themen zu ergänzen oder zu ändern.
Der „OBSERVER“ veranstaltet täglich einen Auszug enthaltend die
Inhaltsangabe aller wichtigen Mittheilungen der Wiener Morgen¬
blätter (Tagesjournale ausser „Neue Freie Presse“ und Wiener Zeitung
wodurch eine Uebersicht über das gesammte politische und wirthschaftliche
Leben des In- und Auslandes in drastischer Kürze geboten wird. Diese Mit¬
Stheilungen werden in Wien um 9 Uhr Früh verschickt.
Prospecte gratis und franco.
vitale in Budapest: „Pichele
Vertretungen in Berlin, Chicago, Gent, London, Newyork, Paris, Rom, Stockholm.
AR90
Ausschnitt aus:
vors 6/670 7
SZINHAZ Es MUVESZET.
„Eleven ördk.“
A Schuiteler Arthur drämai skiczei, amelyeket
ma este jätszottak a berlini szinészek: nem éppen
elökelö, de erdekes szinpadi munka, söt az irodalom¬
0 Zeit hoz is van köze. Schnitzler — egyébként bécsi orvos- isive
#to.
doktor — az uj német szinpad Bourgetje, inkäbb
Ibar
90
kieszelö, mint kitalaló. Az „Eleven öräk“ czim aldgyüj- braus.
00
00
töttegvielvonásos apró drämäk azonban nemszüköl- st das
Im G
es den
ködnck invenczió nélkül. Ami irönk erösen és öntuda¬
ment
tosan keresvén, nem egyszer taläl is. Példának okäèrt
mten
egy-egy jó alakot, mint a harmadik drämäcskäban, und die
Der „
az affektäns-költö, a negyedikben pedig a mägnás. rgen¬
*
sanga
ter(Ugyes fordulat, jellemzö mondäs, kedves ötlet meg situng
aftliche
éppen elég van e väzlatokban, amelyeknek német- ise Mit¬
ch ein
des
orszägi és bécsi sikere nagyon is érthetö. Bizonyos¬
ngen
is, hogy a bécsi doktor cziklusa külömb, mint #a#
Sudermann „Morituri“ czimü egyfelvonäsosal. A#
„Lebendige Stunden“-nek elöször is egy jó termé¬
szettudomänvi alapgondolata van, az, hogy az élet
szép és nagy dolog, az irök faxnijai — bocsánatot
eszöert — az élettel. szemben nem érnek egy fa¬
garast. Mäs szóval: a legkinosabb és legszorgalma¬
sabb litteraturai kieszelés komikus vergödés
ürnyék, a friss életnek bür tünd akär pillanatnyi
momentumähoz képest.
Maguknäl a daraboknäl jobban erdekeltee.
sorok irójät maga az a szinte drämai összeutkozés
amely Schnitzler orvos és Schnitzler szinpadi iró¬
ban tämadhatott, hogy az egyfelvonasos drämskat
megirta.
Hol az egrik minöségeben sujet, holta mäsik
minöségében objektum. A végen, ugy vélem mégis
Gak #mürész lesgla gyöztes, hiäha persiflälja czt
a polgári és tudomänyos okossäg. A munka hätteren
valöban több tärgyat äd az elmélredösre, mint
maga a munka,
A berliniek megint igen szépen jatszotfak 68#
a közönseg gyönvörködôtt is bennük bärha nem
tüntetett mellettük. A jelenlévó szerzôt többször ki¬
tapsolta, a szinészeket pedig esendesen, de intenziv#
mödra élvezte. Ma lättäk itt ciöször a tärsasag
heroinäjät, Treue Triesch-t, akiröl az mondatik,
hogy Nörät a legjobban jätszsza ez idö szerint as
egész vilägon. Elökelö müvész, söt feltünd jelenseg,
kinöl még a nagy regie keze alöl is. Basser¬
mann-t is ma lätta a közönség töbh nézöpontböl
es kezdte megèrteni, hogy ez à szinész mèrt tartatik
oly kivalönak. Reinhardinak is kitünd szerepei van¬
nak a Schnitzler darabjaiban, chhez képest a hatasa
is nagy volt. Kaysler, Rittner Hofmeister is tet¬
szettek. A siker még semn volt oly nagy és altalános
mint tegnap. Ugy lätszik, a közönség nehés fajsulyu
darabokat vär a berliniektöl. A bécsi iró darabjah
végre a Burgban is el tudtäk volna jätszani, ha
merték volna. Egyébként ez az estve is élvezeie:
volt, az iskola, a regie megint elsörangu. Apuhli.
b. S.
kum megtöltötte a szinhäzat.
Zlex. Weigl’s Unternehmen für Zeitungs-Ausschnitte
Ausschnitt
„OBSERER“
Nr. 20
I. österr. behördl. conc. Bureau für Zeitungsberichte u. Personalnachrichten
Wien, IX/1, Tünkenstrasse 17.
— Fillale in Budapest: „Figyelö“ -
Vertretungen in Berlin, Chicago, Genf, London, Newyork, Paris, Rom, Stockholm.
cee
Ausschnitt aus:
vom: 1% 702
A berliniek mäsodik elöadäsa. A ber¬
lini „Deutsches Theater“ tärsulata holnap Schnitzler
Artur „Eleven öräk“ (Lebendige Stunden) czimü
cziklusät adja elö a Vigszinhäzban. A cziklus négy
részre oszlik. Ezek czime: I. Eleven örák. II. A
törös asszony. III. Az utolsé alarczok. IV. Trodalom. —
Schnitzler cziklusa, amelyben a Deutsches Theater
tärsulatänak legkivalöbb tagjai jätszszäk a föszere¬
Für
50 2
peket, ugy Berlinben, mint Bécsben nagy ha¬ „usive
100
„
täst ért el. Schnitzler Arthur, az „Eleven Oräk“ orto.
