Freiwild
8.
box 14/4
.
sch
Budapester Abendblatt
11. 10. 1913
Magyar Szinház
„A préda
Freiwild“, Komödie in drei Akten
von Arthur Schnitte
Es geschieht im Ganzen soviel in
den drei Aufzügen: Der Kavallerie¬
Ausschnitt aus der
offizier Karinsky hat auf die anständi¬
12 1. 1913
ge Schauspielerin Anna Riedel ein
vom
Auge geworfen. Für dieses Mädchen
interessiert sich der Maler Paul mit
keuschen Empfindungen. Als dann Ka¬
A préda.
rinsky vor Zeugen das Mädchen durch
verdächtigende Reden beschimpft, ohr¬
— A Magyar Szinház ujdonsiga.
feigt Paul den Offizier und verwei¬
A darab helyett kezdjk egyszer kivételesen a
gert die ritterliche Genugthuung, als
szinésznovel. Schnitzler Artur drámája muy se ui
die Sekundanten Karinskys bei ihm
erscheinen. Er schlägt sich nicht, da er
és friss alkotas, idestova tizenhat esztendos. A szi¬
es nicht verdienen würde, für eine
nésznó, a ki noi fószerepében ma bemutatkootta
Züchtigung sein Leben hinzugeben, die
Magyar Szinház köönségének, se sokkal id sebb.
Karinsky seinerseits verdient. Der be¬
Vero Marta a neve, de e jócsengés szinházi né¬
schimpfte, in seiner Existenz bedrohte
nélkul is feltinést keltene, mert de és vonzó meg
Offizier schießt den Maler dann nie¬
der, an dessen Leiche Anna Riedel ver¬
jelenésén, megyer egyéniségén kivil az igazi szin¬
zweifelt, da Paul es gewesen wäre,
padi tehetés szantalan jelevel bizonyitotta kets
der sie aus der jammervollen Existenz
telen hivatottsagt. Egyszersé, közvetellensés,
einer tugendhaften und deshalb ver¬
benssé és szinte érés sugarzik játkábol es be¬
folgten Schauspielerin herausgehoben
hizelgö, engedelmes orgánumát már most is me¬
hätte. Das Theater wird einen großen
Erfolg haben mit dem Debut Martha
lepoen kifejez változásokra tudja kormányoni.
Verös, die als Anna Riedel, ihr En¬
A mit ma adott, még csak igeret, de régéta lit¬
gagement am Magyar Szinhäz an
tun kedo szinsnot, a kinek feldsképessegeben
tritt. Ein achtzehnjähriges Mädchen,
annyira me lehetett volna bini, mint a Ver Mar
das überquillt von künstlerischem Fein¬
tában. Merre visz az uta; az przeles leśnyalakok
empfinden und im Ausdruck innerer
ábrázolásával vagy a vivió asson, megvilá-
Regungen staunenswerthe Subtilitä¬
ten in durchaus individueller Art pro¬
gitásával lesze nagyobb sikere: ma kori
duziert. Man hat es hier mit einem
von Bemutatkával kaput nytt
superfeinen Darstellerinstinkt zu thun
magának, csöndesen, nesztelen sa köönsä
und einer Persönlichkeit, die den Rie¬
fölfedezes es elismerés rômével nuotta felje a
senschatten einer schier unberechenba¬
ren Zukunst vorauswirft. Martha
keet.
Verö wird die künstlerische Sensation
A szinszne, a kinek szerepét jätsza, predaja
des heutigen Abends sein, der die Kol¬
lesz ket megrogott ellensées foliogas gylko kon-
legen Csortos, Z. Molnár, Va¬
fliktusának, akárcsak a drámu ket höse, a kik ugy
go, Pap, Kerteß, Tornai und
Sebestyen mit bewundernder Lie¬
állanak szemben egymással, mint ket világ képi-
be als noble Statisten asistieren
seli. A préda cim nem jellemi ugy sorsukat, es¬
toba végzetüket, mint a német Freiwild: Schnitzler
szerint a fölfogás rabszolá dúvadai lesznek az
idegen valássterůlenek, akár a kedyk viszi, akár
a véleten sodori ket oda. Ezert bukik el A préda
hösněje és ket höse is. Az egyik, Rönning fest, a
civil-erköles oltalma alatt keresia holdogs got, a
másik. Karinski föhadnagy, a tisti beslet fana¬
tikusa.