200
szerzöje täviratilag ertesitette a Vigszinhäz igazgató- hlbar
500
sägät, hogy darabjának holnapi bemutatóján jeien Voraus.
1000
„
lesz a Vigszinhäzban.
Im
ist das
Abonnement durch keine bestimmte Zeitdauer begrenzt;
auch stcht es den
Abonnenten frei die aufgegebenen Themen zu ergänzen oder zu ändern.
Der „OBSERVER“ veranstaltet täglich einen Auszug enthaltend die
Inhaltsangabe aller wichtigen Mittheilungen der Wiener Morgen¬
blätter (Tagesjournale ausser „Neue Freie Presse“ und Wiener Zeitung
wodurch eine Uebersicht über das gesammte politische und wirthschaftliche
Leben des In- und Auslandes in drastischer Kürze geboten wird. Diese Mit¬
Stheilungen werden in Wien um 9 Uhr Früh verschickt.
Prospecte gratis und franco.
vitale in Budapest: „Pichele
Vertretungen in Berlin, Chicago, Gent, London, Newyork, Paris, Rom, Stockholm.
AR90
Ausschnitt aus:
vors 6/670 7
SZINHAZ Es MUVESZET.
„Eleven ördk.“
A Schuiteler Arthur drämai skiczei, amelyeket
ma este jätszottak a berlini szinészek: nem éppen
elökelö, de erdekes szinpadi munka, söt az irodalom¬
0 Zeit hoz is van köze. Schnitzler — egyébként bécsi orvos- isive
#to.
doktor — az uj német szinpad Bourgetje, inkäbb
Ibar
90
kieszelö, mint kitalaló. Az „Eleven öräk“ czim aldgyüj- braus.
00
00
töttegvielvonásos apró drämäk azonban nemszüköl- st das
Im G
es den
ködnck invenczió nélkül. Ami irönk erösen és öntuda¬
ment
tosan keresvén, nem egyszer taläl is. Példának okäèrt
mten
egy-egy jó alakot, mint a harmadik drämäcskäban, und die
Der „
az affektäns-költö, a negyedikben pedig a mägnás. rgen¬
*
sanga
ter(Ugyes fordulat, jellemzö mondäs, kedves ötlet meg situng
aftliche
éppen elég van e väzlatokban, amelyeknek német- ise Mit¬
ch ein
des
orszägi és bécsi sikere nagyon is érthetö. Bizonyos¬
ngen
is, hogy a bécsi doktor cziklusa külömb, mint #a#
Sudermann „Morituri“ czimü egyfelvonäsosal. A#
„Lebendige Stunden“-nek elöször is egy jó termé¬
szettudomänvi alapgondolata van, az, hogy az élet
szép és nagy dolog, az irök faxnijai — bocsánatot
eszöert — az élettel. szemben nem érnek egy fa¬
garast. Mäs szóval: a legkinosabb és legszorgalma¬
sabb litteraturai kieszelés komikus vergödés
ürnyék, a friss életnek bür tünd akär pillanatnyi
momentumähoz képest.
Maguknäl a daraboknäl jobban erdekeltee.
sorok irójät maga az a szinte drämai összeutkozés
amely Schnitzler orvos és Schnitzler szinpadi iró¬
ban tämadhatott, hogy az egyfelvonasos drämskat
megirta.
Hol az egrik minöségeben sujet, holta mäsik
minöségében objektum. A végen, ugy vélem mégis
Gak #mürész lesgla gyöztes, hiäha persiflälja czt
a polgári és tudomänyos okossäg. A munka hätteren
valöban több tärgyat äd az elmélredösre, mint
maga a munka,
A berliniek megint igen szépen jatszotfak 68#
a közönseg gyönvörködôtt is bennük bärha nem
tüntetett mellettük. A jelenlévó szerzôt többször ki¬
tapsolta, a szinészeket pedig esendesen, de intenziv#
mödra élvezte. Ma lättäk itt ciöször a tärsasag
heroinäjät, Treue Triesch-t, akiröl az mondatik,
hogy Nörät a legjobban jätszsza ez idö szerint as
egész vilägon. Elökelö müvész, söt feltünd jelenseg,
kinöl még a nagy regie keze alöl is. Basser¬
mann-t is ma lätta a közönség töbh nézöpontböl
es kezdte megèrteni, hogy ez à szinész mèrt tartatik
oly kivalönak. Reinhardinak is kitünd szerepei van¬
nak a Schnitzler darabjaiban, chhez képest a hatasa
is nagy volt. Kaysler, Rittner Hofmeister is tet¬
szettek. A siker még semn volt oly nagy és altalános
mint tegnap. Ugy lätszik, a közönség nehés fajsulyu
darabokat vär a berliniektöl. A bécsi iró darabjah
végre a Burgban is el tudtäk volna jätszani, ha
merték volna. Egyébként ez az estve is élvezeie:
volt, az iskola, a regie megint elsörangu. Apuhli.
b. S.
kum megtöltötte a szinhäzat.