A konfliktus kettejak közt a szinsnö. Riedel
Anna, miatt támad. A kis osztrák fürdahlen, a
hol a drama vezes hamarsaggal lejatszódik, a fo¬
hadnagy meg akarja hoitan a helybeli Ripacs-
szintársulat naivajat. Annat. A leany tistesseges és
bar maga is duvada a mocsárnak, a melben
élnie kell, silárd elhatározással a végsig vedel¬
mezi magat. Szereti a gazdag es függeten Rönnin¬
get, de szeremet csak akkor valla meg neki, a mi¬
kor a festö miatta arcus uti a föhadnagot is a par¬
baj elkerilhetellennek lätszik. Amde a párbajó
nem les semmi, mert Rönning nem akar eléglételt
adni a katonatszinek. Az 5 felfogása szerint ügt
vele elintzte: megfenyitette ésa katonaista
inzultura rászolgalt. Karinskinak azonban párbaj
kell mert párbaj nélkul vée a pályájának, a életé¬
an
Es wert in
a
alighanem valban elavult es irojának hibaja, hogy
nem tudott örökerényt beléje rejeni, mert a ko-
felfogás változásával már nagyon sok szinpadi mu-
vet lattunk diadalmasan dacolni. Ez a drama nem
az effata erikes mek közl valo.
Csortos Gyula és Törz, Jenö mivés elle¬
dessel es éles karakterrajzzal geketek erthet vé és
elfogadhatová tenni ez élettel leszámolt katonatiszt
és az élettel szeszelyes játékot uz festo alakit.
Csortos dacos rezignaciója és Törz akaratos de¬
gessée, Vero Marta finoman rezonál jatkaval
egytt pompas hast bitositoit néhány jelenetnek.
Az ellentées fölfogások keresztutján alló Wellner
orvos es Rohnstedt föhadnagy szerepében Papp Mi¬
häly és Sebestyen Géza jeleskedet, de a humoros
epizódszerepek alakitilan — Réthey Lajos ki-
veelve — nem tellettavaralan muka vi¬
ki Ripacs-trupp tagiai, igaz, hogy Schnitzlerné
latosan riitä karrikatur, de a hoy gó,
kerts, Kordos es Haraszty Mici jásák zeket at
alakokat, az a karrikatura kifigurázása. En most
torzio, valmennyt als mögl
a sins angegeben mutta si-
nész-munka atelier illa memergezi az illuziot.
A bemutato köön velemmel, helyen¬
kent it reklidesse kierte a darabo es ele¬
adását és bo tapssal jutalmazta minden föivonás
után a szere Kööttük képpen Vero Martát,
a kit ketzer a ja alatt is zugó taps kisetki
Erényi Nandor.
sein padrol.
8.
box 14/4
.
sch
Budapester Abendblatt
11. 10. 1913
Magyar Szinház
„A préda
Freiwild“, Komödie in drei Akten
von Arthur Schnitte
Es geschieht im Ganzen soviel in
den drei Aufzügen: Der Kavallerie¬
Ausschnitt aus der
offizier Karinsky hat auf die anständi¬
12 1. 1913
ge Schauspielerin Anna Riedel ein
vom
Auge geworfen. Für dieses Mädchen
interessiert sich der Maler Paul mit
keuschen Empfindungen. Als dann Ka¬
A préda.
rinsky vor Zeugen das Mädchen durch
verdächtigende Reden beschimpft, ohr¬
— A Magyar Szinház ujdonsiga.
feigt Paul den Offizier und verwei¬
A darab helyett kezdjk egyszer kivételesen a
gert die ritterliche Genugthuung, als
szinésznovel. Schnitzler Artur drámája muy se ui
die Sekundanten Karinskys bei ihm
erscheinen. Er schlägt sich nicht, da er
és friss alkotas, idestova tizenhat esztendos. A szi¬
es nicht verdienen würde, für eine
nésznó, a ki noi fószerepében ma bemutatkootta
Züchtigung sein Leben hinzugeben, die
Magyar Szinház köönségének, se sokkal id sebb.
Karinsky seinerseits verdient. Der be¬
Vero Marta a neve, de e jócsengés szinházi né¬
schimpfte, in seiner Existenz bedrohte
nélkul is feltinést keltene, mert de és vonzó meg
Offizier schießt den Maler dann nie¬
der, an dessen Leiche Anna Riedel ver¬
jelenésén, megyer egyéniségén kivil az igazi szin¬
zweifelt, da Paul es gewesen wäre,
padi tehetés szantalan jelevel bizonyitotta kets
der sie aus der jammervollen Existenz
telen hivatottsagt. Egyszersé, közvetellensés,
einer tugendhaften und deshalb ver¬
benssé és szinte érés sugarzik játkábol es be¬
folgten Schauspielerin herausgehoben
hizelgö, engedelmes orgánumát már most is me¬
hätte. Das Theater wird einen großen
Erfolg haben mit dem Debut Martha
lepoen kifejez változásokra tudja kormányoni.
Verös, die als Anna Riedel, ihr En¬
A mit ma adott, még csak igeret, de régéta lit¬
gagement am Magyar Szinhäz an
tun kedo szinsnot, a kinek feldsképessegeben
tritt. Ein achtzehnjähriges Mädchen,
annyira me lehetett volna bini, mint a Ver Mar
das überquillt von künstlerischem Fein¬
tában. Merre visz az uta; az przeles leśnyalakok
empfinden und im Ausdruck innerer
ábrázolásával vagy a vivió asson, megvilá-
Regungen staunenswerthe Subtilitä¬
ten in durchaus individueller Art pro¬
gitásával lesze nagyobb sikere: ma kori
duziert. Man hat es hier mit einem
von Bemutatkával kaput nytt
superfeinen Darstellerinstinkt zu thun
magának, csöndesen, nesztelen sa köönsä
und einer Persönlichkeit, die den Rie¬
fölfedezes es elismerés rômével nuotta felje a
senschatten einer schier unberechenba¬
ren Zukunst vorauswirft. Martha
keet.
Verö wird die künstlerische Sensation
A szinszne, a kinek szerepét jätsza, predaja
des heutigen Abends sein, der die Kol¬
lesz ket megrogott ellensées foliogas gylko kon-
legen Csortos, Z. Molnár, Va¬
fliktusának, akárcsak a drámu ket höse, a kik ugy
go, Pap, Kerteß, Tornai und
Sebestyen mit bewundernder Lie¬
állanak szemben egymással, mint ket világ képi-
be als noble Statisten asistieren
seli. A préda cim nem jellemi ugy sorsukat, es¬
toba végzetüket, mint a német Freiwild: Schnitzler
szerint a fölfogás rabszolá dúvadai lesznek az
idegen valássterůlenek, akár a kedyk viszi, akár
a véleten sodori ket oda. Ezert bukik el A préda
hösněje és ket höse is. Az egyik, Rönning fest, a
civil-erköles oltalma alatt keresia holdogs got, a
másik. Karinski föhadnagy, a tisti beslet fana¬
tikusa.
A konfliktus kettejak közt a szinsnö. Riedel
Anna, miatt támad. A kis osztrák fürdahlen, a
hol a drama vezes hamarsaggal lejatszódik, a fo¬
hadnagy meg akarja hoitan a helybeli Ripacs-
szintársulat naivajat. Annat. A leany tistesseges és
bar maga is duvada a mocsárnak, a melben
élnie kell, silárd elhatározással a végsig vedel¬
mezi magat. Szereti a gazdag es függeten Rönnin¬
get, de szeremet csak akkor valla meg neki, a mi¬
kor a festö miatta arcus uti a föhadnagot is a par¬
baj elkerilhetellennek lätszik. Amde a párbajó
nem les semmi, mert Rönning nem akar eléglételt
adni a katonatszinek. Az 5 felfogása szerint ügt
vele elintzte: megfenyitette ésa katonaista
inzultura rászolgalt. Karinskinak azonban párbaj
kell mert párbaj nélkul vée a pályájának, a életé¬
an
Es wert in
a
alighanem valban elavult es irojának hibaja, hogy
nem tudott örökerényt beléje rejeni, mert a ko-
felfogás változásával már nagyon sok szinpadi mu-
vet lattunk diadalmasan dacolni. Ez a drama nem
az effata erikes mek közl valo.
Csortos Gyula és Törz, Jenö mivés elle¬
dessel es éles karakterrajzzal geketek erthet vé és
elfogadhatová tenni ez élettel leszámolt katonatiszt
és az élettel szeszelyes játékot uz festo alakit.
Csortos dacos rezignaciója és Törz akaratos de¬
gessée, Vero Marta finoman rezonál jatkaval
egytt pompas hast bitositoit néhány jelenetnek.
Az ellentées fölfogások keresztutján alló Wellner
orvos es Rohnstedt föhadnagy szerepében Papp Mi¬
häly és Sebestyen Géza jeleskedet, de a humoros
epizódszerepek alakitilan — Réthey Lajos ki-
veelve — nem tellettavaralan muka vi¬
ki Ripacs-trupp tagiai, igaz, hogy Schnitzlerné
latosan riitä karrikatur, de a hoy gó,
kerts, Kordos es Haraszty Mici jásák zeket at
alakokat, az a karrikatura kifigurázása. En most
torzio, valmennyt als mögl
a sins angegeben mutta si-
nész-munka atelier illa memergezi az illuziot.
A bemutato köön velemmel, helyen¬
kent it reklidesse kierte a darabo es ele¬
adását és bo tapssal jutalmazta minden föivonás
után a szere Kööttük képpen Vero Martát,
a kit ketzer a ja alatt is zugó taps kisetki
Erényi Nandor.
sein padrol.